bold = Main text
Rész grey = Comment text
1 1 | Nagy Törökországból.~ Hát én merre menjek, hát én merre
2 1 | Hát én merre menjek, hát én merre szálljak...~ Melyik
3 1 | Mért nem találtad ki magad! Én nem vagyok jövendõmondó.
4 1 | ez nehéz országos ügy... Én nem bánom, - csak te ne
5 1 | Kányavári Áron uram, az én szerelmetes gazdámnak testvér
6 1 | békében elmehet. Ezt mondom én, Szidi Hanif, Abdallah fia!~-
7 1 | Emlékezz András õsapámra! Én se lehetek rosszabb nálánál.
8 1 | Hiasszár! Ezt az embert én gyûlölöm. Ezt az embert
9 1 | gyûlölöm. Ezt az embert én el akarom veszteni. Ezt
10 1 | ismersz, s jól tudod, hogy én semmi bántalmat, semmi árulást
11 1 | többet meg ne próbáld, mert én mindent megtudok!~A renegát
12 1 | Te szintén! Jól ismerlek én is!«~- Ha azt mondom, jól
13 1 | törökökhöz szöktél, a vége az én kezemben vagyon. Most már
14 1 | kegyelmed?~- Jegyezd meg, én mindent tudok, a mit tudni
15 1 | Igazíts a nyelveden, gyaur! Én nem vagyok müderrisz, hanem
16 1 | kegyelmes pasa, de nem én vagyok az oka.~- Hát ki?
17 1 | oka.~- Hát ki? Tán bizony én!~- Küldötted, Hiasszár!
18 1 | könyvében megírva vagyon. Ha én, hát én, ha más, hát más -
19 1 | megírva vagyon. Ha én, hát én, ha más, hát más - a mi
20 1 | önszemeiddel nézz a jövõbe. Én megmutatom néked a jövendõ
21 1 | pasa kerevetje mellé...~- Én tudom, hol van az a ház
22 1 | az ünnepe. Dzsemachir 12‑én18 kezdõdik Stambulban a
23 1 | te jó müzülmán vagy, de én meg jó keresztény vagyok.
24 1 | Micsoda kerékbe kapjak én bele? Beszélj világosabban,
25 1 | A kincs legyen a tiéd! Én csak Hollókövy házát, földjeit
26 1 | éhesen...~ Te őt, te azt, én ezt veszem...«~ Lenau: »
27 1 | Mondom neked, Hiasszár, nem én árultalak be. Sõt inkább
28 1 | fekete barom Alit, túljárok én tíz pasa és száz szerecsen
29 1 | nyakába borult öcscsének.~- Én mondom, remekül kifundáltad.
30 1 | bátya, akkorra kedvenced, az én János fiam is nagy, deli
31 1 | vannak szóródva a világon?~- Én tõlem kérdezed? Hiszen te
32 1 | szükséges a felelet. Mikor én Szent-György nap éjszakáján
33 1 | ezt a házacskát, melyet én aztán a magam szájaíze szerint
34 1 | kettõnk történetét? Te és én úgyis tudjuk, másnak meg
35 1 | csak te a cselekvõ kar, én pedig a gondolkozó fõ. Most
36 1 | el lenne árulva.~- Erre én is gondoltam már, - de hiába,
37 1 | tehát minden...~- Geda te, én mégis csak azt mondom, az
38 1 | titkolódzás csak kifundálható, az én eszem kifundálta. Különben
39 1 | bölcsen tudod azt, hogy én mindent megtudok és észreveszek.
40 1 | mit elkezdtél. Vigyázok ám én minden szóra!~- Folytatom
41 1 | kivettem dókám alól Panczát, az én okos seregélyemet és mikor
42 1 | zörgetésre, ajtót nyitott, az én seregélyem is besutytyant
43 1 | napkeleti bölcs kertjébe...~Erre én nagy lármát és jajveszékelést
44 1 | nagy bölcs, Panczám, az én Panczurkám beszökött hozzád
45 1 | Elhalt egyetlen fiamnak, az én drága Hermeszkémnek volt
46 1 | kellenek, - mit csináljak én az aranynyal és drágakõvel?~-
47 1 | engedett.~- Keresztény ember, én veled megyek, mert hívséges
48 1 | található. A csauszok az én vezetésem alatt bejárták
49 1 | mellett elhaladt.~- Nem én vetettem, mégis én aratok
50 1 | Nem én vetettem, mégis én aratok nemsokára, gondolá
51 1 | Itt van! elibém jött az én szívem fiam! gondolá nagy
52 1 | vagy, jere csak elõ drágám, én vagyok itt! kiáltotta kedveskedõ
53 1 | Ej, ej, Jánoskám, hát nem én elibém jöttél, hé? Hiszen
54 1 | Hollókövy Edömérnek, a kit én gyûlölök, ki nem állhatok,
55 1 | milyen jó hireket hozok én nektek, milyen fényes jövendõ
56 1 | úgy, talán még rosszabbul! Én az apát, te a fiút, bólintgatott
57 1 | hiábavaló volt... A mint én Hollókövyt ismerem, ügyet
58 1 | és úgy cselekszel, a mint én diktálom. Mert ettõl függ
59 1 | csak így állhatunk boszút, én az apán, te a fiún. Gedeon
60 1 | dörmögé:~- Nem hiába az én fiam, de az én vérem is
61 1 | hiába az én fiam, de az én vérem is mindenekben. A
62 1 | kopogtat ajtómon. Azért, hogy én szenvedek, ne szenvedjen
63 1 | gondoskodjék mindenrõl. Nemsokára én is ott leszek a tanácskozásban.~-
64 1 | meg hát, édes apám, hogy én is veled mehessek!~- Jer
65 1 | nyergelték.~- Edömér fiam, míg én a követ úrral egynémely
66 1 | fel szivecskéjét. Később én is utánatok megyek.~Ezt
67 1 | szorításával csúsztatá kezembe. Én tehát itt, e drága helyen,
68 1 | tudnánk békével távozni, se én, se pedig Jánoska fiam,
69 1 | szánta-bánta a bűneit, addig az én szemem körüljárt mindenfelé.~-
70 1 | váratlan látogatás okát, hanem én csak most is azt mondom:
71 1 | kivált, ha hinném...~- Én nem látok benne lehetetlent!~-
72 1 | látok benne lehetetlent!~- Én se látnék, ha más valaki
73 1 | valaha! Gondoljon kegyelmed, én édes uram, Szirmay és Pethõ
74 1 | uram, résen kell lennünk! Én is ezt akarám mondani, mondá
75 1 | Édes atyám, veled mehetek én is! kérte kigyúlt arccal
76 1 | bólintott.~- Ezt akartam mondani én is. Ott biztos helyen lesznek.~-
77 1 | szeretnék holnap indulni.~- Én valami jobbat tanácsolok
78 1 | maradni, A jövő hét vége felé én is Budára szándékozom, a
79 1 | pesti oldalra.~- Fogadja el, én is tanácslom kegyelmednek!
80 1 | tördelé nehéz, hörgõ hangon... én mindjárt meghalok... Emlékezzél
81 1 | Melyik napot is mondád? Az én igazhivő eszem elfeledte
82 1 | fekete anyajegygyel? Itt az én hajómon van, hogy folytonosan
83 1 | Ne hidd azt! Ismerem én az embereket! Az ilyen büszke,
84 1 | Midõn áthozattam ide az én hajómra, hol értékesebb
85 1 | nagyvezérhez. Aztán szó, a mi szó, én is szeretném, ha már ez
86 1 | régi igazság! Hallottad, én nem mondom, nem akarom,
87 1 | lenni! Tán e tettemért az én hugocskámnak is küld egy
88 1 | vigaszt, erõsítést.~- Te, én ellököm e szörnyeteg kezét,
89 1 | bízókat... Ne feledd, hogy én szeretõ, védelmezõ bátyád
90 1 | vagytok, védelmezzétek az én kis Ilonka hugomat, hogy
91 1 | tudom merre van, él-e még? Én pedig ezer és ezer mértföldnyire
92 1 | szellemed, édes jó atyám, én magasabb sugallatnak, felsõbb
93 1 | gyilkosaidat lesújthassam!... Én istenem, hallgasd meg esküvésemet,
94 1 | Allah áldása szálljon az én nemes uram és parancsolóm
95 1 | hangon. Kegyeskedjék az én fiatal uram, harmatként
96 1 | fiatal büszke pálmája az én nemes uram kertjének! Ez
97 1 | beszélni. Mit csináljak én ezzel a keresztény kutyával,
98 1 | ezt neki. Te, Hanif, ha én a padisah lennék, minden
99 1 | elérni.~- Majd leszakítom! Én nagyobb vagyok, effendi!~
100 1 | a kinek családja van... Én is éreztem ezt a csendes,
101 1 | Ah, Csilla, kis hugom, én, ha drága hazámban lennék
102 1 | ökölbe szorult.~- Ah, ha én lettem volna hugod, hát
103 1 | többet vesztettél, mint én! rebegte megindultan. De
104 1 | kérlek, ments meg engem is! Én bátran osztozom veled minden
105 1 | Legelõször tudd meg nevemet... Én Korláthkövy Csilla vagyok,
106 1 | óriási vagyonát s drágaköveit én rám hagyta, mert nagyon
107 1 | pazarló, gonosz ember. De, ha én meghalnék, akkor az egész
108 1 | menyasszony, két barátnéja és én, nagyszámú szolgakisérettel,
109 1 | mennyire sirat engem az én kedves jó anyám!... Ah,
110 1 | szeretett!~Hát atyám, az én büszke, hõs édes atyám,
111 1 | szakadna meg a bánattól. Ez az én történetem, végezte alig
112 1 | bánom! Öljenek meg! Ah, ha én férfi volnék! Ha férfi lehetnék,
113 1 | hogy árthassanak. Lásd, az én helyzetem, a türelem és
114 1 | ellene minden érzésem? Csak én tudom, mit szenvedtem, mit
115 1 | önzõ és fejes légy!...~- Én meg nem hittem, hogy te
116 1 | igéretekkel áltatnál. Addig én hozzám ne szólj, ne beszélj,
117 1 | hamarosan az ashát, azután majd én fogok neked ma mesélni Agib
118 1 | büntetéssel megbízva?~- Én hát, mi bajod vele? Te ártsd
119 1 | szégyenében! Könyörülj rajta én érettem! Óh, siess! A percek
120 1 | iránt, uram, Kairam. Hiszen én nemcsak rabszolgád vagyok,
121 1 | kiáltással felemelkedett. Az én anyám szigorú, kimondhatatlan
122 1 | Na, most mondja el az én halvány arcú Kairamom, mi
123 1 | napját és bocsáss meg neki én érettem...~- Hogy még makacsabb,
124 1 | oldva a kérdés és ez az én utolsó szavam!~- Oh, anyám...
125 1 | felét elszenveded érte... de én ezt nem engedem! Nem! Hadd
126 1 | egészet. Õ lány és gyenge; én pedig férfi és erõs vagyok!~
127 1 | hangon. Fatma szabad, ha én kiállom helyette a büntetést.
128 1 | helyette a büntetést. Nos, hát én kiállom. Õ rá nagyobb szégyen
129 1 | szégyen volna, mint reám. Én erõsebb vagyok, jobban kibírom.~-
130 1 | nem fog fájni semmit és én gyönyörû szép történeteket
131 1 | szívet a világon!~- Azt én már régen megbocsátottam
132 1 | hitetlen«! Mert lásd, óh én jó uram, a keresztény vallás,
133 1 | áldása s kegyelme szálljon az én vitéz és hatalmas uramra!
