Rész

 1     1|    számíthatsz, kegyelmes pasa!~- Ti is megkapjátok belõle a
 2     1|       lábig lekaszabolták.~- Ez a ti gondotok, nem az enyém.
 3     1|        vagyunk a késõ vendégek!~- Ti vagytok! Libor, Libor te,
 4     1|      hörgé tajtékzó ajakkal. Most ti vagytok az erõsek, hatalmasok,
 5     1|        Edömérrel az ajtót védjük, ti az ablakokat! kiáltá Hollókövy,
 6     1| mindhárman.~- Balgatag gyermekek, ti nem értitek a halált! Csak
 7     1|            Ugy lesz, mint mondám! Ti indulni fogtok, midõn a
 8     1|           mindhármuk érzelmeit.~- Ti elfogtok indulni, midõn
 9     1|          Víz nélkül nem lehetünk. Ti maradjatok itt, én egy tömlõvel
10     2|          intett Lászlónak.~- Nem, ti velem jöttök, legalább te
11     2|     utakon visszatérünk a hazába. Ti beálltok a császári seregbe
12     2|          Edömér.~- Hogyne, hiszen ti nem ismeritek a vidéket
13     2|       felé.~- Uram és te, Bálint, ti is, miként én, vissza fogtok
14     2|         egy darabon veled megyek, ti addig ki ne mozduljatok
15     2|              Akkor hát induljunk! Ti elkisértek a várkapuig,
16     2|     szakács a legdrágább lakomát, ti pedig hordjátok fel a legritkább
17     2|       Tokaj alatt kell bevárnunk, ti pedig tegnap mondtátok,
18     2|           Bálint bajtárs, elõször ti jelentkezzetek a táborban,
19     3|           ajkához.~- Mindenhová a ti emléketek fog kisérni mindvégig,
20     3|     intette Vihorláthy Lászlót.~- Ti a legnagyobb óvatossággal
21     3|    lépjenek be.~- Gondoltam, hogy ti vagytok, de a hacukátok
22     3|     Bálint és László egyszerre.~- Ti addig itt maradtok. Mikor
23     3|      zárták? Erre vállalkozom én, ti csak maradjatok itthon!
24     3|       mondá újra Bálint.~- De hát ti hová igyekeztek? kérdé azután