Rész

 1     1|        Jegyezd meg, én mindent tudok, a mit tudni akarok. Most
 2     1|       emlékezetem kamráin, nem tudok ráakadni! Egy erszény aranyat
 3     1|     vér...~- Úgy-e, kutya, jól tudok célozni! nevetett diadalmas
 4     1|      édes Csillám!~- Óh, akkor tudok, tûrni és szenvedni, ha
 5     1|         nem tudom... De nem is tudok róla gondolkozni, mert szüntelen
 6     1|      Nem voltam szelid. Nem is tudok az lenni, e hitvány pogány
 7     1| áldását kérve, siratlak és nem tudok megvigasztalódni... Egy
 8     2|      boszunál, pokoltűznél nem tudok egyébre gondolni, átoknál
 9     2|  egyébre gondolni, átoknál nem tudok egyebet mondani.~Egy ideig
10     2|       mikor nektek tetszik. Én tudok olyan utat, melyen biztosságban
11     2|       ne kérdezzetek, mert nem tudok.~- Amit te nem tudsz, azt
12     2|   Tudod, úgy-e, milyen nehezen tudok sírni? suttogá, halk remegéssel
13     3|        akár nem, - tudom, amit tudok, - utána a háboruzásnak
14     3|  hadikészülődésekről én többet tudok, mint te és ezek valamennyien.
15     3| pokoltól! Imádkozzatok! Én nem tudok, nem jártam a templomba...
16     3|     így az ostromról nem sokat tudok.~- Meg kell kisérelni másodszor
17     3|  Tanácsolj hát valamit, én nem tudok gondolkozni! szólt Hiasszár
18     3|        meglátjátok, hogy én is tudok ám valamit!~Késõ este elérték