134 1 | rózsaillatát öntse... E változásra én figyelmeztettelek, mert
135 1 | lesett urára:~- Mindezek, óh én uram, csak csekély vétségek
136 1 | fohászkodott Hanif. Szelim te - én nem tudom, mit akarhat,
137 1 | komolysággal nézett reád...~- Azt én is észrevettem, - de még
138 1 | téged nagyon szeret - és én Mahmud-el-Tebrisz a Fáhli
139 1 | Válaszsz! Légy igazhivõvé és én fiammá fogadlak. Azért vittelek
140 1 | és ha megjön Kairam, az én fiatal uram, mondd meg neki,
141 1 | keresztény ifjú, pedig az én sorsom is sajnálatra méltó,
142 1 | az oroszlán tépte szét. Én pedig bedugom az Alsiráth-völgyébe.
143 1 | lesz megtörve, mert sem én nem ölöm meg, sem te, hanem
144 1 | találkozni. Most jön az én szomorú sorsom! Engem is
145 1 | fognak adni engem is, mert én is oka vagyok a köztetek
146 1 | és sirass meg, amint hogy én rád a nap minden órájában
147 1 | míg nyomára nem akadunk. Én nem hagylak el, Edömér,
148 1 | fogja magába rejteni az én porhüvelyemet, hogy a vadak
149 1 | angyal trombita-szavára én is előállhassak a végítélet
150 1 | vagytok, tiétek az élet... Én most felmegyek a sziklára
151 1 | állották körül egy ideig.~- Óh, én sejtettem, sejtettem ezt!
152 1 | addig, míg remélhetünk! Én bízom Istenben! kiáltá szilárdul
153 1 | lehetünk. Ti maradjatok itt, én egy tömlõvel forrás után
154 2 | UJRA ITTHON.~ ~»S óh én szeretlek néma bánatodban,~
155 2 | ennivalót kezeikből.~- Az én Ilonka hugocskámnak szintén
156 2 | ismeretlen határozottan.~- Mit? Én!? kiálták fellázadtan és
157 2 | Többi fogadásaidat pedig én segítek beteljesíteni! kiáltá
158 2 | Végezzétek hát el, míg én az estebédről gondoskodom,
159 2 | állt mellettem, vagy tán az én jó uram lelke hárította
160 2 | eleget tett az igazságnak...~Én az egész idõ alatt ágyhoz
161 2 | De most hallgasd meg az én szavaimat is, hogy egészen
162 2 | toronyszobában folytatott.~- Én az ajtó mögül kihallgattam
163 2 | előttetek e vallomást, akkoriban én szintén csak olyan gonosz
164 2 | hogy hatalmában vagyok...~Én e tromfra szintén tromffal
165 2 | is a hatalmamban legyen, én is kilestem a titkait, de
166 2 | tökéletes képmása vagy neki, én fiatal uram, parancsolóm,
167 2 | Aleppoba küldjük Fikait, az én emberemet. Három hét múlva
168 2 | kicsodák a Kányaváriak? De én tudom! Földre szabadult
169 2 | a te hazádba költözött, én pedig a szultán szakácsa
170 2 | kormányoz?~- A nevét biz én nem tudom, mert hosszú és
171 2 | mindegyik! Hiába csak az én hazámfiai tudnak ilyen fényesen
172 2 | Bálint, hûséges öreg barátom, én megértem és megbocsátom
173 2 | minket fog keresni!~- Jertek én hozzám! A szerályban senki
174 2 | Most éppen Muszlival, az én fecsegõ szomszédommal beszél...~-
175 2 | Sztambulba, mikor nektek tetszik. Én tudok olyan utat, melyen
176 2 | te nem tudsz, azt tudom én, mert én is ismerem Khor-khorit,
177 2 | tudsz, azt tudom én, mert én is ismerem Khor-khorit,
178 2 | Sohse kérdezősködjetek. Én mindent megmondok kérdezősködés
179 2 | te, Bálint, ti is, miként én, vissza fogtok borzadni
180 2 | volt felállítva, csakhogy én még ravaszabb voltam. Mikor
181 2 | mondá el, hogy üldöznek. Én erre megadtam neki a szükséges
182 2 | kosarát és utánam jött, én pedig, hogy lerázzam a nyakamról,
183 2 | estek a mézes csemegének.~Én azonban az elsõ harapás
184 2 | harsogott szájról-szájra, én pedig a nagy dulakodásban
185 2 | kérte mézédes hangon.~- Az én nevem Khakamankakudibaba!
