Rész

 1     1|        készen van! felelt diadalmas arccal.~- Derék szolga vagy! Teljes
 2     1|            Áron sápadt, elváltozott arccal nézett bátyjára:~- Hagyj
 3     1|         mulva, elégedett, diadalmas arccal tért vissza~- Mit mondék?
 4     1|      fiúgyerek lépett elõ kedvetlen arccal a bokrok közül. A legdrágább
 5     1|    Hollókövy egyforma, márványhideg arccal hallgatott, bűnbánó elérzékenyüléssel
 6     1|      Edömért és Ilonkát, kik bámuló arccal jelentek meg a küszöbön,
 7     1|          Edömér komoly, mozdulatlan arccal érinti a felé nyujtott jobbot,
 8     1|        mehetek én is! kérte kigyúlt arccal Edömér, midõn az egyik apród
 9     1|            csak durcás, elfordított arccal csorgatá tele korsóit, azután
10     1|         várakozott a serbetre.~Dúlt arccal vetette magát lába elé és
11     1|        Kairam haragtól elveresedett arccal riadt rá:~- Mit keressz
12     1|          halkan, miközben fájdalmas arccal csókolá meg anyjának szikrázó
13     1|           komolyabban, még setétebb arccal, mint az elõtt, a középen,
14     1|       szempillantásig haragra gyúlt arccal nézett a bátor fiúra, aztán
15     1|       fektessetek a barlangocskába, arccal napkelet: az élet és világosság
16     2| beteljesíteni! kiáltá közbe lángoló arccal Edömér, de mindenekelõtt
17     2|             örömét rejteni nem tudó arccal.~A bazár szomszédságában
18     2|         megalvadt vérrel, eltorzult arccal meredt rájuk, még a fogai
19     2|           mulva Kányavári diadalmas arccal hagyta el a nagyvezír palotáját,
20     2|             nemes levert, csalódott arccal hallgatta e visszautasítást,
21     2|    szivemnek! felelt Edömér kigyult arccal, miközben gyengéd, testvéri
22     2|       Jerünk! kiáltá Edömér kigyult arccal, lovát a hang irányába fordítva.~-
23     2|           ereszkedni.~Edömér mélázó arccal bámulta a csillagokat...
24     2|      vezérem, felelé Edömér kigyult arccal. A minket érintõ dolgok
25     3|            fog...~Starhemberg setét arccal hordozta körül messzelátóját.~
26     3|        kapun, de éjfél felé, kikelt arccal újra visszatért.~- Áruló
27     3|           és pár perc mulva ragyogó arccal tért vissza.~- Én is ott
28     3|            bejussak! kiáltá lángoló arccal, aztán kardjával tisztelegve,
29     3|       renegátnak, felelt elsötétült arccal.~Edömér nem kérdezte tovább,
30     3|             értekezlet után ragyogó arccal - most már csak jöjjön az
31     3|            nyugalommal, változatlan arccal hallgatja s nem mond rá
32     3|           szilihdárjával, ki kikelt arccal kérdezi tõle, hová rohan
33     3|       Boszudühvel az ifjú, elborult arccal Abdurrahmán, midõn a viadal
34     3|   jobbágysereg gyülekezik örvendezõ arccal és fehérruhás leánykák koszorúkkal,
35     3|             és boldogságtól ragyogó arccal emeli ki mindkettõ nejét: