Rész

 1     1|           csatlóst, a hol az egész messze környéken nem volt védő-fedél,
 2     1|      segélj«‑t kiáltott, midőn nem messze tőle egy korhadt fűzfát
 3     1|            szájjal hurcolták a nem messze kapálódzó lovakhoz. A csakhamar
 4     1|      életével. Add el olcsón, hogy messze, a tartomány belsejébe kerüljön,
 5     1|       szolgáló, mint cseléd, olyan messze, olyan távol, hová még a
 6     1|            hangos örömujjongással, messze kihajolva nézett a távolba.~-
 7     1|          segített málházni, hogy a messze fekvõ jószágokra indulhassanak.~ ~
 8     1|          nem mutatkozott, csak nem messze tőle mozdult meg a naphevítette
 9     1|     szökésre késztette.~Persze nem messze mehetett, mert mindjárt
10     1|       Alkonyattájban, mi már nincs messze, - elõnkbe jön, mert akkora
11     1| megcsillanó nagy vértócsára és nem messze ettõl összevissza marcangolva
12     1|        hatalmas érzés vonja õket a messze út felé: egyik az olthatatlan
13     2|            sürget, napkeltekor már messze kell lennünk! mondá odakünn.
14     2|     másfelõl sûrü nádas huzódott a messze­ségbe.~- Vissza kell huzódnunk,
15     2|      Hatvan látképe is elveszett a messze­ség­ben.~Hiasszár fejét
16     2|    csatlósomat leölve, egy ide nem messze levõ mély vízmosásba vetették,
17     2|          és hamis mozdulatokkal jó messze el akarják csalogatni, hogy
18     3|         gyülekezni fejünk fölé, de messze érnek ám a mi kezeink is!
19     3|            azután megpillantva nem messze álló fiát, hozzá sietett.~-
20     3|           megszólalt a tárogató és messze zengő hangon ringott el
21     3|           meg-megvillantak ugyan a messze láthatár alján, de aztán
22     3|        közül. - Edömért a rázkódás messze kidobta nyergéből, de egyéb