Rész

 1     1|  bennünket mindenbõl. Nem tudnak ránk bizonyítani semmit.~- No
 2     1|          vidék előtt nyilvánosan ránk sütötted az árulás és gyalázat
 3     1|         harapós szemekkel nézett ránk ez a vén komondor? Mintha
 4     1|        drága édes atyám, nézz le ránk az égbõl! Segíts meg, szabadíts
 5     1|       Taib apónál jó vacsora vár ránk, s nyugalmas éji tanya.~
 6     2|      Nézd, mindenfelől figyelnek ránk, különösen az a bektasi-dervis
 7     2|       háló, cselvetés leselkedik ránk.~De azért ne csüggedj! Négyen
 8     2| Elgondolhatjátok, mi sors vár mi ránk is, ha ilyen martalócbandának
 9     2|       feszítsd meg«-et kiáltanak ránk! Ha a pokollal szövetkezünk
10     2|           a vadászmester csak mi ránk vár még csapatjával, mondá
11     2|   lábunkat, veszedelem ólálkodik ránk mindenfelől és az országnak
12     2|         lehetne már. Innen-onnan ránk szakad az éjszaka, kiáltá
13     2|      táborban.~- Bizzad azt csak ránk, öregem! A hadi regula arra
14     2|          la, földieid! Egyenesen ránk bízott. A kapitányt mindjárt
15     3|      gyanú árnyékának sem szabad ránk esni, hogy a mi kezünk jár
16     3|          telen! Te miattad küldé ránk Allah a halál és veszedelem
17     3|        Rablók, martalócok törnek ránk!~- Ébren vagyunk, hugocskám!
18     3|  vízhordó alagut szájánál vártok ránk. A többi a gondviselés dolga
19     3|          a megtorlást egészen mi ránk. Hidd el nékem, példásan