Rész

 1     1|           ingatagok...~Kányavári, ki eddig nesztelenül, mozdulatlanul
 2     1|           dühöngött Áron.~Gedeon, ki eddig csak keskeny ajkát rágta,
 3     1|            be, hogy mennyire el volt eddig vakulva és meg volt csalatva
 4     1|          ellenem, résen leszek és ha eddig megtudtam, ezentúl is megtudok
 5     1|             uram!...~- A dolog tehát eddig szerencsésen megtörtént,
 6     1|             meg tudta magát értetni.~Eddig a többi szolgának segített
 7     1|       rabszolga még nem beszélt vele eddig. Volt valami a madzsarli
 8     1|              érzett, de aztán valami eddig nem ismert, jólesõ melegség
 9     1|               parancsoló szeme, mely eddig szeretõ gyengédséggel pihent
10     1|    versenybõl sejteni kezdé, hogy az eddig lenézett és megvetett rabszolgákban
11     1|             is észrevettem, - de még eddig egyetlen szóra, vagy tekintetre
12     2|            veszedelmet...~Bendár, ki eddig még mindig reménykedett
13     2| teljesítettem, Csilla! felelt Edömér eddig nem érzett örömmel, de ne
14     2|        gonoszságra készülõdnek, hogy eddig békében hagytak bennünket...~-
15     2|             sátorból. Hiasszár arcán eddig nem látott derüs nyugalom,
16     3|          fekete üresség tátongott...~Eddig nem érzett borzadálylyal
17     3|                 mert a nagyvezír már eddig is minden hibát elkövetett,
18     3|         veszíteni?~Gondolatai közben eddig észre se vette, hogy a bûzös
19     3|          nehéz ágyugolyók kezdték az eddig elérhetetlen kulcsoskaput
20     3|             szólt közbe Hiasszár, ki eddig némán hallgatta õket. Most
21     3|          fejére szakadt minden, amit eddig építettek, amiért megtagadott
22     3|          Edömér ott találta magát az eddig rettegett ágyutelepek és