Rész
1 1| zöld csizmákat! Húzd le tüstént! üvölté többekkel együtt
2 1| szólsz, ha tudod, gyaur! Tüstént mondd meg a vidék és a falu
3 1| a talpaimra! Azt hittem tüstént belehalok! orditá dühbe
4 1| olyan késõ, bizony Isten, tüstént visszamennék a pasához és
5 1| tarthassuk. Várj tehát, tüstént itt leszek! szakítá félbe
6 1| bennünket, a mirõl kétségtelenül tüstént meggyõzõdhetünk, ha elsõben
7 1| kell találnod. Lódulj és tüstént láss a kereséshez!~- Rossz
8 1| tekintettel válaszolá, hogy tüstént bejelenti őket.~- Látta
9 1| ráparancsolt, hogy hirdesse ki tüstént a faluban: a budai pasa
10 1| üvöltéssel az udvarra és tüstént rá recsegő fejszecsapások,
11 2| de nem lehetetlen. Holnap tüstént Aleppoba küldjük Fikait,
12 2| Menekülnünk kell innét tüstént, hogy nyomunkat veszítsék!
13 2| lévõ kioszkba visznek le tüstént, mert Khor-khori kimondhatatlanul
14 2| szivszakadva.~- Meggyógyítalak tüstént nemcsak a habakukkóniából,
15 2| kiáltá újra éledve, de tüstént megbánta igéretét, mert
16 2| bizony beteg a szegényke! De tüstént elkészítem számára az orvosságot
17 2| kolerásoké.~- Vigyétek! Vigyétek tüstént a halottak kioszkjába! Egy
18 2| Egynek se! A bevonulás után tüstént a nagyvezírhez megyünk!
19 2| Irnunk kell Gedeonnak tüstént! A nagyvezírnél pedig siettetem
20 2| hogy a lelkére beszélek! tüstént a szobámba citálom, nevetett
21 2| aztán nyugodtan felelte:~- Tüstént elmondom, de elébb hallgasd
22 2| én aztán elkeseredésemben tüstént utána küldtem. Utolsó szavával
23 2| tanusított vitézségét, azon tüstént megtette elsõ alhadnagynak
24 3| reggelijéhez, midõn beléptek, de tüstént lecsapta sajátfaragású kanalát
25 3| mit sem tudnak, épp azért tüstént hozzá kell sietned, mert
26 3| nékem Gyõrbõl hirül hozták, tüstént Abdi basához, onnan pedig
27 3| mintha csak várták volna, tüstént felszolgálta a vacsorát,
28 3| természetesen azonnal elfogták, ki tüstént rávallott cimboráira és
|