bold = Main text
Rész grey = Comment text
1 1 | Melyik szögletébe széles e világnak~ Idegen hazámból?«~
2 1 | Tiéd a felelõsség!...~E hidegen mondott szavak egészen
3 1 | fényes lesz! Nézd, uram, e tenger idegen népet. A kerek
4 1 | Hiasszár tele torokkal nevetett e veszekedésen és dárdája
5 1 | emberre? Mit vétett nektek e magyar ember?~A szélesvállú,
6 1 | pusztították az építészet e remekét.~Már setétedni kezdett,
7 1 | számjegy volt körbe felírva.~E pergamentlapot a fehér érctáblára
8 1 | ki sárga selyem burkából.~E nyílvesszõ hegye aranyból,
9 1 | vendégek mind elszörnyedtek e vakmerõ kérdésre és visszafojtott
10 1 | erkélyes úrilak elõtt... E vidéket, mintha már láttam
11 1 | el mindent, de mindent...~E szavaknál Abdi, merõn maga
12 1 | ördögi gondolat villant meg e szavak hallatára. Az elsõ
13 1 | mosolygással.~Abdurrahmán, e váratlan kijelentésre, alig
14 1 | sem?~Abdurrahmán elértette e néma jelbeszédet és háromszor
15 1 | rekedt, gyenge a csendülése. E nagy kincs teszi õt olyan
16 1 | anyajegyes fiú, ki elsõ lesz e falakon és rád mérve kardját,
17 1(18)| Dzsemachir 12-e, július utolja.~
18 1 | utcáknak és sikátoroknak. E sikátorok egyike vezetett
19 1 | rekedt, vonító hangjához.~E közben Libor gazda sietve
20 1 | bátyjára:~- Hagyj békét e régi dolgoknak! Miért mondod
21 1 | mindjárt ki fogsz békülni e régi történet végével, a
22 1 | az a néhány ember is sok e nehéz titkok tudására.~Gedeon
23 1 | pedig, Áron öcsém, vedd e kis hártyadarabkára nyomott
24 1 | bármely órájában. Különben e titkos pecsét nem is szükséges.
25 1 | El-Mahrun«. El ne feledd e jelszót.~- A jelszónak majd
26 1 | akarsz, jó ember? Miért e nagy fájdalom? kérdezte
27 1 | széthányhatnák, még se akadnának e rejtekre!~A sziklába vágott
28 1 | kihallgatta beszélgetésüket...~E gyanuja folyton fokozódott,
29 1 | megbeszélhessem velük a szükségeseket.~E szavaknál a két testvér
30 1 | erõs köhögéssel odázta el e nem szeretem beszédet, mert
31 1 | ha nem alkalmatlankodom e kérdéssel? vágott közbe
32 1 | fia tudnak is valamit - s e gondolatra olyan mehetnékje
33 1 | érted! mormogta Kányavári.~E közben elérték a faluvégi
34 1 | üres, örökre üres marad... E gondolatra a hatalmas, vasakaratú
35 1 | uram, felelt az, miért kell e szomorú órában is világi
36 1 | tanácskozásban.~- Ah, édes atyám, e gyászos órában hagynád a
37 1 | tûr halasztást. Tanuld meg e nehéz órában, miként kell
38 1 | óhajtását teljesítem, midõn e becses aranykeresztet és
39 1 | hálája jeléül hagyományozá e két klenódiumot kegyelmednek,
40 1 | Adja a Mindenható, hogy e kehelylyel örökre távozzék
41 1 | kehelylyel örökre távozzék e házból a szenvedések és
42 1 | felgerjedést okozott... És e felgerjedést fokozta még
43 1 | a lányka egyszerre csak e kérdéssel fordult hozzá:~-
44 1 | fogva mindennapi sétánk lesz e hely... Gyermekeim, folytatá
45 1 | csúsztatá kezembe. Én tehát itt, e drága helyen, övezem nyakatokra
46 1 | és csak akkor hagyták el e szomorú helyt, mikor már
47 1 | valami gonosz praktika vagyon e dologban, arra a fejemet
48 1 | bánata őszintének látszik! E gondolattal fojtotta vissza
49 1 | körömfeketényi igaza van e hireknek, hát akkor nem
50 1 | valamit, hogy lebeszéljem e kedvtöltéseirõl. De mivel?
