Rész
1 1| igazság és üdv hazája és végre Buda, az Izlam védõbástyája
2 1| kevesebbet, mint a végvárakat és végre Budát is visszafoglalni
3 1| hosszas tanakodás után, végre nagy megelégedéssel távozott
4 1| minden birtoka, jobbágya végre a miénk, sõt még kincseinek
5 1| öregségtõl tehetetlen egyik rokon végre mégis megszánta, habár csak
6 1| kedvéért, nagy huzalkodás után, végre leszámláltam az asztal sarkára
7 1| életemen keresztül...~A bölcs végre megindulni látszott és engedett.~-
8 1| egyesült erejével sikerült végre felrántani. A folyosó azonban
9 1| aláereszkedni mindenre, midõn végre nagy fáradtan s leverten
10 1| Nagy örömére a zivatar végre éjféltájban elvonult a vidékrõl
11 1| és el ne nyerítse magát.~Végre hosszú, aggodalmas órák
12 1| tikkasztó ide-oda járás után végre a felügyelõ, egy hatalmas,
13 1| éjszakának vége szakad.~Végre szürkülni kezdett és hûvös
14 1| folyosóin és csarnokain, míg végre pár lépcsõn fel, azután
15 1| egyformaságban teltek a napok, midõn végre elérkezett a kis-ázsiai
16 1| hallatszott felõle, úgy, hogy végre is nyugodtan lélekzettünk
17 1| akaratos, önfejû teremtés végre kikapja a magáét. Csak a
18 1| vegyem! Szidi!39 A büntetést végre kell hajtanunk!~- Várj!
19 1| ezek az irtózatos ütések...~Végre elcsattant az utolsó ütés
20 1| vajjon nem jönnek-e még - és végre egyik nap, az alkonyat aranyos
21 1| volna leírni, mikor aztán végre találkoztak rendes helyükön:
22 1| rabszolga? szólalt meg végre, mélyen dörgõ hangján.~Edömér
23 1| rettenetes szenvedések árán, végre a hetedik napon megpillantották
24 1| bányáiba a rabszolgákat, végre Edömérre került a sor.~Jússzúf
25 1| mélyebben a hegy gyomrába, míg végre megállták egy nyílás előtt,
26 1| érezte megnyílni maga fölött.~Végre, végre a legnehezebb megpróbáltatás
27 1| megnyílni maga fölött.~Végre, végre a legnehezebb megpróbáltatás
28 1| nevű tevénk megbornyazik; végre pedig meg kell várnunk a
29 1| napkeletnek tartsatok!...~Végre elérkezett az utolsó nap,
30 1| kézszorítással helyeselték.~Végre másnap elérték a dsibbahi
31 2| tóként setétlett előttük - és végre egy hosszú, alagutforma
32 2| hajnalán hosszú, kerülõ utakon végre elérték Kirkilist. A Fekete-tenger
33 2| tőle a gyomra émelyegni.~Végre a legutolsó nagy teremben,
34 2| Hiasszár fellélegzett. Végre! Ez lesz a magyar leányka!
35 2| és öt napi távollét után végre hazaérkezett Korláthkövy
36 2| ellenség túlnyomó hadereje végre hátrálásra kényszeríté õket
37 2| hivogatásra a nemes mén végre hajlani kezdett és békével
38 2| évig nem engedték, - míg végre most huszonöt éves koromban
39 2| némán nézett egymásra s végre a legöregebbik, egy ravasz
40 3| hörgõ hangon átkozódva, végre is azokhoz az alattomos
41 3| futártisztek lovai, hogy végre is neki kelljen indulnia!~-
42 3| Oláhország hoszpodárja és végre Thököli Imre, Magyarország
43 3| menteni.~Hosszas keresés után végre rátaláltak. Kairam még élt
44 3| szét maguk körül, midõn végre nehéz álmukból felébredve,
45 3| még elválasztják és midõn végre a hosszú-hosszú nap után,
46 3| csak fenn az utcákon járna.~Végre egy alacsony üregben megálltak.~-
47 3| lassan tovább surranva, végre eljutottak a három hársfáig.~-
48 3| vitéz olyan sebesen hajtotta végre, hogy útközben elfogták
49 3| Tamás, Petneházy Dávid és végre Hollókövy Edömér, kit a
50 3| helyérõl...~- Sok keresés után végre rád találtam, uram! lihegte
51 3| tétlenül veszteglõ nagyvezír végre megmozdult és az északi
52 3| itéltetett, mely itélet mai napon végre is hajtatott rajtuk igazságosan...~-
|