Rész

 1     1|     suttogva beszélt valamit, aztán sietett visszafelé a szûk sikátorokon
 2     1|           és csak most látta, kinek sietett a segítségére.~Álnok, cselszövõ
 3     1|      menekülni, kettõzött léptekkel sietett a fõbejárat felé.~- Legalább
 4     1|             kérdésre most Kányavári sietett megfelelni:~- Igaz, hogy
 5     1|             de aztán annál mohóbban sietett a jó alkalmat megragadni.~
 6     1|   szöglettorony kanyargós lépcsõjén sietett fel az emeletre.~A torony
 7     1|          bűnbánó, töredelmes hangon sietett közbeszólani:~- Feledje
 8     1|        felébredt és rosszat sejtve, sietett ki a folyosóra, a hol már
 9     1|     miközben öreg csatlósával végig sietett a setét folyosókon.~- Add
10     1|            midõn az ablak védelmére sietett.~- Védjétek magatokat, míg
11     1|       ajándékkal az õrparancsnokhoz sietett.~- Hasszán te, - mondá az
12     1|           érte jövõ vén négernõ elé sietett...~Edömér utána nézett lebegõ
13     1|         szokatlan lármán megütõdve, sietett a csarnok végére, de majd
14     1|  szemgödreivel...~Mintha kergetnék, sietett onnan és kezdte megmászni
15     2|             Az egész ház ápolásomra sietett, mintha valami nagyságos
16     3|        mihelyt szolgálatát végezte, sietett hazafelé, - hol már László
17     3|      csalmáját, derült köszöntéssel sietett elébe a tiszteknek.~- Készen
18     3|         fordult.~Edömér megrendülve sietett haldokló ellenfeléhez.~-
19     3|           fordulónál az öreg Bálint sietett elébük és midõn õt épen,
20     3|     örömteljes felindulással, aztán sietett, hogy századának legvitézebb
21     3| sajátfaragású kanalát és örvendezve sietett elébük.~Ezt a jó alkalmat
22     3|      legnagyobb felindulás jelével, sietett vissza a terembe, hol csakhamar
23     3|          amennyire csak lova birta, sietett visszafelé és nagy nehezen
24     3|            fel maga mellé és ezeket sietett megmenteni.~- Öljétek le
25     3|         mikor szerét tehette, hozzá sietett.~- Jól viselted magadat!
26     3|             messze álló fiát, hozzá sietett.~- Mi hir? Mit tudtál meg,
27     3|             ki meleg kézszorítással sietett feléje.~Edömér őszintén
28     3|    kopanicsába szálltak meg, rögtön sietett, hogy kisérõül ajánlkozzék -
29     3|            szerencsésen bejutottak, sietett mindegyik az elõre megbeszélt
30     3|        fõtiszteket.~Kányavári pedig sietett hazafelé, amilyen gyorsan
31     3|   segédtisztjét.~Edömér szivdobogva sietett a parancsot teljesíteni,