Rész

 1     1|          és azt mondanám, mienk a kastély, mienk a földek, uradalmak,
 2     1|   Csakugyan ebben a pillanatban a kastély fõkapuján komor, ünnepélyes
 3     1|          idejében, ez volt az ősi kastély díszterme, mit a gerezdek
 4     1|   éjjel-nappal résen áll és még a kastély fölött átrepülõ madár se
 5     1|       félhangon, miközben szeme a kastély alatt elterülõ falu felett
 6     1|       kérdéssel:~- S mi történt a kastély körül?~- Semmi más egyéb!
 7     1|        nyögött, csikorgott bele a kastély tornyán a szélkakas.~- Bandit,
 8     1|      döngették az ajtókat, mire a kastély ablakaiból lövés lövés után
 9     1|            pedig most már enyém a kastély, enyém minden! mondá félhangon
10     2|         ismert földalatti úton, a kastély alatti rejtekbe lopództam,
11     2|           környezett tündéri szép kastély felé mutatva, melyet valóságos
12     2|   vacsorához, melyet, mint akár a kastély termeiben, olyan fénynyel
13     2|     istentisztelettel kezdõdött a kastély feldiszített kápolnájában,
14     2|        mely után Leveleki Ádám, a kastély és uradalmak fõ-fõ iródeákja50
15     2|        ünnepélyre természetesen a kastély valamennyi terme és szobája
16     3|     következõ csattanásokra a vén kastély meg-megremegett alapjaiban.
17     3|     követte az üres folyosókon és kastély udvarán végig le az istállókba.~
18     3|          száz elhullott közölök a kastély oltalmazásában. Az ellenség
19     3|   verõfényes boldogsága ragyog.~A kastély elõtt ünnepi ruhába öltözött
20     3| kanyarodnak a nehéz utazóhintók a kastély elé.~Edömér és Vihorláthy