Rész

 1     1|             uram, mondá édeskés hangon, magában pedig százszor elátkozta
 2     1|              pedig elégedetten nevetett magában, hogy goromba szavaiért
 3     1|              min Kányavári jót nevetett magában, de mivel haza akarta magát
 4     1| megcsiklandozzák a bambuszszal, morogta magában, de nyugodt, egykedvû arcot
 5     1|                figyelmeztetni, gondolta magában Kányavári.~Vajjon figyelmeztette-e
 6     1|                 merném tenni! - mormogá magában, midőn urát a gyászmise
 7     1|             végével épp azon tanakodott magában, miképpen mondja el a látottakat
 8     1|              elérzékenyülve és feltette magában, hogy mától fogva éjjel-nappal
 9     1|                minden szavadat! fogadta magában erõs esküvéssel. Erõs leszek,
10     1|         hibákban felnevelték, mentegeté magában. A rabszolgák megvetésében,
11     1|               egy kicsit várok! dörmögé magában, azután félhangon megszólalt:
12     1|               örülni! felelt Edömér, de magában megdöbbent:~- Minõ sors
13     1|            meredek bércoldalakon, mondá magában s egy törpe vadbabér-bokorba
14     1|         hallgatni fogok!~A zsarnok erre magában iszonyú boszút esküdött.
15     1|                 csudálatos a természet. Magában a halál völgyében termeli
16     1|                mely annyi éven át rejté magában a fegyvereket, fogja magába
17     2|              hadat?~- Én tudom! gondolá magában Hiasszár, minden szóra figyelve.~
18     3|           életéért, mormogá Keveházi is magában - és mintha mosolygott volna
19     3|                 ördögi örömmel nevetett magában, s Edömér gyakorlatlanságának
20     3|              Nem szólt ugyan semmit, de magában igazat adott neki.~Csakugyan
21     3|       betyárképű vén sast? gondolkodott magában s midőn jobban megnézte,
22     3|              ifjú oroszláni erõt érzett magában.~Nem törõdve a ropogó lövöldözéssel,