Rész
1 1| pasa kedvenc itala is, mert mindig mellette állt szinig töltve
2 1| bólintott.~- Hosszú életemben mindig azt a tapasztalást szereztem,
3 1| kegyelmes úr! Hûségünk mindig kiállta a próbát, hasznosabb,
4 1| ötszáz aranyat a pasának?~- Mindig szívesen fizetek, ha haszonnal
5 1| szolgálatainkat, mert az okos mindig arra fordítja a köpönyegét,
6 1| eltüntetjük. Ok és alkalom mindig akad, csak keresni kell.
7 1| senkinek, hanem kulcsait mindig övén függõ tarsolyában õrizte
8 1| udvarra és a másik percben egy mindig nyergelve álló lovon, sebesen
9 1| Magyarország felszabadítására...~- Mindig csak igéretek, üres igéretek!
10 1| liliomom, hol vagy? Te szoktál mindig az első lenni, te költesz
11 1| oly szomorúan és ne lenne mindig könny a szemedben...~- Akkor,
12 1| Csak ő róla beszéljünk mindig, akkor nem leszek szomorú.
13 1| feledd intelmeimet, akkor mindig melletted leszek a szükség
14 1| akart elveszíteni, de az ég mindig õrködött felettem, de õrködtek
15 1| teljesen elmult...~A nyarat mindig felvidéki jószágainkon,
16 1| tudott haragudni rá, hanem mindig új meg új mentséget keresett
17 1| akaratod szent elõttem s mindig az fog maradni. De engedj
18 1| közeledett, de Edömér még mindig nem tért vissza...~Csilla,
19 1| Csak éjjel utazzatok, és mindig kelet felé! Az ég csillagai
20 1| dsibbahi oázig... De csak mindig keletnek - napkeletnek tartsatok!...~
21 2| Allahnak! Ezért imádkoztam mindig! suttogá Bendár is. Ne félj
22 2| Bendár, ki eddig még mindig reménykedett és minden előkészületet
23 2| párbajban felnyársalom! Úgyis mindig fentem rá a fogamat! - mondá
24 2| jelmondattal, melyet a Hollókövyek mindig megtartottak: »Hüvelyembõl
25 2| gazdálkodó életet, mert szivem mindig csak a zajos tábori élet
26 2| hõse s az õ csapatja van mindig megbizva a legvakmerõbb
27 3| máskülönben vitéz karjáért mindig megkegyelmeztek neki. Most
28 3| nincs hivebb barát a földön. Mindig csak mások javán munkálsz!
29 3| Éppen az a hiba! A véletlent mindig számításba kell venni, hogy
30 3| Rablófészek, haramiatanya volt mindig, úgy hallottam.~A csatlós
31 3| Kányavári Gedeon! Hát a sors mindig utunkba hozza e sátánt!
32 3| táborra, a törökök tûzaknái mindig szerencsésen sikerültek,
33 3| király parancsából, még mindig a táborban idõzött, hogy
34 3| vagy meghalni! Ez volt mindig és mindenütt jelszava! A
|