186 2 | tizedszer. Tudod-e, hogy én ki vagyok?~- Látom, gazdag
187 2 | a neveket. Gyógyíts meg, én a felséges padisah csohodárja
188 2 | hugocskám és ne remegj. Én leszek melletted és megszabadítalak
189 2 | akarom mondani, drága orvos, én annyit fizetek, amennyit
190 2 | a hireidet, mit törõdöm én velük. Minek csaltál ide
191 2 | csak fejét csóválta:~- Az én okos fiam, Kányavári János
192 2 | Jánoskám, ezt cselekszem én is, ezt cselekszi Geda bátyád
193 2 | felkapaszkodtunk. Azért áldozok én, lásd, annyi tenger sok
194 2 | amellett bizonyítsanak, hogy én már a boldogult Hollókövyvel
195 2 | Összeköttetéseink révén én sok mindent elõre megtudok -
196 2 | nehezen kiküzdött nyugalommal. Én is segítek neked éjjel-nappal...~
197 2 | öltözött kancsalszemüre, én pedig fegyvereseimmel nyomon
198 2 | legmeghittebb embere.~- Igenis, én vagyok! mondta szokott félhangján -
199 2 | szeretetük és jóságuk még az én vén szivemet is kibékíti
200 2 | Ahová te mégy, engedd, hogy én is követhesselek. Esküt
201 2 | tüntették ki lovagjaikat, de én elõlegezem a gyõzelmet!
202 2 | most már, miért akartam én már hat héttel ezelőtt sántán,
203 2 | bennünket. Ne ereszd el! Én már mindent megpróbáltam!
204 2 | hiszen õ a mi fiunk, az én második bátyám... Nem szabad
205 2 | szeretett barátom volt. Én Laky András vagyok, ha hallottad
206 2 | korhadt fenyõ. Légy tehát az én fiam, javaimnak és mindenemnek
207 2 | közleni? Meghallgathatom én is?~- Sõt inkább kérni akartam
208 2 | el Edömér bátyánkat? Az én egyetlen anyuskám már megigérte,
209 2 | lehet neki indulni.~Nézd az én kiséretemet, nem kiséret
210 2 | gazemberek.~Mert jóformán én vagyok az, ki a Felsővidéken
211 2 | belefáradnak az üldözésbe, az én felhívásomra állnak össze
212 2 | egész pokolra való hadat?~- Én tudom! gondolá magában Hiasszár,
213 2 | Kegyelmezzetek! Kegyelmezzetek, mert én tudom a haramia vezér nevét!
