Rész

 1     1|       Rettentõ átokkal ugrott fel, véres kardját magasra emelve:~-
 2     1|           zokogva csókolta össze a véres, drága arcot, a hidegülõ
 3     1|            egykedvûen törülgette a véres korbácsot.~Hanif rögtön
 4     1|          Mindenki azt hitte, midõn véres ruháit és tört fegyverzetét
 5     2|           mielébb tulesni ezeken a véres emlékeken, folytatá tikkadt,
 6     2|        Áron szerencse-csillaga ama véres árulás óta egyre magasabbra
 7     2|          összeálltak, hogy boszut, véres megtorlást vegyenek rajta!~
 8     2| hátraszegett koponya pedig, kivájt véres szemgödreivel, üresen bámult
 9     2|           borzongással tekintett a véres alkotmányra.~A palota első
10     2|   sebesülve! kiáltá Edömér az ifjú véres alsó ruháira mutatva.~-
11     3|           már meg lehetett látni a véres találkozó helyét elõre megásott
12     3| megpróbálta a helyéből kiverni, de véres fejjel verték vissza, a
13     3|         könyezve borult a hû barát véres testére, az orvos azonban
14     3|           időben ért oda Edömér is véres, megtépett ruhákban, de
15     3|          rohamra indult és hosszú, véres ostromlás után a védõk seregét,
16     3|         azt a zászlót.~Kettõ-három véres fõvel bukik alá a rohanók
17     3|        betelt! Két óráig tartott a véres ostrom és öt órát mutatott