Rész
1 1| lökdösték, taszigálták egymást, egetverő lárma s veszekedés
2 1| hepehupás kövezeten.~Az egymást keresztül-kasul szelõ szûk
3 1| nagyon gyorsan váltogatták egymást - mindegyik épített, igazított
4 1| kardjaink szikrázva keresztezik egymást... Hah! egyikünk elhull,
5 1| akasztották a koszorút, azután egymást átölelve, néztek be a fekete,
6 1| tizenhárom elõvárosából lármázva, egymást taszigálva siet a gazdagabb,
7 1| körülöttük minden, de minden!~Az egymást keresztül-kasul szelõ szûk,
8 1| megelégedés érzetével ölelik meg egymást, még a legszegényebb is
9 1| vagyunk - azért szeretjük egymást olyan kimondhatatlanul...
10 1| naptól fogva értették meg egymást igazán s lettek valódi testvérek
11 1| világot hozok, hogy lássátok egymást és te, Szelim, megihasd
12 1| Sírva, nevetve ölelték meg egymást.~- Milyen deli, milyen erõs
13 1| mirõl, mégis megértették egymást.~A megérkezés negyedik napján
14 1| feneketlen szakadékok váltogatták egymást vad magányosságban.~Merre
15 1| honnét jöttél, hanem csak egymást ölelve, egymás vállára borulva,
16 1| csak vizsgálni, kérdezgetni egymást, mire rövid szavakban mindegyik
17 1| megölelték és megcsókolták egymást...~ ~
18 2| lekerülve az Atmeidán-térnek, az egymást keresztül-kasul szelõ, szûk
19 2| szolga hosszasan tarták egymást átölelve. Nem tudtak szólni
20 2| halottas menetek követték sûrün egymást az üres utcákon.~Hiasszár
21 2| tudja, viszont látjuk-e még egymást valaha? Ez a gondolat tette
22 2| Isten segít, viszontlátjuk egymást! felelt Edömér, a leányka
23 2| kilenc éve, hogy nem láttuk egymást.~- Akkor te se fogsz rá
24 3| között a párbajozást. Ne egymást, hanem az ellenséget fogyaszszák!
25 3| tekintetük lángolva keresztezé egymást, csakhogy, míg Edömér arca
26 3| kereskedők bódéi váltogatták egymást kávémérésekkel, lepénysütő
27 3| szemben, mivel a szűk átjárón egymást ki nem kerülhették.~A kamarás
28 3| barát nagy örömmel üdvözölte egymást.~- Beh kár, hogy szolgálatban
29 3| rohant s utána a többiek egymást buzdítva harckiáltásaikkal.~
30 3| hadak, hogy futó serege egymást gázolta, tiporta le fejvesztett
31 3| tett, mintha nem ismerné egymást, csak mikor a kapuzárás
32 3| Ám alig pillantották meg egymást Bálinttal, mindkettõ hangos
33 3| napszállat után viszontláthassák egymást, te pedig Munir, hogy holnap
34 3| csókkal, öleléssel halmozta el egymást némán, hosszasan...~Hiasszár
35 3| viták folytak és a vezérek egymást okolták az ostrom lassú
36 3| elõtt egy összegomolyodott, egymást tipró, gázoló tömegben.~
37 3| van, ki védi, oltalmazza!~Egymást ölelve állnak ott némán,
|