Rész
1 1| csak azt mondom, bár csak oda ne botlottunk volna.~Eközben
2 1| férfiú?~- Te mondád! Nézz oda ama dervisre. Az Almahál-Eddin,
3 1| elkaparintsuk. Hiába küldi oda azt a fekete barom Alit,
4 1| életemet, örömmel adom oda! Rabszolgád leszek, csak
5 1| hallani...~- Akkor hát jerünk oda!~Beléptek a titkos szobába,
6 1| az öreg Bálintot küldte oda, a török azonban nem akart
7 1| közé, áruló betyár! Pedig oda kerülsz, ha az egész országot
8 1| elcsigázott ló hátáról, annyira oda volt a fáradtságtól.~- Ejnye,
9 1| mint valami haramia... De oda fenn majd elmondom a többit.~-
10 1| halkan Kányavári.~- Nézz oda, valamennyien a pesti oldalon
11 1| aranyon. - De nem vihettem oda... Hiszen tudod, miért?...
12 1| neked, ha megmozdulsz. Állj oda, a mellé a gránát almafa
13 1| közé vágta.~- Most állj oda! Ne merj mozdulni!~Egyik
14 1| íjját és nyilait eldobva, oda rohant a megvetett rabszolgához
15 1| magáról övét, dolmányát és oda állt a szolgák elé.~Csilla
16 1| jöhetnél a szent városba, - de oda nem szabad hitetlennek belépni...
17 1| Halál völgyének, mert a kit oda küldenek, - az el van örökre
18 1| szeraszkier azokat küldi oda, kiket lassú halállal el
19 2| reá?~Edömér hálásan nyujtá oda mindakét kezét:~- Emlékszem
20 2| legnagyobb volt a tolongás, oda furakodtak be és hogy nyomot
21 2| Mit mondtam, nézzetek oda a fülke mellé! Az a baltadzsinak (
22 2| füveket keresek a tóparton. Oda jöjjetek értem! mondá a
23 2| betegséget elátkozva.~- Oda van, vége van, mint egy
24 2| csepp vérét.~- Nézzetek oda! kiáltja rekedten a fiának
25 2| akkorra ezeknek a tekintete is oda volt tapadva kisértetlátó
26 2| veszteség. Szólj, országom oda van?«...~ Shakespeare.~ ~
27 2| elkerülve, visszavágott oda, hol a sisak és pikkelypáncél
28 3| császárvárosban, s midõn oda érkeztek, nagy csoport kiváncsi
29 3| meglepetéssel és mindkét kezecskéjét oda nyujtá neki.~- Csilla, hugocskám!
30 3| csapatjaival majdnem egy időben ért oda Edömér is véres, megtépett
31 3| pislogással küzdött az álom ellen.~Oda ugrott Bálinthoz és rázni
32 3| éktelen dühvel szökött oda, s két kézre fogott pallosával
33 3| megismerve, kivont karddal rohant oda és saját testével védelmezte
34 3| és hosszú suttogás után, oda vezette õket Edömérhez.~-
35 3| belopódzó keresztény ifjut?~- Oda, ahová az ilyen vakmerõ
36 3| várfalról.~Edömér vitte oda a herceghez.~Abdurrahmán
37 3| Korláthkőről.~- Szerencsésen oda értünk s kedves üzenetet
38 3| lebegni... Edömér volt, aki oda feltûzte! Õ szökött fel
|