Rész

 1     1|         nagyon sanyargatta õket, egyet gondolt.~Az egyik néhány
 2     1|    belegebedjen!...~A renegáttal egyet fordult a világ. Rimánkodva
 3     1|   valamit, jó volna. - De azt az egyet bizonyosan tudom: Kányavári
 4     1|      kínzójának lába elé:~- Lõjj egyet még a szívemen keresztül,
 5     1|         barátom, igérj meg nekem egyet! Ha a menekülésre alkalmas
 6     1|         érje. Azután taszítsatok egyet a sziklán. Egyetlen gördítésre
 7     2| kérdezték Bálint és a többiek.~- Egyet tartsatok meg! Sohse kérdezősködjetek.
 8     2|       düh fojtogatott, de azután egyet gondoltam és egy jó csomó
 9     2|       nekiestek a támadóknak, de egyet se birtak elfogni, mert
10     3|          elébb eresztettem útnak egyet levélhordó galambjaim közül,
11     3|        pedig a kormányra ugorva, egyet fordított rajta és ránehezedett
12     3|          kérdé szomorú hangon.~- Egyet mondj meg igazán. Nem fogták
13     3|      üldözésükre...~Kányavárival egyet fordult a világ és csaknem
14     3|  hárembõl Fehérvárra?~- Egyetlen egyet se! Minden rabnõ és odaliszk
15     3|           visszagörbül, hogy még egyet marhasson utoljára, ő is
16     3|   tenyerébe hajtva.~Kányavárival egyet fordult a világ! A tegnapi
17     3|      megbizatást remélt, de csak egyet fordult vele a világ, midõn
18     3|       kimondhatlan boldogsággal. Egyet mondok, atyám, hiába, ebbe