bold = Main text
Rész grey = Comment text
1 1 | hitehagyott kutya?~- Hát te mi vagy? Százszor rosszabb
2 1 | szólj, akkor majd elmondom mi vagy te... te... ordított
3 1 | Hollókövy uram Budára, s mi keresni valója van Melchiorisz
4 1 | törtetõ csatlósának. Hej! mi történik itt, jámbor müzülmánok?~
5 1 | szerteszét.~- Most már mehetünk mi is, Bálint szolgám, szólott
6 1 | súgja nekem, hogy most is a mi vesztünkön munkálkodik.
7 1 | keresztények is volnánk, vagy mi!~Az öreg csatlós zavarodottan
8 1 | mogorva hangon kérdezte, mi járatban vannak?~- Ez a
9 1 | alattomosan lesõ tekintete, mi aztán gyanakodó, kegyetlen
10 1 | én, ha más, hát más - a mi meg van irva, az nem lesz
11 1 | mintha elõtte állanának. Mi lesz ebbõl? Ki magyarázza
12 1 | õ foglalja el Budavárát. Mi Chihajával már gyalog küzdünk,
13 1 | megváltoztatni.~- Ugy van! A mi meg van irva, azt nem lehet
14 1 | eszeddel, mikor, hogyan és mi módon történjék az egész.~-
15 1 | megtartom... Mondjad hát, mi jutalmat kivánsz! Bármit
16 1 | három lovag.«~ ~- Hát téged mi lelt? csodálkozott jámbor,
17 1 | visszarogyott a lépcsõkre.~- Mi lelt? Még te kérdezed, mi
18 1 | Mi lelt? Még te kérdezed, mi lelt? Miért árultál be a
19 1 | békétlenkedett az elébbi hang, mi a renegátot az elsõ pillanatban
20 1 | fejét.~- Hadd hallom hát, mi jót végeztél, Áron?~- Mindenekelõtt
21 1 | hát Hollókövy hová lesz, mi történik vele?~- Darabokra
22 1 | errõl tudni sem szabad. A mi dolgaink nem napvilágra
23 1 | még a török hatalmasabb, mi tehát szép csendben az õ
24 1 | Te, Áron, úgy-e bár a mi szülõfalunkat a határszélen
25 1 | senkinek se tudni, hogy mi úgy hasonlítunk egymáshoz,
26 1 | hogy mennyire gyûlöljük a mi kedves, távoli rokonunkat,
27 1 | öcsém, mindakettõnknek, mert mi ketten egy test és vér vagyunk,
28 1 | fegyvertelenek. Ezekkel a mi martalócaink könnyen elbánnak -
29 1 | szabad túlságba vinni. A mi a tatárokat illeti ezt azonban
30 1 | vállait.~- Tégy hát róla! A mi elõvigyázat és titkolódzás
31 1 | Csak tudnám szép szerével a mi emberünkké tenni. De Ónody
32 1 | aranyat tojó tyúkja. A mi Liborunk is ügyes az ilyesmiben,
33 1 | várt leszámolás órája! Most mi nevetünk, mi vigadunk, a
34 1 | órája! Most mi nevetünk, mi vigadunk, a megvetettek,
35 1 | sejtve, hogy ezt mind a mi számunkra, a lenézett, megvetett
36 1 | oroszlán sarkába, a mint mi csapunk rád és tort ülünk
37 1 | nagyon jól tudja, hogy feje a mi kezünkben vagyon!~- Jól
38 1 | Jól van, ha gondolod. A mi pedig az Abdallah-tér és
39 1 | azoktól. Valamennyien a mi zsoldunkban állanak. Halljad
40 1 | zsoldunkban állanak. Halljad csak, mi történt a multkor. János
41 1 | elvittek az imént... Hahaha! A mi pénzünknek bûbájos ereje
42 1 | csalódottan. De hallga, mi ez? Zajt hallottam! Mintha
43 1 | meg és gyönyörködjünk a mi drágalátos aranybáránykáinkban,
44 1 | aranycsengésnél az egész világon? Mi?...~De majd feljajdult,
45 1 | ugrott volna bele. S míg mi az ajtót rángattuk, addig
46 1 | és egyre kínozta agyát, mi módon lehetne megtudni valami
47 1 | gyermekhangokat hallott.~- Ugyan mi lehet ez? gondolá s inkább
48 1 | nagy újság, mormogá az apa, mi alatt késével elvagdalá
49 1 | A mienk lesz minden! Mi leszünk az urak? Ugy-e,
50 1 | kinevetett... Apám uram, a mi jobbágyunk lesz Edömér,
51 1 | jobbágyunk lesz Edömér, mi parancsolunk neki?~- Úgy
52 1 | mindent, a mit akarsz, mert mi leszünk a parancsoló urak
53 1 | bátyám, beszélgessünk a mi jó anyuskánkról... Csak
54 1 | kezdtek tehát beszélgetni és a mi szép virága csak volt a
55 1 | is rezgett hangjában:~- S mi indította kegyelmedet annyi
56 1 | körülnézett:~- Ezt jól adtuk, mi? Semmit se sejt... Lépre
57 1 | hát mindent elmondtam, mi lelkemen rágódik.~- Feleded,
58 1 | csak elismerése annak, hogy mi uraitok vagyunk, így mondá
59 1 | irja, - és egészen egyezõ a mi esetünkkel:~»...cito citissime
60 1 | praktikáját. Ali váradi pasa (ez a mi istentelen pogány elnyomó
61 1 | nevét a defterekbe23... De mi történt ezután! Ez már égbekiáltó!
