Rész

 1     1|     szolga nem léphet fegyveresen ura elébe, te pedig várakozz
 2     1|    küldöttje lépett be, kit a ház ura már az iró- és könyves-palotában
 3     1|         másik percben azonban már ura lett indulatainak és éppen
 4     1|       nyitva maradt, szólt, mikor ura el akarta mondani a váratlan
 5     1|    mondani, mondá Bálint és midõn ura barátságos intéssel termeibe
 6     1|        Kötelességem, azért vagyok ura a népnek, hogy segítsek
 7     1|       hanem, ha te vagy a környék ura, ezennel felszólítalak és
 8     1|           furcsa arcot vágott, de ura minden további kérdezõs­
 9     1|       megtörtént, Máni...~- És te ura vagy megszámlálhatlan faluknak,
10     1|         ajándékra gondolva, miben ura fogja részesíteni, ha majd
11     1|           észrevette, hogy fiatal ura lopva nézeget és fekete
12     1|      szeretet, mivel a ház fiatal ura a madzsarlit elhalmozta,
13     1|         esdekléssel borult fiatal ura és parancsolója nyakába
14     1|             tudod, hogy szavamnak ura szoktam lenni.~Nehéz szívvel
15     1|        Mit kiáltott Edömér fiatal ura neki.~»El innen, el! Fejeskedj
16     1|          A ház büszke és hatalmas ura nagyszámú vendég kiséretében
17     1|      hallották, szólt közbe a ház ura fagyos nyugalommal.~A félszemû
18     1|          várta, hogy szenvedélyes ura dühében hóhérok után fog
19     1|     rettenetes tekintetre, melyet ura rávetett.~- Alacsony rabszolga,
20     1|      rejtett megindulástól.~A ház ura némán intett és midõn Edömér
21     1|            melyek - miután fiatal ura távol volt - a legközönségesebb
22     1|     nagyobb, t. i. megérkeztek új ura és parancsolója, a szeraszkier
23     2|        fogadták és vezették a vár ura elé.~A fényes oszlopos termekben
24     2|         vendégek, a ház fiatalabb ura, Ákos köré gyülekeztek,
25     2|   messzebb sohasem távozva fiatal ura közelébõl, egy szomszéd
26     3|        kezét, mikor van törvényes ura és felkent királya! A pogánynyal
27     3| elfeledkezett mély vállsebérõl és ura intésére elvezette a táborba
28     3|         csakugyan Kairam, egykori ura és barátja vette õrizet
29     3|        mint a dércsípte vackor és ura rémülete neki is megvacogtatá