51 1 | és vitézsége lakik máris e fiúban, különben az apja
52 1 | Hallgassa meg tisztelendõ atyám. E levelet Karacsay Diénes
53 1 | Budára menni a fõpasához e dologban.~- Ezért az Isten
54 1 | nem volt szükség! Ugyan e pillanatban zajos lódobogás
55 1 | töpörödött emberkére.~- E ház itt nem karavánszerálj.
56 1 | Takarodjatok! kiáltott harsányan.~E lármára Edömér és Ilonka
57 1 | csendesen szólítsd össze. E rakoncátlan csordával szemben
58 1 | kérdezõsködésnek elejét vette e rövid kérdéssel:~- S mi
59 1 | szerzett dicsõséges tanujelei e hatalmas család hõsi vitézségének,
60 1 | induláshoz készülődtek.~E percben paripája szintén
61 1 | felriadtak a gyanus robajra.~E percben harsant fel Bandi
62 1 | mint hõs atyjának, kihez e vészes, sötét órában hasonlított
63 1 | igazán csak vonásról-vonásra.~E pillanatban recsegve szakadt
64 1 | ostromlók heves csapásainak, kik e közben már az ablakokon
65 1 | setétség tart...~Fejük felett e közben erõsen döngött, dobogott
66 1 | senki ne lásson bennünket. E szedett-vedett nép, ellop,
67 1 | mit érezett, hogy elhagyád e hont,~ Midőn úgy hagytad
68 1 | hangzottak belé a budai hegyek.~E lármás hangokra valamennyi
69 1 | El ne feledd még egyszer! E napon néked is ott kell
70 1 | levezetõ sötét nyílásból e közben elfojtott sírás és
71 1 | ereiben, de majd megtörik e fickó kevélysége is! mormogá
72 1 | jobban éget! Éjszakánkint e fiút is megvigyáztam a lesõlyukakon...~-
73 1 | tiltakozott Kányavári hevesen.~E közben egy süketnéma néger
74 1 | Valóságos csuda, hogy e rengeteg hidat el nem mosták
75 1 | Fájdalmas örömet érzett e felfedezésre.~- Sajnállak,
76 1 | szeretnélek megvédelmezni e pogány nép gúnyolódásaitól!
77 1 | védõd, testvéred lenni! Tán e tettemért az én hugocskámnak
78 1 | dohányzacskót, a rang és gazdagság e másik kellékét vitte, a
79 1 | ilyen potom árért? Nézd e termetet és tagokat, nézd
80 1 | tapogatta.~Edömér arca égett e megalázó, gyalázatos bánásmódra,
81 1 | erõsítést.~- Te, én ellököm e szörnyeteg kezét, ha velem
82 1 | elsõ pillantásra megveszi e két gyermeket. Nézz körül,
83 1 | teket. Olyan dolgotok lesz e hatalmas úr házánál, mint
84 1 | midõn meghallotta, hogy e setét, gonosztekintetû emberrel
85 1 | és elõre taszította.~E vacok az udvari szögletépület
86 1 | boldog képei. De mintha e boldog évek csak egy szép
87 1 | imaszerû hangon mondta el e szavakat, azután a sötétségbe
88 1 | Magyarország felé, sóhajtá utánok.~E percben bukkant ki a nap
89 1 | rongyaidat és öltsed fel e tisztességes ruházatot,
90 1 | valami mesebeli tündérherceg! E ruhákban senki se mondaná,
91 1 | kirakott asztalka állott, e mögött pedig a falmélyedésben
92 1 | effendi, kegyelmezz neki! E fiatal keresztény kutya
93 1 | bátorította, erõsítette magát.~E közben észrevette, hogy
94 1 | körüli aprólékos dolgokban, e naptól kezdve azonban egyedül
95 1 | nem nevette magát, mikor e rettenetes zûrzavart elõször
96 1 | hogy összetépje; de ugyan e percben, mintha atyja érces
97 1 | tovább erõm? Meddig tart még e keserves kínszenvedés?~Meddig?
98 1 | messze-messze távolban, e helyett azonban gazdagon
99 1 | beszélt arról a bánatról, mely e percben szívüket eltölté...~-
100 1 | otthon, a drága hazában, e szent estén mindenki boldog,
101 1 | várromok koronáznak. Most e komor romok is fehér lepelbe
102 1 | Beszéld el te is, miként estél e szomorú rabságba s élnek-e
103 1 | és úgy érezték, hogy csak e naptól fogva értették meg
104 1 | Edömér arca pirosra gyúlt e méltatlan szemrehányásra.~-
105 1 | szemrehányással. Óh, Csilla, most e haragos percedben megint
106 1 | Nem is tudok az lenni, e hitvány pogány néppel szemben.
