Rész

 1     1|   azonban országos ügyei miatt Ákos bátyámmal, ki majdnem oly
 2     1| nevemet az erdõben!... Hát még Ákos bátyám, ki egy napra is
 3     2|       be László és Korláthkövy Ákos társaságában.~- Itt van
 4     2|     vár még csapatjával, mondá Ákos, ki arcban nagyon hasonlított
 5     2| vendégek, a ház fiatalabb ura, Ákos köré gyülekeztek, tüntetõ
 6     2| országokból fõuraink udvarába.~Ákos örvendezve füttyentett a
 7     2|    különös meghívására, felelt Ákos.~E közben megérkeztek a
 8     2|         a máskor vig, beszédes Ákos hallgatva nézett tányérjára,
 9     2|    jövõt - de hát hiába. Nézd, Ákos fiamnak egész este szavát
10     2| prózában.«~ ~Gróf Korláthkövy, Ákos fiával és egy sereg csatlóssal
11     3|    érkezve, Edömér Korláthkövy Ákos után tudakozódott. Csakhamar
12     3|        Akkor nem tartóztatlak, Ákos! Első a szolgálat! szólt
13     3|      búcsut intve Edömér, mire Ákos tovavágtatott, de visszakiáltotta,
14     3|       midőn betoppant hozzájuk Ákos is, kinek meg éppen nem
15     3|        eltávozott.~Korláthkövy Ákos utána szaladt és pár perc
16     3|     küzdelem hevében Edömér és Ákos egymás mellé kerültek a
17     3|    fáradt lova helyett maga és Ákos számára újakat kért, hogy
18     3|        mit csináljon örömében. Ákos bátyjának boldog nevetéssel
19     3|     együtt őrködni fogunk. Te, Ákos, nyugtasd meg a nőket, én
20     3|      asztalra borulva horkolt, Ákos pedig zsibbadtan, nehéz
21     3|       s vele együtt lezáródtak Ákos szempillái is.~Edömér keze
22     3|        a benyílóból.~- Edömér! Ákos! ébredjetek! Rablók, martalócok
23     3|      és vele aludtak Bálint és Ákos is, bár recsegett az ajtó
24     3|        el kellett temetniök...~Ákos és az öreg Bálint ugyancsak
25     3|        kérdezősködésben.~- Hát Ákos hogy van, mint van?~- Az