Rész

 1     1|      jajgat, mint a többiek, hanem némán tûr mindent, gondolá Edömér
 2     1|           megindulástól.~A ház ura némán intett és midõn Edömér elvégezte,
 3     1| tántorodott vissza...~Az öreg Taib némán, halottan ült szokott helyén
 4     2|   pillantással.~Az idegen ez alatt némán, egykedvûen ült helyén,
 5     2|            már itt kellene lennie.~Némán, tanácstalanul néztek egymásra.
 6     2|           itt vagyok?~A négy földi némán nézett egymásra s végre
 7     3|           közbe Hiasszár, ki eddig némán hallgatta õket. Most azonban
 8     3|        Edömér nem kérdezte tovább, némán ballagtak hazafelé.~Egész
 9     3|      öleléssel halmozta el egymást némán, hosszasan...~Hiasszár a
10     3|          Egymást ölelve állnak ott némán, csendesen s az a halk szellõ,