107 1 | azonban nem fogadta meg e jóakaró tanácsot, hanem
108 1 | figyelemmel kisért minden szót.~E naptól fogva aztán nem volt
109 1 | velem, hanem azoké, kik e hibákban felnevelték, mentegeté
110 1 | bokrok között. Csakugyan e naptól fogva alig beszéltek
111 1 | beszéltek egymással, pedig e közben megint hónapok és
112 1 | szökõ vízsugár alá tartotta.~E méltatlan kifakadásra Edömért
113 1 | Szavadat adtad! Tartsd meg hát e szót, ha férfi vagy!~- Megtartom,
114 1 | válaszolva, elsietett, mert e percben fiatal urának hangját
115 1 | szóváltást hallott az udvaron.~E szokatlan lármán megütõdve,
116 1 | belehalok! Nem, nem élem túl e szégyent! Menj, Edömér menj,
117 1 | Hanif, ne nyúljatok addig e lányhoz, míg anyámmal nem
118 1 | megbocsátó szóba... Mondd ki e szót, tedd boldoggá fiadat!
119 1 | tartott rabszolgalányra! E nemes versenybõl sejteni
120 1 | parancsolt!~Csengõ hangon mondá e szavakat s olyan büszkén
121 1 | környékezte. De szüntelen csak e gondolattal erõsíté magát:~-
122 1 | és a derékaljra fekteté.~E jajgatásra Edömér felnyitotta
123 1 | Ah, ha Fatma kapta volna e büntetést! Gondold el, uram,
124 1 | hegyre, és megmutatá néki e világnak ~országait és azoknak
125 1 | megvetéssel a fülébe... És e szavak késként járták át
126 1 | szent fogadási teszek, hogy e naptól kezdve minden hibámat
127 1 | kell várni és remélni.~- E fogadásoddal boldoggá tettél!
128 1 | fog bennünket segíteni...~E pillanatban egy hang szólalt
129 1 | mind a két keze dologgal. E napra fényes selyem ruházatot
130 1 | mit mosolyogsz, Szelim?~- E szón mosolyogtam »hitetlen«!
131 1 | malasztjának rózsaillatát öntse... E változásra én figyelmeztettelek,
132 1 | büszke szemének könnyeit, e gyûrûkbe, ékességekbe való
133 1 | Mohammed, ne büntessetek e szóért! s te se büntess
134 1 | se büntess hatalmas úr! - e gyaur kutya, urát és parancsolóját
135 1 | törzsednek egyetlen férfi hajtása e keresztény kutya csábításaira
136 1 | megtagadni készül...~És e kitörés után bámulatraméltó
137 1 | uram, mivel akarod büntetni e bûnrecsábitó keresztény
138 1 | levetkõzöm. És elhiheted, e fogadást még életem árán
139 1 | szívére, úgy, hogy Csilla e miatt szelid szemrehányást
140 1 | dulásunkon kezdek munkálkodni. E hosszú útban megismertem
141 1 | legközelebbi utat.~A leányka e biztatásra örömtõl reszketve
142 1 | méltatott. Mit jelenthet hát e kihallgatás? szólt Edömér
143 1 | Edömér vére arcába szökött e rideg, kegyetlen megszólításra
144 1 | mindennél drágább szívemnek. E fiam téged nagyon szeret -
145 1 | meg neked, hatalmas úr, e nagy jóságot - de, mint
146 1 | beszél s mit beszél neki:~- E kis hugomat fel kell keresnem,
147 1 | Hideg megvetéssel mondta e szavakat, de azért kiérzett
148 1 | felserkentve gondolataiból, - e kérdéssel fordult hozzája:~-
149 1 | Jússzúf, hogyan szeretne e hitvány gyaur már néked
150 1 | megkettõzteté lépteit, hogy e borzalmas tájról mielébb
151 1 | és tubarózsák illatától. E kábító illatot még jobban
152 1 | történelem nagy eseményeit... De e megindulását csakhamar elfojtotta
153 1 | etette, itatta belõlük...~E fanatikus gyûlöletbõl, ha
154 1 | járás nehezére esett, s e végbõl egy csapat izmos
155 1 | miért tiltja fogadásom e napon a korbácsbüntetést!
