Rész

 1     1|           A jövendõk szava fukar, elég, ha egy kérdésedre felel.
 2     1|         sátánnal szövetkezünk is. Elég volt a szegénységbõl és
 3     1|          ez nem volna jó... Úgyis elég mende-monda szállongott
 4     1|       gondolkozó fõ. Most azonban elég volt már a jövõre való tervelgetésekbõl.
 5     1|          pecsét nem is szükséges. Elég, ha ennyit mondasz: »El-Mahrun«.
 6     1|        számára nem volt semmi sem elég finom és drága.~- Ej, ej,
 7     1|           Edömér rájuk se nézett. Elég volt neki a maga baja, a
 8     1|          a sárga, ködös levegõbõl elég egy lehellet, hogy sorvasztó
 9     2|        sebeim begyógyultak.~Midõn elég erõsnek éreztem magamat
10     2|           a föld nyelte volna el.~Elég az hozzá, hogy hosszú, sikertelen
11     2|        lesz, de talán neked mégis elég! Amint mondám, Zümzelmája
12     2|           pedig tedd el láb alól, elég embered van hozzá.~De Kányavári
13     2|        Lesz tehát harc és ütközet elég, ahogy õ merész vágyakkal
14     2|       polgárok pincéit, - van ott elég, ne féljetek! Persze az
15     3|             Így vagyunk! Most már elég a játékból! harsogta öblös
16     3|        hogy megtekintse lovaikat, elég gyorsak és kitartók-e?~A
17     3| száguldozott tatárcsapatokon, még elég jókor bejutott Bécsbe, melynek
18     3|      hallgatta õket. Most azonban elég a beszédbõl. Az idõ drága.