Rész

 1     1|        legyezõjének lebegtetésével oly ügyesen szállongtatta egy
 2     1|          saját baját, veszteségét, oly jóságosan vigasztalta a
 3     1|  mindenkoron kis hugodnak? - kérdé oly szokatlanul elérzékenyült
 4     1|           szeretném, ha nem néznél oly szomorúan és ne lenne mindig
 5     1|            édes uram, kegyelmednek oly nyíltan a dologba beleavatkozni.
 6     1|         odavetett szót, azután épp oly büszkén, mint jött, ült
 7     1|        Kairam most már nem kínozta oly durván, de azért eleget
 8     1|         Ákos bátyámmal, ki majdnem oly szép és nemes arcú mint
 9     1|          Hiszen a fájdalom sohasem oly nehéz, ha egy igaz, résztvevõ
10     1| gyümölcseit és süteményeit, szóval oly melegen ragaszkodott hozzá,
11     1|            két fiú még igen sokáig oly kedélyesen elcsevegett egymással,
12     1|           szolga, könyörgött érte. Oly szívszakadva könyörgött,
13     1|            boldoggá fiadat! Szelim oly gyönyörû regéket tud beszélni,
14     1|     gyönyörû regéket tud beszélni, oly jó, oly hûséges, hogy nem
15     1|      regéket tud beszélni, oly jó, oly hûséges, hogy nem szeretném
16     1|        szomorú lesz, akkor nem tud oly szép regéket mondani...~-
17     1|          beszélni. S annyi szépet, oly csodálatos dolgokat mondott
18     1|         nyugalom tette még egyszer oly széppé és vonzóvá egész
19     1|            ama szörnyû büntetéstõl oly nemesen megváltottál, akkor
20     1|  szolgaságban, gyászos rabigában,~ Oly hosszú időkig!~ Ha feléd
21     1|   tagadhattam meg! - Mindazonáltal oly kínzó lelki aggodalmak gyötörték,
22     1|            az év bizonyos szakában oly nagy számban bújnak elő,
23     1|     pusztákon, - de ezek korántsem oly veszedelmesek, mint az emberek...~-
24     2|      rabszolgák vagyunk! Ez az, mi oly nehézzé teszi nyomozásunkat,
25     2|      szállongta őket körül, melyek oly szelidek voltak, hogy karjuk-
26     2|            török, ki már tegnap is oly megátalkodottan követett
27     2|         gondolat tette a búcsuzást oly nehézzé s szivszorítóvá,
28     2|    visszfénye, mely a kettő szivét oly hévvel dobogtatta, az ő
29     2|            és a vén csont örömében oly fürgén szökkent a nyeregbe,
30     2|          magát.~E váratlan támadás oly zavarba hozta a török hadat,
31     2|            török sereget egyszerre oly páni rémület lepte meg,
32     2|          azután megállt elõttük.~- Oly nagy szolgálatot tettetek,
33     3|   Eszterházy Gábor a várparancsnok oly vitézül védelmezte, hogy
34     3|        hátát a nõk ajtajához, hogy oly drágán adja el életét, amint
35     3|            és hideg borzongatta és oly éles fájdalmak gyötörték,
36     3|       tábor felé...~Eleintén ugyan oly gyengének érezte magát,
37     3|      megtámadandó.~Ez okból folyik oly lázasan már hónapok óta
38     3|            a vár belsõ védõmûveit, oly világosan megmagyarázta,
39     3|   császáriakkal együtt megszállta. Oly vitézül tartotta magát,
40     3|        által fellobbantott tűzakna oly szerencsétlenül csapott
41     3|        másik felõl az õ lovasaival oly erõs rohammal verte vissza,
42     3|     sóhajtást elfojtani.~- Mi lelt oly egyszerre, László! kérdezte
43     3|            4000 fõbõl áll, ezek is oly fáradtak, hogy a legközelebbi
44     3|           kérdezi tõle, hová rohan oly kétségbeesve?~- Istennél
45     3|   találkozott.~Ebben a pillanatban oly rémületes dörrenéssel döntötték