156 1 | napon a korbácsbüntetést! E dacos, büszke kutya most
157 1 | damaszkuszi rózsaolajat, Keletnek e legkeresettebb illatszerét.~
158 1 | vezet bele az ércbányákból. E bányák tele vannak emberrel,
159 1 | kívül más élő is legyen e rettenetes helyen! - mormogá
160 1 | ha mindjárt állat is az - e rémes magányosságban.~Kétszeres
161 1 | Álom-e ez, vagy valóság?~E percben újra megcsendült
162 1 | énekhangok szállongtak.~E zajra az éneklõ is elõugrott.~-
163 1 | nyelvén! Óh, mily jól esik e kedves hangot, e zengzetes
164 1 | jól esik e kedves hangot, e zengzetes szavakat hallgatni,
165 1 | darabig csak jól betöltötte e mesterséget, de fogsága
166 1 | völgyén, igyál pár kortyot e csobolyóból, különben gyógyíthatlan
167 1 | testvérem, hazámfia van e rettentõ magányban. Újjongni
168 1 | hát! Azt már tudod, hogy e völgy a halál völgye. A
169 1 | Dsámi is közöttünk lesz...~E közben alkonyodni kezdett,
170 1 | hangosabb pendülésekbe ment át e zizergés, egészen addig
171 1 | alkotta szorosba fordult és e részén még vadabb, még borzalmasabb
172 1 | itt hervadjunk el fiatalon e zárt, magányos szikla-völgyben,
173 1 | rablóival szembe szállni, mint e völgyben a hosszú életet
174 1 | Mindhármuknak szíve nagyot dobbant e szavakra és mintha csak
175 1 | velünk te is! Hagyd itt e gyásznak és magányosságnak
176 1 | lesznek! Allah kegyelméből e barlangban itt a hátam megett
177 1 | régi fegyverekre akadtam. E barlangocska, mely annyi
178 1 | azért választám síromul e helyet... és jól megfigyeljétek
179 1 | halálodat éreznéd! Honnan e szomorú sejtelem? Tán mivel
180 1 | Rég idõ óta készen vagyok e végsõ utra. Testem és talárom
181 1 | észre, mintha jóltevõjük e naptól kezdve folytonosan
182 1 | Mennetek kell és menni fogtok!~E jelentõségteljes szavakat
183 1 | nap, a menekülés napja...~E napon az öreg Taib apó,
184 1 | öreg szemei elõtt, ki mind e készülõdést nyájas, buzdító
185 1 | fel magadat vérembõl és e szavaknál karját fel akarta
186 1 | puszták elveszõ csendjébõl e szilárd hittel mondott szavak
187 1 | igyekvõ tevét követnie.~E biztatás Lászlónak is új
188 1 | Edömér szinte álomnak hitték e meglepõ, váratlan fordulatot,
189 1 | nem szabad megtudnia, hogy e nemes törzsben orgyilkos,
190 1 | fájdalmas büszkeséggel, kik e nemeslelküségét néma kézszorítással
191 2 | gondolataira felelne vele. Tudod‑e, László, hogy már a harmadik
192 2 | galambokkal enyelegne, de e közben gyors pillantást
193 2 | jóformán még ki se mondotta e szavakat, midõn a kancsalszemû
194 2 | Lászlót annyira boszantá e tolakodás, hogy övében nyugvó
195 2 | Edömért annyira meglepte e hang, de még inkább a tekintet,
196 2 | mennykõcsapásként találták e szavak, szinte hátratántorodott,
197 2 | néma megindulással nézték e jelenetet.~- Csakhogy te
198 2 | Hiasszár õ, a renegát! Tán e névrõl emlékszel reá?~Edömér
199 2 | lesütötte szemét, mintha e szavak kellemetlen emlékeket
200 2 | szögletbe? Jer, öleld meg te is e jó embereket, hiszen testtel,
201 2 | végig köntösöm alatt.~Ugyan e pillanatban feleségem velőtrázó
202 2 | állhatok a gyilkosokon!~E gondolatot az égiek sugallták,
203 2 | bólintott, hogy tudja, s e percben egyetlen szót se
204 2 | azonban ítélet napjáig sem fog e két hiéna ráakadni, még
205 2 | találom és meg nem szabadítom. E célra vettem el a kincset
206 2 | összehozott bennünket...~E percben érkezett vissza
207 2 | a követségben... Óh, ha e sejtésem teljesülne!...~-
208 2 | Edömérhez.~- Megesküdtem, hogy e szent célnak szentelem egész
209 2 | lélekkel tehetem előttetek e vallomást, akkoriban én
210 2 | hatalmában vagyok...~Én e tromfra szintén tromffal
211 2 | lettem minden titkaiknak...~E két gyanakodó gonosz megint
212 2 | uradhoz és családjához. E két ifjut pedig nem volt
213 2 | ragyogó szemmel helyeselte e jó tanácsot.~- Szavaidból
