Rész

 1     1|             dühében.~- Igenis, meglestelek benneteket, kihallgattam minden ördögi
 2     1|                    kezet, hogy elereszszen benneteket. Csókoljátok meg mindjárt
 3     1|                  Sejtém, hogy itt talállak benneteket s mától fogva mindennapi
 4     1|                 pedig a Mezarthim vezessen benneteket a dsibbahi oázig... De csak
 5     2|                 csodálatosan összevezérelt benneteket! kiáltá megindultan a kancsalszemû...
 6     2|                      Még nem! De Isten, ki benneteket olyan csudálatosan összevezérlett,
 7     2|                 helybeli ifjaknak tartanak benneteket, mondá, midõn megindultak
 8     2|               megyek, aztán megvendégellek benneteket!~Míg a sok tekervényes utcán
 9     2|                          Hála Allahnak, ki benneteket hozzám vezérlett. Most már
10     2|                nélkül, hogy felfedez­nének benneteket, - szólt közbe Bendár.~-
11     2|               kormányzóság, sülyeszszen el benneteket Allah a gyehenna mély­séges
12     2|                  békés utasoknak tartsanak benneteket.~Edömér elfordította a fejét,
13     2|                 gondviselés keze vezérlett benneteket táborunkba, mondá Homonnai
14     2|             óhajtásom van: itt szeretnélek benneteket véglegesen tartani. De hát
15     2|            ereszszen, ha egyszer megfogott benneteket. Bár én is meg tudnám tenni!
16     2|                egyetemben.~- Isten küldött benneteket. Óh, hála néktek! kiáltá
17     2|                   a másikra.~- Mi vezetett benneteket táboromba? kérdé azután
18     2|                  köti, hogy kihallgassalak benneteket, - hát beszéljetek.~Éjfélen
19     3|             Bécsben idõzik. Isten segítsen benneteket! A keresztény világ léte,
20     3| rabszolgakereskedõben? Egyszer már elárult benneteket!~- Bizom, mert ha a török
21     3|             Mangesius mesterhez vezettelek benneteket, szólt közbe Hiasszár, ki