Rész

 1     1|              szélesvállú, daliás alak parancsoló szavaira bárhogy tüzelte
 2     1|             akarsz, mert mi leszünk a parancsoló urak közel-távol a vidéken...~-
 3     1|               akartok? kérdé harsány, parancsoló hangon a tornácra lépve,
 4     1|          rácsos ablakocskán át durva, parancsoló hangok, nehéz korbácsütések
 5     1| testestõl-lelkestõl.~- Lépj közelebb! parancsoló gõgös, megvetõ hangon.~Edömér
 6     1|               hangon.~Edömér inkább a parancsoló intésnek, mint a szavaknak
 7     1|       lábakkal a kerevetre telepedve, parancsoló intéssel kiáltá:~- A reggelit!~
 8     1|         homloka elkomorult, s fekete, parancsoló szeme, mely eddig szeretõ
 9     1|               mintha õ lenne az úr és parancsoló, nem pedig, a büntetésre
10     1|           büszkeségtõl villogó szemek parancsoló tekintete, az az akaratos,
11     1|            bele.~- Kövess, rabszolga! parancsoló neki Jússzúf durva gőggel.~-
12     1|             pihenhetett, mert Jússzúf parancsoló hangja az istállóba szólította,
13     1|            Gazdag öltözete és büszke, parancsoló tekintete a csapat vezérére
14     3|          hallgatott.~- És ha én, mint parancsoló vezéred, megtiltom a verekedést?
15     3|           ugrattak be az udvarra és a parancsoló vezényszóban egy ismerõs
16     3|               inkább enyhe volt, mint parancsoló.~»Eddigi tudósításaidért