Rész

 1     1|       nem térdelek le úrnõm, Fatime elõtt s nem csókolom meg
 2     1|    épp úgy, mint édes anyja, Fatime... De, ha a fiatal effendi
 3     1|    effendi meg is bocsátana, Fatime senkinek nem bocsát meg
 4     1|   elõtt álló rabszolganõnek.~Fatime, két éneklõ fehér rabnõjétõl
 5     1|    fiam! felelt mély hangján Fatime is, miközben büszke homlokát,
 6     1|     Fatma nevének említésére Fatime büszke homloka elkomorult,
 7     1|        Nem, nem, soha! mondá Fatime szigorúan.~- Anyám, parancsod
 8     1| legkedveskedõbb öleléseivel.~Fatime setét szemöldei összehúzódtak;
 9     1| Kairam méltatlankodó hangon.~Fatime arca jéghideg szigort öltött:~-
10     1|      Ne menj! Anyád, a nemes Fatime, haragudni fog. Azután a
11     2|      Shekerbuli, Dsigerlila, Fatime, Fatma, Eminah, Ahidalla!