214 2 | napi szükségletet.~Ugyan e pillanatban a szakácsok
215 2 | nem gyõznek csodálkozni e váratlan találkozáson!~-
216 2 | mondhatok vele! El-Tebrisz, e kegyetlen ember, õt is nyilvánosan
217 2 | Fatma különben maga az oka e szigornak. Egyszer meg akart
218 2 | nélkülözhetetlen Liborja tartotta - e kilátásra, mintha kigyócsipés
219 2 | fejünket a nagyvezértől.~- E felől ne busuljatok. Akkor
220 2 | a megszabadítás ügye is.~E percben egy kukta kopogtatta
221 2 | Induljunk! Induljunk azonnal!~E szavakkal köszönté őket,
222 2 | ha elmondom, miket művelt e rövid idő alatt! kezdett
223 2 | Meg szeretnélek ölelni e gondolatodért! tört ki erre,
224 2 | azt mondja, meg is érdemli e nevet, mert csakugyan olyan
225 2 | Bendár, kinek hízelgett e dicséret, meghajtotta magát:~-
226 2 | az elfogadó terem felé, e förtelmes bűz annál erősebb
227 2 | füstöltetett maga körül.~E pokoli keverék maró füstjétől
228 2 | porcikájában ébredezni érezte e kimondhatatlan nevű betegséget.~-
229 2 | Khor-khori a vérét érezte hülni e csalhatatlan kijelentésre,
230 2 | betegséget. ~Khor-khori e biztatásra csakugyan elhitte,
231 2 | egykedvû arcot csinált e csunya meglepetéshez, de
232 2 | Zoraida, a hajnal-csillag, e pillanatban adta ki lelkét
233 2 | koporsók közül.~Õ rögtönözte e kis ijesztgetést, hogy a
234 2 | utánozta háromszor egymásután.~E jelre hasonlóval feleltek
235 2 | ölelõ karjaiba vezethessék!~E nagy boldogság sok volt
236 2 | Bálint, vigyed be neki e ruhákat, hogy felöltözhessék,
237 2 | hogy felöltözhessék, mert e perctõl fogva õ a hatalmas
238 2 | szent borzongás rezdült át e szavakra Edömér és László
239 2 | közé kerülünk! Már pedig e veszélynek lépten-nyomon
240 2 | Liborhoz fordult:~- Látod e hajszát! Egy óra mulva Sztambulnak
241 2 | az eszeden. Köszörüld ki e csorbát. Egy telket kapsz,
242 2 | általános török háborura... és e kincs megvan, csakhogy mi
243 2 | és bátyjához irt levelét e jó hirrel hamarosan befejezve,
244 2 | ravaszságban.~- Magam fogom e sok mihasznát vezetni! dühöngött -
245 2 | kikötõket, mégis megszöktek!~E szavakkal rohant be fiához
246 2 | meghívására, felelt Ákos.~E közben megérkeztek a hegy
247 2 | akaratán kivül elárult.~E nagy mulatságot, melyre
248 2 | megszabadulásának örömére rendezte - és e napra maga is haza érkezett,
249 2 | Bálintot és Hiasszárt is.~E nagy ünnepélyre természetesen
250 2(50)| megfelelő rang, mert a főurak e fontos bizalmi állásra rendesen
251 2 | csalódott arccal hallgatta e visszautasítást, de arcának
252 2 | találsz. Ezt el ne feledd!~E pillanatban jött az egyik
253 2 | Korláthkövy nem felelt e kifakadásra, hanem elmondá,
254 2 | hatalmas kerék volt tűzve és e kerekeken emberi testekhez
255 2 | közelében mindenütt találkoztak e rémletes képpel.~- Szomorú,
256 2 | minden csepp vére fellázad e barbár kínzásra. Öljék meg
257 2 | fiam! Kellenek, szükségesek e kínzások! mordult rá zordonan
258 2 | Kassáig veletek adom e kiséretet és ha megszivlelitek
259 2 | kegyelmetek, úgy olvassák el e levelet, fejezte be szavait.~
260 2 | lelkét. Vajjon a hadicsel e nagyszámú ellenséggel szemben
261 2 | balszárnyára vetette magát.~E váratlan támadás oly zavarba
262 2 | de te László, fogadd el e fényes ajánlatot, ki tudja,
263 2 | indulni akartok. Megmaradtok-e e mellett?~- Ha kegyelmednek
264 2 | tartanunk, hogy kiérjünk e rosszhirû rengetegbõl.~-
265 2 | rengetegbõl.~- Hát ismerõs vagy e vidéken?~- Hogyne! Nógrádi
266 2 | éves koromban beteljesült e régi vágyam és bátyám oldala
267 2 | majd lerázzák nyakukról e nem szeretem vendéget.~ ~
268 2 | fermán tartalma - és ha te e drága hirt megviszed neki,
269 2 | el. Tiéd az érdem, hogy e fontos titkot megszerezted,
270 2 | beszéljetek, mit tehetek értetek e levél értelmében? szólt,
271 2 | nagy szolgálatot tettetek e hirrel, kiáltá hevesen.