214 2 | hadisátor hátterében.~- Én nem maradhatok, - de te
215 2 | vitéz, úgy-é? Már pedig én azt iratom meg õ kegyelmének,
216 2 | megfogott benneteket. Bár én is meg tudnám tenni! nevetett
217 2 | rám itt a szõlõk alatt, én bemegyek egy kissé szétnézni
218 2 | vágyódott. Katona akartam lenni én is, mint bátyám, de a körülmények
219 2 | mellett majd csak viszem tán én is valamire.~Edömér élénk
220 2 | csak rám, mester vagyok én az ilyesmiben!~Edömér és
221 2 | a nehéz bõrsisakot.~- Az én török gunyám rossz ajánlólevél
222 2 | mondtad.~Azt a török futárt én ópiumos dohányommal elaltattam
223 2 | hogy te add át, nem pedig én...~Hiasszár felelni akart,
224 2 | elkiáltotta magát:~- No nézzétek! Én csak darálok, darálok, ahelyett,
225 2 | pogány durrantotta le, akit én aztán elkeseredésemben tüstént
226 2 | kezével:~- Már most ki lesz az én védõm, pártfogóm és oktatóm?
227 3 | te nem vagy megsebesülve. Én értem nem nagy kár, ha meghalok
228 3 | fog találni!~- Igazad van. Én sem szeretem az ilyen vasgyúrókat,
229 3 | tisztikart! No majd megtanítom én a pontosságra! kiáltá, hangját
230 3 | Edömér hallgatott.~- És ha én, mint parancsoló vezéred,
231 3 | de csak kimondom: fiú, én féltelek téged...~- Minden
232 3 | Ezzel estél el vitézül, én édes jó apám! Segíts hát,
233 3 | jó apám! Segíts hát, hogy én is, akár élek, akár halok,
234 3 | kardjára.~- Itt jönnek az én zselléreim! A lakás már
235 3 | ellenfelei is meghallhassák. Én minden feltételt elfogadok!~-
236 3 | minden feltételt elfogadok!~- Én is! szólt Edömér, s midõn
237 3 | De tudja-e, hadnagy uram, én már harminchárom ellenfelemet
238 3 | viadalban öltél meg... de én, én... engem elért a büntetés...
239 3 | viadalban öltél meg... de én, én... engem elért a büntetés...
240 3 | megbizható hireket hoz.~- Én is csak e kipróbált hűségű
241 3 | népeinél is!~Természetesen, én módját ejtettem és tudattam
242 3 | velem együtt indult, de én két nappal megelőztem.~-
243 3 | készségesen.~- Majd segítek én is. A dervisruha másodszor
244 3 | kiválasztod embereidet, addig én Bálint bajtársnak mondok
245 3 | és készülj az útra. Addig én megirom a leveleket!~- Ketten
246 3 | szolga, legutoljára pedig én! végzé baljóslatú mosolylyal.~
247 3 | elsápadt.~- Bizony Isten, még én is gyanuba keveredem! Pedig
248 3 | ne félj! Hálóba csalom én azt a renegátot, bármily
249 3 | bármily ravasz legyen is! Én rajtam ki nem fog, pláne,
250 3 | személyünket ismerik, majd én gondoskodom. Így aztán,
251 3 | másra háríthassuk. Ehhez én jól értek. Abdi basát már
252 3 | Milyen furcsa, vagy csak én nem látom a szemet a setétségben,
253 3 | megmenthessük Bécset!~- Én hiszek e csudában, vezérem!
254 3 | Menni fog, vezérem! Õ is, én is, örömmel ontjuk vérünket
255 3 | akarják dönteni. Intézkedj! Az én küldetésem is el volt árulva,
256 3 | napig, míg elfeledik! Akkor én magam fogok menni!~- Nem,
257 3 | fogok menni!~- Nem, míg én élek! felelt Hiasszár.~Az
258 3 | Büszke vagyok rá, hogy az én seregrendemből való vagy!
259 3 | magadat. A hadikészülődésekről én többet tudok, mint te és
260 3 | figyelmét...~- Ugyan hol láttam én ezt a betyárképű vén sast?
