Rész
1 1| kérdé mérgesen.~Azt maga a renegát is szerette volna tudni,
2 1| részeges semmirevaló!~A renegát mérges oldalpillantást vetett
3 1| rémülten vette észre, hogy a renegát eltûnt mellõle.~Beszélni
4 1| nyargaltam!? mentegetõdzött a renegát.~- Hallgass, kutya, addig
5 1| csarnok alá vonult, hogy a renegát segítségével, megtépett
6 1| kérdezni? szólt meghökkenve a renegát.~- Honnan ismered, micsoda
7 1| mert én mindent megtudok!~A renegát szédülni érezte fejét.~-
8 1| megfizet. Ismerlek, jó madár!~A renegát sunyi tekintete ezt látszott
9 1| barátod, az akasztófa...~A renegát szeme elõtt forgott a világ.
10 1| tudó képet vágva, midõn a renegát fel akart tápászkodni, de
11 1| felelt Kányavári kacagva a renegát helyett, ki elfojtva dühét,
12 1| vajjon igazán alszik-e az a renegát kutya? Már egyszer felcsúfolt
13 1| mellett, észrevette, hogy a renegát idõnként kihívó gyûlölettel
14 1| gyorsan tovavágtatott.~Erre a renegát, mint a kit a kígyó csípett
15 1| parancsot a hóhérnak, de a renegát sehol se volt található.
16 1| õrsége se látta távozni. A renegát tehát a várban lappang valahol.
17 1| mindenhová bejuthatsz. A renegát nélkül vissza ne gyere!
18 1| Hollókövy.~- Egy szökevény renegát kutyát, a Hiasszár nevû
19 2| az utcán. Hiasszár õ, a renegát! Tán e névrõl emlékszel
20 2| folytatá emelkedett hangon a renegát. A régi, áruló Hiasszár
21 2| halottak... és a kancsalszemű renegát! dadogá Libor vacogó fogakkal.~-
22 2| Hanem ott van Hiasszár, a renegát. Ez az áruló gazember szövetségesük
23 2| elszalasztottatok. Az áruló renegát (a te bölcsességed ültette
24 2| meg lábadon a kötelékek?~A renegát kancsal szeme ellágyultan
25 2| Ennyi az egész! felelt a renegát kitérõleg.~Csakugyan, midõn
26 2| Edömér meghatva szorítá meg a renegát jobbját:~- Köszönet hûséges
27 2| seregedet! Beszélj, Hiasszár!~A renegát erre szóról-szóra elmondá
28 3| hálásan szorította meg a renegát kezét.~- Köszönet e jó hirért!
29 3| megrettenve.~- A fiú és a renegát Bécsben vannak! felelt Gedeon
30 3| Az az áruló gazember renegát, az játszik ki bennünket...
31 3| Most pedig a fiú és a renegát elmondanak neki mindent!
32 3| titkunkat is elárulta neki a renegát, a kancellár uram nem árthat
33 3| vén csatlósával és tán a renegát is. Mit szólnál, ha valami
34 3| szólott nyugodt önbizalommal a renegát.~A szökésre megint az estalkony
35 3| kezével hálásan szorítá meg a renegát jobbját s alig tudott szólni
36 3| cinkostársa, Hiasszár a renegát? kérdezte a belépõ basától,
|