Rész

 1     1|           semmisülnie. Jól mondtam, bátyám?~- Jól mondád! Két olyan
 2     1|          szemedben...~- Akkor, édes bátyám, beszélgessünk a mi jó anyuskánkról...
 3     1|            a fáradtságtól.~- Ejnye, bátyám uram, úgy jön kegyelmed,
 4     1|             a miket mondtam és légy bátyám, testvérem! Ah, nékem is
 5     1|          hevesen felugrott:~Edömér, bátyám, barátom, igérj meg nekem
 6     1|            erdõben!... Hát még Ákos bátyám, ki egy napra is alig tudott
 7     1|          Megbocsátottál? Ah, Edömér bátyám, köszönöm, szívembõl köszönöm
 8     1|         akarok lenni, mint te, édes bátyám, olyan jó, nemes és kitartó.~-
 9     1|         szíve nagyot dobbant.~- Ki, bátyám! De miért kérded? szólt
10     1|            rákarcolva...~»Szeretett bátyám, védőm!« olvasá, halk remegő
11     2|          boldogság szabadnak lenni! Bátyám, megmentõm, mivel háláljam
12     2|             mi fiunk, az én második bátyám... Nem szabad távoznia!~-
13     2|        honnan hajnalban indultam el bátyám után a táborba.~A megmentett
14     2|           akartam lenni én is, mint bátyám, de a körülmények több évig
15     2|        beteljesült e régi vágyam és bátyám oldala mellett majd csak
16     3|              Pedig csak földieim és bátyám jó ismerõsei voltak! szólt
17     3|               Edömér! Kedves Edömér bátyám, te vagy! kiáltá örömteljes
18     3|            te is elkisérnél, Edömér bátyám, akkor nem félnék semmitől!
19     3|         Hozd magaddal őt is, Edömér bátyám! Megigéred ezt?~- Igérem,
20     3|       ijedten felkiáltott:~- Edömér bátyám, te meg vagy sebesülve!~-
21     3| sikoltásával omlott karja közé...~- Bátyám, édes jó bátyám!~- Atyám,
22     3|           közé...~- Bátyám, édes jó bátyám!~- Atyám, édes jó atyám!
23     3|          hát mi hirt hoztál, Csóka? Bátyám szerencsésen eljutott Lengyelországba? -