Rész

 1     1|               akartok. Te pedig Zizim fiam, végy elõ hártyát és irónádat,
 2     1|           eldugni... mert tudod, édes fiam, a ki kutyával köt barátságot,
 3     1|        akkorra kedvenced, az én János fiam is nagy, deli levente lészen
 4     1|              elibém jött az én szívem fiam! gondolá nagy örömmel.~-
 5     1|           kell is várnom!~- Úgy, úgy, fiam, aranyos Jánoskám... A boszút
 6     1|        parancsolunk neki?~- Úgy lesz, fiam, úgy, úgy, talán még rosszabbul!
 7     1|            dörmögé:~- Nem hiába az én fiam, de az én vérem is mindenekben.
 8     1|       szétoszoljanak, mondá Bálint.~- Fiam, a haza ügye semmi körülmények
 9     1|          veled mehessek!~- Jer velem, fiam! Fegyvert forgatni már tudsz,
10     1|       paripáikat nyergelték.~- Edömér fiam, míg én a követ úrral egynémely
11     1|               se én, se pedig Jánoska fiam, ki kegyelmed Edömérjétől
12     1|            hangján Kányavári. - János fiam, te szörnyű szorgalmatosan
13     1|           mindenfelé.~- Tanulj ebből, fiam, lásd, így kell a gyanút
14     1|           Aztán csak okosan, ügyesen, fiam. Vigyázz, meg ne lásson
15     1|             mindjárt elmondom. Edömér fiam, hozzad ide azt a kis faragott
16     1|              semmitõl... Maradj, hát, fiam!~- Parancsodra, édes jó
17     1|               mindenkoron...~- Eredj, fiam, hívd ide Bálintot, mondá
18     1|               hangon Edömér is.~- Azt fiam... Félek, hogy valami baj
19     1|             Egyedül Istenben remélek, fiam, ki nem hagy el bennünket.
20     1|            nem hagy el bennünket. Ah, fiam, ki számított volna erre
21     1|          hagyd el Ilonkát soha, soha, fiam! Védd és õrizd meg minden
22     1|              Tûrj és remélj hát, édes fiam! Légy erõs, ne csüggedj!
23     1|          ajtóban.~- Allah áldása rád, fiam! felelt mély hangján Fatime
24     1|             felé fordította. Lépj be, fiam, anyád megengedi... és kedveskedõ
25     1|           haragos villámokat szórt.~- Fiam, micsoda beszéd ez! Hogy
26     1|         készteti. Egy szót se többet, fiam! Untatsz már ezzel az esztelenséggel...~-
27     1|                Úgy van! És most menj, fiam és ne kérj többet. Úgyis
28     1|              tehát, a mit mondok. Egy fiam van, ki mindennél drágább
29     1|        mindennél drágább szívemnek. E fiam téged nagyon szeret - és
30     1|              nevemet, dús vagyonomat. Fiam testvérévé, hatalmassá és
31     1|           bárhol van, kiváltom. Ha te fiam lész, õ lányom lesz. Mit
32     1|                  Isten hozott közénk, fiam, vártalak téged! mondá mindnyájuk
33     2|               szemedbõl látom, Szelim fiam, miben töröd a fejedet.~
34     2|        édesapját.~- No, no, Jánoskám, fiam, mi lelt? Miért vagy ily
35     2|          fejét csóválta:~- Az én okos fiam, Kányavári János beszél
36     2|            azelõtt. Tanuld meg ebbõl, fiam, az okos ember két tehenet
37     2|             is nemes atyádra ütöttél. Fiam te, apádat lelkembõl szerettem,
38     2|               fenyõ. Légy tehát az én fiam, javaimnak és mindenemnek
39     2| megszólítására serkent fel:~- Bizony, fiam, mindnyájunkat elbusít a
40     2|                Ne könyörületeskedjél, fiam! Kellenek, szükségesek e
41     3|              Szóval drága a jótanács, fiam!~- Bízzunk, kegyelmes uram,
42     3|         vannak bizonyitva.~Örülj hát, fiam, szenvedéseidért és bánatodért
43     3|            izmos kezét.~- Hát bizony, fiam, furcsa története van annak.