Rész

 1     1|      pedig kiûzni az országból.~A mult héten nagy titokban két
 2     1|       kisért idáig, bátya, mert a mult alkalommal is csak az égiek
 3     1|          egymásután vonultak el a mult boldog képei. De mintha
 4     1|      felújultak lelkében a boldog mult képei. A legkisebb emlékek,
 5     1|       életben pillanatok, mikor a mult legnagyobb keserve is örömszámba
 6     1|        granátalmafaágat, melyet a mult éjjeli vihar letört a csarnok
 7     2|        szolga«~ ~- Megint egy nap mult el hiába való keresésben!
 8     2|        Ime, hallgassátok! Kevésbe mult, hogy a kezük közé nem kerültem.
 9     2|          még magát a várnagyot is mult­kor az összes fegyverforgató
10     2| felsóhajtott.~Már ekkor két napja mult, hogy átkeltek a Dunán és
11     3|          magyar, áll Buda még!~ A mult csak példa legyen most. «~
12     3|          valami veszedelem. Már a mult héten meg kellett volna
13     3|            Egyik óra a másik után mult el, a földigérõ arcképek
14     3|        erõsebb, ez az oka, hogy a mult héten legfelsõbb parancs
15     3|          és felszabadítja, mint a mult ostromnál. Ne is rontsák
16     3|          magyar, áll Buda még!~ A mult csak példa legyen most!«~