261 3 | előtt állunk, vagy mi... én pedig úgy nálatok feledem
262 3 | ragyogó arccal tért vissza.~- Én is ott leszek ám a Battyányi
263 3 | huzódjatok csak a gát felé, míg én kikémlelem az ütegek és
264 3 | megtámadhassa.~- Mire átkelnek, én is elérek a táborba! gondolá
265 3 | Ákos, nyugtasd meg a nőket, én addig körülnézem ezt a rosszhírű
266 3 | vitéz főhadnagy uram. Bizony én is csak azt mondom, nem
267 3 | Virraszsz, ha tetszik, de én aluszom. Ne félj, elsõ szavadra
268 3 | hadd mondok valamit... Én Kányavári kémje voltam melletted,
269 3 | hogy melléd juthassak. Én akartam megétetni Bálintot,
270 3 | azokra a haramiákra... hiszen én csak nyomorult eszköz voltam
271 3 | pokoltól! Imádkozzatok! Én nem tudok, nem jártam a
272 3 | szedte-vette fattya, vagy én fogom be! Korábban kelj,
273 3 | Ez a játék nem sikerült! Én élek s a számadás napja
274 3 | kegyelemért esdekelt.~- Én megbocsátom, mit velem tettél
275 3 | kellett az ostrommal hagynia. Én az egész idõ alatt sebesülten
276 3 | kisérelni másodszor is!~- Az én magas pártfogóm, Strattman
277 3 | játszhatsz a magadéval, én is játszhatom az enyémmel.
278 3 | Gábor barát!~- Persze, hogy én vagyok! integetett hosszúszakállú
279 3 | hugom, mi lesz belõled, ha én meghalok! sóhajtá megtörten
280 3 | Tanácsolj hát valamit, én nem tudok gondolkozni! szólt
281 3 | zárták? Erre vállalkozom én, ti csak maradjatok itthon!
282 3 | õrködj és résen légy! - Én azonban holnapután éjjel
283 3 | nyit mindenhová!~- Most én mondok valamit! szólt közbe
284 3 | Nemsokára meglátjátok, hogy én is tudok ám valamit!~Késõ
285 3 | indulási parancs június 7-én este mindkét fõvezérhez
286 3 | Nagy-Maroson és Vácon átvonulva, 17-én Pest alatt ütötte fel fõhadiszállását,
287 3 | ide, László, itt van az én kis Ilonka hugom és most
288 3 | nescia freni!54~Június 21-én55 repültek az elsõ bombák
289 3 | lábig lekaszabolták.~29-én a Pest felõli futóárkokban
290 3 | fensége hadaihoz van beosztva. Én azonban nem hiszek neki,
291 3 | zûrzavara között, különben én is szemmel tartom a mesterkedéseit.«~
292 3(55)| kútfők szerint június 19-én, különben minden nevezetesebb
293 3 | együtt! Engem is levágtak, de én halottnak tettettem magamat,
294 3 | nagy sereggel.~Csakugyan 29-én Vörösvár felõl egy csapat
295 3 | riadozva felugráltak.~- Én is tartom a fogadást! kiáltá
296 3 | is szünet nélkül. Hej, ha én is részt vehetnék a támadásban,
297 3 | vége az ellentállásnak. Én nem mulasztottam el semmit!
298 3 | rohamnak nem birnak ellenállni. Én azonban védeni fogom a várat
299 3 | nevében...«~Augusztus 29-én, hajnal hasadta elõtt, a
300 3 | Nem menekszel elõlem, az én kezem által kell elesned!
301 3 | Tüzes Gábor petárdái alatt! Én akarok elsõ lenni a várban!
302 3 | haza hozzuk Ilonkát, az én drága kis hugocskámat.~Vihorláthy
303 3 | Gyõrbe. Azt tudjátok, hogy én jelenleg ott lakom és a
304 3 | lakom és a katona rögtön én hozzám jött és elbeszélt
305 3 | és elbeszélt mindeneket, én pedig lóhalálában azonnal
306 3 | visszatérünk, velünk kell jönnöd az én õsi házamba és nálam kell
307 3 | Gábor. Szerencsés utat, én még ma visszatérek Gyõrbe.~-
|