272 2 | állapotokról.~Egyszerre csak e kérdéssel fordult hozzájuk:~-
273 3 | nagyon is jól volt célozva. E páncéling nélkül, sziveden
274 3 | tett a vezér vitézségedért?~E kevés beszéd azonban annyira
275 3 | fényesebben készültek megülni s e végbõl a tanács deputációval
276 3 | között.~Edömér arca elsápadt e meggyalázó sértésre, a másik
277 3 | sőt maga Eszterházy is e naptól fogva úgyszólván
278 3 | hireket hoz.~- Én is csak e kipróbált hűségű emberben
279 3 | Természetesen, midőn gróf Kaprara e lehetetlen követeléseket
280 3 | keresztény világ összetörésére.~E jó előjelen kívül azonban,
281 3 | felséges urunkat, a királyt! E fontos hireket nektek kell
282 3 | beszéljenek, - azután folytatta:~- E felhatalmazást és az egész
283 3 | egy sebes hirnök hozza. E hirnök velem együtt indult,
284 3 | vállalkozik-e kegyelmed e vakmerő hadicsinyre. Veszedelmes,
285 3 | renegát kezét.~- Köszönet e jó hirért! Náladnál nincs
286 3 | hajót elsülyesztette...~E tervek tárták fel csak igazán
287 3 | megsemmisüléssel fenyegette.~- E terveknek haladéktalanul
288 3 | Vitéz haditettedért pedig e küldetésben leled jutalmadat!
289 3 | meg az elsõ, most utána e három.~- Sátorbeli bajtársai
290 3 | polgárnak voltam öltözve és e széles peremû kalapot jól
291 3 | akaratlanul ökölbe szorult e gyülöletes név hallatára,
292 3 | futárját.~Áron majd elszédült e váratlan hir hallatára.~-
293 3 | segíteni fog bennünket.~E pillanatban Libor ütötte
294 3 | türelem és titoktartás.~E napon Edömér a kancellár
295 3 | Edömér nem tudta mire vélni e nagy szivességet.~Midõn
296 3 | kitartanak reggelig, de ugyan e percben egy közülök nagy
297 3 | megtapintva mellét, hogy megvan‑e a féltett hadiparancs, sietve
298 3 | lengyel király hadait.~Edömér e hirre, amennyire csak lova
299 3 | felujjongott:~- Igen! E lelkes jelmondatod lesz
300 3 | barakokból és állásokból.~E fényes sátorváros közepéből,
301 3 | állatseregletével együtt.~E rengeteg sátortábor, miként
302 3 | megmenthessük Bécset!~- Én hiszek e csudában, vezérem! szólt
303 3 | mozdult segítségére. Azután e rengeteg tábor valóságos
304 3 | izente vissza a fõvezér.~E jó hir egy idõre új bátorságot
305 3 | rakni!~- Jó jel! Az ég küldi e jelt! Madárjóslat, miként
306 3 | örömre, új reményre gyulva.~E percben szörnyû dörgéssel
307 3 | fel a tûzaknák és ugyan e percben öt hadoszlopra osztva,
308 3 | testõrlovasság és janicsárhad. E tartalékhad maga erõsebb,
309 3 | a halált és pusztulást.~E rémületes zûrzavarban a
310 3 | feléje.~Edömér őszintén örült e találkozásnak és elkisérve
311 3 | pillanatra eszméletét veszté és e pillanatot felhasználva,
312 3 | azonban valami titkot sejtett e mögött és csak az alkalmat
313 3 | az alkalmat leste, hogy e gondolatát urával is közölhesse.~-
314 3 | azonban csak tovább aludt...~E percben Csilla sikoltása
315 3 | reszketõ hangon Csilla és e bátorításra az ifjú oroszláni
