Rész

 1     1|         siess haza s jelentsd be Gedeon bátyámnak érkezésemet. Mihelyt
 2     1|          hang.~- Nyittass kaput, Gedeon! Mink vagyunk a késõ vendégek!~-
 3     1|         Kányavári Áron és melyik Gedeon.~Ennek is ugyanolyan élesen
 4     1| karosszékek egyikébe ereszkedve.~Gedeon figyelve ütötte fel fejét.~-
 5     1|     holnap elvinnem. Ez az elsõ!~Gedeon egész testében összerándult
 6     1|           Nos, mit mondasz erre?~Gedeon, mintha rúgók löknék fel,
 7     1|          miképpen? sürgeté mohón Gedeon.~- Elmondom, de aztán minden
 8     1|         fundáltam-e ki a dolgot?~Gedeon majdnem nyakába borult öcscsének.~-
 9     1|          gazdát ismeri Kányavári Gedeon helyett, mert nem szükséges
10     1|         e nehéz titkok tudására.~Gedeon türelmetlenül vonogatta
11     1|          lesz szükségünk rájuk! ~Gedeon száraz, vértelen ajkai körül
12     1|         Mihály fiskális uraimék.~Gedeon arca elfintorult.~- Száz
13     1|    leszek! szakítá félbe öcscsét Gedeon és átment a másik terembe.~ ~
14     1|     török? kérdezte aggodalmasan Gedeon.~- Engem kisért idáig, bátya,
15     1|        zár ütközõje, szólt közbe Gedeon... Jól van, elmehetsz, Libor. ~
16     1|          Midõn egyedül maradtak, Gedeon bereteszelte a szoba ajtaját.~-
17     1|  bejáróval együtt valamennyit.~- Gedeon egymás után felnyitogatta
18     1|          az oka, dühöngött Áron.~Gedeon, ki eddig csak keskeny ajkát
19     1|   estalkonyi szurát énekelték és Gedeon hovatovább mind nyugtalanabbul
20     1|          vén akasztófáravalónak.~Gedeon egy ébenfapálcikával ráütött
21     1|        gonosz dolog! szólalt meg Gedeon, miután az öreg Libor elcsoszogott.
22     1|           én az apán, te a fiún. Gedeon bátyád is azt parancsolja
23     1|       akárki meglássa... Bárcsak Gedeon is hallhatná, tudom, örvendene...
24     2|  kerestük eleget, sõt nem keresi Gedeon bátyád ma is? Maga Abdi
25     2|   veszély fenyeget, irta röviden Gedeon. Siess cito, citissime hazafelé,
26     3|       mert úgy sejtem, Kányavári Gedeon is ezzel a fontos hirrel
27     3|    lettünk volna! krákogta elébe Gedeon, a bátyja, kinek sovány
28     3|   renegát Bécsben vannak! felelt Gedeon setét tekintettel és elbeszélte,
29     3|      hebegte halálos rémülettel.~Gedeon csitítólag emelte fel száraz
30     3|         a kapu felé.~- Kányavári Gedeon! Hát a sors mindig utunkba
31     3|    basánál? ~Csakugyan Kányavári Gedeon távozott a basától és mikor
32     3|       zörgetni kezdett Kányavári Gedeon kapuján.~Dühös kutyacsaholás
33     3|      legnagyobb sietséggel, mert Gedeon bátyjának a menekülése olyan