Rész
1 1| e remekét.~Már setétedni kezdett, midõn Kányavári uram, úgy
2 1| különös hangokon zengni, búgni kezdett, a fenékre ereszkedett ébenfa
3 1| pörgettyûként sebesen forogni kezdett maga körül. És mikor a kezét
4 1| fejét és feszülten figyelni kezdett, nehogy egy szót is elveszítsen
5 1| renegáttal, részvétteljes hangon kezdett sajnálkozni:~- Szegény Hiasszár
6 1| egyikét felütve, lapozgatni kezdett.~- Mindenekelõtt 500 arany
7 1| midõn a gyászkiséret oszolni kezdett, a bánatos apa árván maradt
8 1| valami ellágyulás félét kezdett érezni, de azért hideg hangon
9 1| Hollókövy, kit már émelyíteni kezdett a sok hizelgés, félszemmel
10 1| szép csendesen arra felé kezdett csúszni a nád között.~Csakhamar
11 1| mászott és feszülten figyelni kezdett.~A nagy égzengés, szélzúgás
12 1| után, éjfél felé szűnni kezdett a zivatar és a szétszakadozó
13 1| kõeresztékei mögül pedig a vakolat kezdett hulladozni nagy darabokban.~-
14 1| részvétet, rokonszenvet kezdett érezni iránta, mert kis
15 1| Itt már álma rendszeresebb kezdett lenni. Újra látta a szűk
16 1| megszakasztotta és sírni, zokogni kezdett keservesen...~Ekkor egyszerre
17 1| szakad.~Végre szürkülni kezdett és hûvös szellõ ingatta
18 1| kipróbált füle is zúgni kezdett a szörnyû gajdolástól, vastag
19 1| elbeszélésében, Csilla szeme villogni kezdett s kis keze ökölbe szorult.~-
20 1| nemes szíve is szeretettel kezdett feléje hajolni.~- Nem Kairam
21 1| ihletett hangon hazájáról kezdett beszélni. S annyi szépet,
22 1| kiáltá Edömér és már lefelé kezdett hajlani a hold ezüst szarva
23 1| mire a szeraszkier kacagni kezdett, hogy egész potroha megrázkódott
24 1| hogy a nép is forrongni kezdett.~Rangot, kincseket igért
25 1| lesz...~E közben alkonyodni kezdett, mit a két fiú - élénk beszélgetésük
26 1| Midõn a hajnal derengeni kezdett, egy mély szakadék fenekén
27 2| olyan szaggatott hangon kezdett beszélni.~Csudával határos
28 2| művelt e rövid idő alatt! kezdett beszélni Hiasszár.~Ha itt
29 2| erősebb lett és annál jobban kezdett tőle a gyomra émelyegni.~
30 2| unalomûzésbõl, a saját szakállára kezdett sólymaival és kopóival vadászgatni,
31 2| szurokfáklyák világánál.~Alig kezdett azonban a hajnal rózsapirja
32 2| nemes mén végre hajlani kezdett és békével megengedte fogatni
33 2| fogva némi idegenkedést kezdett érezni irányában, mi napról-napra
34 2| a holdvilág pedig ekkor kezdett fényes arcával kibujni a
35 2| dereglye már-már merülni kezdett.~Edömér nem sokat gondolkozott,
36 2| egyszerre csak álmosodni kezdett és néhány érthetetlen szót
37 3| alatt lassan-lassan javulni kezdett, úgy, hogy Edömér jobb kezekre
38 3| szobájába zárkózott és irni kezdett.~- Csak legalább Hiasszár
39 3| egyszerre keservesen vonítani kezdett, azután habzó szájjal felhemperedve,
40 3| Starhemberg dühében sápadozni kezdett.~- Az ördögök bujtak ezekbe
41 3| pedig pislákolva, sercegni kezdett.~Hiába próbálta újra meggyujtani,
42 3| szintén pislákolni, lobbadozni kezdett, sietve nézett szét a szobában
43 3| zivatar ekkor már szünni kezdett és a hajnal elsõ rózsaszinû
44 3| becsülése jeléül régen tegezni kezdett.~- Menni fog, vezérem! Õ
45 3| ozman tábor már ingadozni kezdett és a végsõ kétségbeesés
46 3| délután pedig sántítani kezdett a hátsó kettő is és a nehéz
47 3| valami határozatlan gyanú kezdett ébredezni szívében.~- Reggelig
48 3| módon recsegni, ropogni kezdett, az alvó Keveházi egyszerre
49 3| Buvár Kund.«~ ~Szürkülni kezdett a hajnal és Laky éppen rendelést
50 3| most, az izgalmak végével, kezdett fájdalmas lüktetést érezni
51 3| utolsó kõhajó is sülyedni kezdett, a feltámadó szél egyszerre
52 3| Abdallah-térre, hol zörgetni kezdett Kányavári Gedeon kapuján.~
53 3| és reszketõ kezekkel irni kezdett:~»Öcsém! Hollókövy fia a
54 3| el, hogy valósággal félni kezdett.~Mindenekelőtt fiával akart
55 3| zivatar dühöngése kissé szûnni kezdett, egy másik levelet is kézbesítettek
56 3| négyüknek harci ménje ágaskodni kezdett...~- Vissza! Vissza! Csak
|