Rész

 1     2|        legelső ütközetben pedig kapitány lész!~- Úgy van! Szavunkat
 2     2|        fõztek.~- Lindvay Miklós kapitány uram küldi kegyelmeteknek!
 3     2|     sátorból.~Lindvay Miklós, a kapitány, vakmerõ bátorsága s hõsi
 4     2|         megtudta, hogy a fiatal kapitány a dunáninneni seregek egyik
 5     2|       elsõ alhadnagynak Lindvay kapitány repülõ csapatjába, ki mindjárt
 6     3|                          Balboa kapitány.~»Hős Helmer eléjük keztyüt
 7     3|    elbocsátotta magától.~Balboa kapitány fogadása azonban csak üres
 8     3|         a megjelenésben.~Balboa kapitány hosszú spádéját csörtetve,
 9     3|    felelte egy árkoláj tiszt.~A kapitány szeme felvillant.~- Micsoda!
10     3|         magáról, kiáltá Lindvay kapitány célzatosan.~Balboa ragyás
11     3|   Csapatbéli elöljáród, Lindvay kapitány az imént bajviadalra kért
12     3|      páros sirgödreivel.~Balboa kapitány már ott várakozott rájuk
13     3|       megtoldom egy lépéssel!~A kapitány kardja csakugyan jóval hosszabb
14     3|         bajvívásra való!~Balboa kapitány ördögi örömmel nevetett
15     3|     körvágással úgy felcsapva a kapitány egyenes spádéját, hogy majd
16     3|        fattyú! Nesze, ez Balboa kapitány vícsele! övölté vadállati
17     3|    szólalt meg komolyan Lindvay kapitány, midõn a toronykörönd alatt
18     3|      ellapult golyóra és Balboa kapitány utolsó szavaira. Fejemet
19     3|        napos õrtiszt.~- Lindvay kapitány vegye õket ûzõbe! S ha kézre
20     3|       még egy váltásnyit, vitéz kapitány uram! szólalt meg egy hang
21     3|       sáncok irányában, Lindvay kapitány pedig a főhad felé indul
22     3|     kereszttüze védett, Lindvay kapitány pedig a Zierotin bástya
23     3| koszoruzva vivott ki kegyelmed, kapitány uram!~A körülállók lelkesülten