Rész

 1     1|          hosszú ujjak, sõt még a hangja is ugyanaz a vonító, tompa
 2     1| váratlanul a csausz aga hatalmas hangja dörrent meg a háta mögött:~-
 3     1|      jövő csendben~ Az óra rémes hangja ketytyen:~ Mindörökké -
 4     1|       ugyanekkor Hollókövy érces hangja hallatszott ki a szomszéd
 5     1|     csendült meg mögöttük Edömér hangja. - Öten, ismétlé, füstölgõ
 6     1|         az emberkalmár rikácsoló hangja megharsant és nehéz vizilóbõrkorbácsát
 7     1|           mint te vagy... Edömér hangja itt elakadt.~- És meghalt?
 8     1|          ha egyszerre csak Hanif hangja aludni nem parancsolja õket.~
 9     1|       eltitkolni, még az õ durva hangja is remegett a sajnálattól.
10     1|          mert Jússzúf parancsoló hangja az istállóba szólította,
11     1|         Kecskemekegés! Egy állat hangja, mégis kimondhatatlan örömre
12     1|         álmaikból.~- Ez Szulejka hangja, kiáltá Dsámi és íjját,
13     2|        mert az öreg Bálint dörgő hangja újra csontja velejéig megremegteti,
14     3|       odanyujtá jobbját, az öreg hangja elcsuklott és remegõ keze
15     3|          szála se rezdült meg, s hangja egy cseppet se veszített
16     3|        határozottan Edömér érces hangja, melyre kívülrõl dühös szitok
17     3|     belevegyült a két férfi mély hangja is. Mire végére értek az
18     3|     Bálint aggodalomtól reszketõ hangja.~- Itt vagyok! Mentve vagyok,
19     3|           parancsolá röviden, de hangja inkább enyhe volt, mint