316 3 | cinkostársával áll szemben. E rémes felfedezés egy pillanatra
317 3 | egész kiséretével.~Edömért e hirekre sem Pollius orvosdoktor
318 3 | recsegtetni.~A hidépítést e szerencsésen elõre tolt
319 3 | életem árán is megszabadítom!~E közben Abu-el-Máni nyöszörgõ
320 3 | Strattman kancellár is e mellett van, de Lipót királyunk
321 3 | ki harcterül és úgy van e nagy hadi mûvelet tervezve,
322 3 | betölthessem, sóhajtá hangosan.~E pillanatban könnyû nesz
323 3 | sors mindig utunkba hozza e sátánt! Mit akarhat ilyen
324 3 | fejlõdött hugát, Ilonkát...~E percben egy csontos kezet
325 3 | megszabadítják...~Abdi basa e közben hideg nyugalmat erõltetett
326 3 | behivatva a testõrbégjét, e szavakkal adta át neki a
327 3 | jéghideg nyugalommal hallgatá e Hiób-hirt. Vas arcán egy
328 3 | el fog bennünket árulni. E válságos idõkben ez fõbenjáró
329 3 | csapást rajta boszulnak meg...~E gondolatra olyan elkeseredett
330 3 | is megszabadul!~Edömért e váratlan hir egészen elmámorosítá!
331 3 | csókolá meg a fõherceg kezét e jó hirért. A herceg átértette,
332 3 | végig az utat Csepelig. E portyázást a két fiatal
333 3 | szállíttassanak.~Edömérnek e hir hallatára minden vére
334 3 | hangjában ne kérdezõsködjék e különös megkülönböztetés
335 3 | magát, hogy midõn a törökök e kudarcot ki akarták köszörülni
336 3 | kurfina fal ellen ásott aknák. E pontokon, mint Tüzes Gábor
337 3 | mesterkedéseit.«~Edömérben e hir a boszú és gyûlölet
338 3 | kegyelmedet, bármi történjék!~E szavaknál lesujtó taglejtéssel
339 3 | bemehetsz! kiáltá Edömérnek.~E diadal után a Lotharingiai
340 3 | szólítgassák a vár feladására. E vár az ozman birodalom zárja
341 3 | tüzeté.~A keresztény tábort e vad kegyetlenség rendkívül
342 3 | keresztény elõõrsöket és hogy e támadásból nagyobb veszteség
343 3 | azonban hevesen ellenezték e megalázó indítványt - és
344 3 | akart a várba bejuttatni.~E kisérlete azonban kudarcot
345 3 | lelkesedéssel fogadták õket, mert e diadal a harci kedvet és
346 3 | rárohanó janicsárok csapatjai.~E viadal hõsregékbe illõ küzdelem
347 3 | Mindazáltal Abdi basa, e siker örömére háromszor
348 3 | élénk tetszéssel helyeslé e tervet.~- És vállalkoznál
349 3 | lehányta onnan a törököket.~E fényes haditettéért a fõherceg
350 3 | Vihorláthy László jókedvét e szavaknál, mintha elvágták
351 3 | Abdurrahmán basa fel nem használja e zivatart a kirohanásra...~
352 3 | zivatart a kirohanásra...~Ugyan e pillanatban, mintha szavaira
353 3 | kérek a nagy Isten nevében!«~E levél után, hajnal felé,
354 3 | kegyelmessége elbeszélte e levél eredetét és a hallottak
355 3 | vágásba belehalt.~Mindazáltal e vad rohamot is visszaverték
356 3 | telnie! kiáltja Bálintnak és e szavaknál paripája már szédületes
357 3 | hetedik menyországában van!~E parancs után hegyes kengyeleit
358 3 | visszaindult Budára a kancellár e szavakkal bocsátotta el:~-
359 3 | készletét a gyõzõknek hagyva.~E vereségre aztán Szeged is
|