Rész

 1     1|             Libor te, eredj, nyiss ajtót. De miért nem zörgetsz a
 2     1|      Abu-Sirzád a nagy zörgetésre, ajtót nyitott, az én seregélyem
 3     1| nagyszakállú bölcs nyitotta fel az ajtót. - Mit akarsz, jó ember?
 4     1|          elõtt megálltak.~- Ezt az ajtót már megvizsgáltam. Az az
 5     1|            volna bele. S míg mi az ajtót rángattuk, addig szépen
 6     1|            már atyja benyitotta az ajtót, ő pedig lesietett a hugához.~
 7     1|      darabokban.~- Mi Edömérrel az ajtót védjük, ti az ablakokat!
 8     1|      belsejébõl.~A rácsos faragású ajtót õrzõ hóri-horgas négerszolga
 9     2|        pokoli illatú füstölőket és ajtót, ablakokat kitáratva, új
10     2|      emelgette, azután néma dühvel ajtót mutatva az agának, szitkokkal,
11     3|      szóval nyitotta fel elõtte az ajtót, mire László is kitörõ örömkiáltással
12     3|       mégis! Feszítsétek be hát az ajtót!~Erre az ajtót rángatni,
13     3|           be hát az ajtót!~Erre az ajtót rángatni, feszegetni kezdték,
14     3|          Keveházi, ébredj! Védd az ajtót! De Keveházi csak tovább
15     3|            rája rivallt:~- Védd az ajtót, szerencsétlen! Védd, mert
16     3|            Keveházi azonban nem az ajtót ment védeni, hanem kardját
17     3|          halottakat és a beszakadt ajtót megpillantották. Ákost még