Rész

 1     1|   térparancsnok és a várkormányzó, Abdurrahmán pasa lakása.~A fõbb tisztviselõk
 2     1|         illatától terhes levegõbe.~Abdurrahmán Abdi Arnaud, rövid nevén
 3     1|           minden megindulás nélkül Abdurrahmán...~- Nézz tovább!... Hát
 4     1|             Hát magadat nem látod, Abdurrahmán?~- De igen, Chihaja beyjel
 5     1|            azt hivém, megnémultál, Abdurrahmán! Már harmadszor kérdezem,
 6     1|         meg alázatos mosolygással.~Abdurrahmán, e váratlan kijelentésre,
 7     1|      beszélhet-e elõtte, vagy sem?~Abdurrahmán elértette e néma jelbeszédet
 8     1|          Kányavári. Tudod-e, vitéz Abdurrahmán, hogy Hollókövy a császáriaknak
 9     1|       bólintott rá a pasa.~- Vitéz Abdurrahmán, te jó müzülmán vagy, de
10     1|      igazítja jó útra a vaksorsot!~Abdurrahmán kis ideig szótlanul, mereven
11     1|          lovasok meg nem érkeznek. Abdurrahmán már elküldte a fermánt a
12     1|         megparancsolom a kegyelmes Abdurrahmán pasa nevében, hogy elõnkbe
13     1|            a rabszolgakereskedõ.~- Abdurrahmán Abdi nevében beszélek és
14     3|              Hadd hallom, ki az?~- Abdurrahmán basa! Mióta értesült a keresztények
15     3| hadikészülettel fog megindulni«...~Abdurrahmán Abdi jéghideg nyugalommal
16     3|      együtt, kitõl megtudták, hogy Abdurrahmán, midõn hirül vette, hogy
17     3|                 Vén ember volt már Abdurrahmán basa, majdnem hetvenéves
18     3|      Edömér vitte oda a herceghez.~Abdurrahmán nagy büszkén azt irta benne,
19     3|      huszárjaival és rajtuk ütött.~Abdurrahmán arca sápadtra torzult.~-
20     3|          inait akarták elvagdosni.~Abdurrahmán dühében szakállát tépve,
21     3|         nézdelõdve. Csudálom, hogy Abdurrahmán basa fel nem használja e
22     3|       részét megszállották és noha Abdurrahmán két izben rájuk támadt harcosai
23     3|         zápor védõ palástja alatt, Abdurrahmán egy törökké lett magyart
24     3|    jelentették nagy tisztelgéssel.~Abdurrahmán ezalatt megkisérelte a várkastély
25     3|         fel akarja szabadítani - s Abdurrahmán, ki végsõ reményét a nagy­
26     3|           ünnepélyes ének hangjai.~Abdurrahmán tudta, hogy az õ vén fejének
27     3|           ordítja tajtékzó szájjal Abdurrahmán, de, ha nem szólna is, dühtõl
28     3|      húzzák fölfelé a fuldoklót...~Abdurrahmán már ordít örömében, de Edömért
29     3|            ott leng a vár ormán...~Abdurrahmán ennek láttára széthasítá
30     3|          között a bécsi kapu felé.~Abdurrahmán pedig eközben kétségbeesett
31     3|           az ifjú, elborult arccal Abdurrahmán, midõn a viadal forgataga
32     3|            halomra omlik minden... Abdurrahmán feltartózhatlanul látja