Rész

 1     1|              Itt van új rabszolgád Jússzúf! Ez az! mondá és sátáni
 2     1|         immár itt örökre vége van! Jússzúf te, fejtsd meg neki ezt
 3     1|         rabszolga! parancsoló neki Jússzúf durva gőggel.~- Nem, egy
 4     1|           előtte fejet és térdet - Jússzúf, rabszolgái és minden javainak
 5     1|           ne is akaratoskodj, mert Jússzúf úgy megkorbácsoltat, hogy
 6     1|         derék Bendárt.~- Követlek, Jússzúf! kiáltá ekkor erõs hangon
 7     1|          csöppöcskét! Látod, derék Jússzúf, hogyan szeretne e hitvány
 8     1|         Úgy-e, nem fogod sajnálni?~Jússzúf csak hideg mosolyával felelt,
 9     1| vigasztalan jövõ keserû óráiban...~Jússzúf a Dsedaide, vagyis az örmény
10     1|    hajnalban aztán útnak indultak. Jússzúf és két alfelügyelõje tevékre
11     1|        eltemetik! mondá egykedvüen Jússzúf és kitartásra buzdította
12     1|         nem soká pihenhetett, mert Jússzúf parancsoló hangja az istállóba
13     1|           fölött?!~Másnapra kelve, Jússzúf hegyesorrú tatárcsizmákat,
14     1|     leptikában mindenfelé.~Mialatt Jússzúf virágos szavakkal üdvözölte,
15     1|       agárkutyát miért vetted meg, Jússzúf? Betegesnek látszik! Ha
16     1|       végre Edömérre került a sor.~Jússzúf erre nagy hajlongással oldala
17     1|            most porban fetrengene. Jússzúf, Ali, Behrám! Még ma az