62 1 | vette e rövid kérdéssel:~- S mi történt a kastély körül?~-
63 1 | akkor aztán hozzá fogunk. A mi künn marad, azt Isten nevében
64 1 | meglátni nem lehet,~ S mit mi holnapnak nevezünk!~ A holnap,
65 1 | is Budára szándékozom, a mi társaságunkban aztán minden
66 1 | hulladozni nagy darabokban.~- Mi Edömérrel az ajtót védjük,
67 1 | lehet belõle, hahahaha!...~- Mi az hát? Hadd halljam!~-
68 1 | rabszolgakereskedõ.~- Az nem a te gondod! Mi egy szóval se mondjuk senkinek,
69 1 | nagyvezérhez. Aztán szó, a mi szó, én is szeretném, ha
70 1 | szájából.~- El hamdu lillah!25 Mi azonban éjfélkor tovább
71 1 | olyan, mint egy hercegfié, mi? mondá a felügyelõnek, miközben
72 1 | Kadidsa nevet kiáltotta.~- Mi a neved? kérdé gyorsan Edömér,
73 1 | vigasz és erő lelkemben, mi fentartson? nyögte, zokogta.~
74 1 | nyelvet még nem értette.~- Mi a neved, hogy hínak?~Edömér
75 1 | hozzá zabolátlan haragjában, mi keze ügyébe került, vagy
76 1 | felírta az aznapi leckét, mi rendesen Allah kilencvenkilenc
77 1 | madzsarli villogó szemében, a mi visszadöbbentette.~Egy ideig
78 1(35)| Az aschaf, a mi ebédünknek felel meg, de
79 1 | ragyog még a felhők megett,~ Mi téged ért, közös sors, végzet
80 1 | és boldog ez estén, csak mi, mi ünnepeljük könny és
81 1 | boldog ez estén, csak mi, mi ünnepeljük könny és fájdalom
82 1 | menekülni, elfogdostak. Mi lett Margitból és barátnõibõl,
83 1 | Csilla, hugom! gondold meg, mi lesz ennek a vége!~- Nem
84 1 | serbetemet megiszszátok! Mi marad a Kurbán-bajrámra?~-
85 1 | között.~- Csilla! Csilla! Mi történt az Isten szerelméért?
86 1 | büntetéssel megbízva?~- Én hát, mi bajod vele? Te ártsd magad
87 1 | ártsd magad olyan dologba, mi nem illet!~- Hanif, derék
88 1 | meglepõdve nézett rá.~- Mi bajod van, Szelim! Szemedben
89 1 | Szemedben könnyeket látok! Mi történt?~- Óh, uram, Fatmát,
90 1 | én halvány arcú Kairamom, mi vezeti ilyen szokatlan idõben
91 1 | Sokszor kérdezted tõlem, mi adott erõt, hogy azt a sok
92 1 | éles, fürkészõ szemével.~- Mi voltál távoli hazádban,
93 1 | meglátnád az embert! Nos, mi történt, beszélj, gyorsan!
94 1 | lépést se, míg nem tudom, mi jogon akarsz parancsolni
95 1 | kielégített boszúvággyal. A mi dicső urunk, Allah áldása
96 1 | csurrant összekulcsolt kezére:~Mi lesz belõle? Hová viszik?
97 1 | lesz belõle? Hová viszik? Mi lesz kis hugából, mi lesz
98 1 | viszik? Mi lesz kis hugából, mi lesz szegény Csillából?...~-
99 1 | nekem. Mondd el Fatmának, mi sors ért és ha megjön Kairam,
100 1 | az önkívülettel küzdve. Mi lesz akkor Ilonkából, mi
101 1 | Mi lesz akkor Ilonkából, mi lesz Csillából? És félaléltan
102 1 | arcátlanul reám tekinteni, mi? horkantott rá mérgesen,
103 1 | fárasztó útban aztán megtudta, mi az az Alsiráth völgye!...~
104 1 | a macedoniai Edömérnek; mi a bányákba, te pedig a Halál-völgyébe
105 1 | és szenvedése történetét, mi barátságukat, szeretetüket
106 1 | birodalmában...~- Csakhogy mi túljártunk ám a potrohos
107 1 | olyan idõs arab fiú, mint mi, a dsibbahi oáz hatalmas
108 1 | mindenét... Alkonyattájban, mi már nincs messze, - elõnkbe
109 1 | halálos lázakból - s most mi õ vele lakunk és szeretjük,
110 1 | Taib apó fog kijelölni.~- A mi jó apánk nem akarja, hogy
111 1 | Pecsételjük meg tehát mi is vérrel szövetségünket.
112 1 | lánykának a sorsa aggaszt. Mi lesz belőle? Mi, ha Isten
113 1 | aggaszt. Mi lesz belőle? Mi, ha Isten segít, megmenekülünk,
114 1 | a vigasztalan fájdalom, mi a levél minden sorában nyilatkozott
115 1 | szomorú sejtelem? Tán mivel mi itt hagyunk? kérdé Dsámi
116 1 | szaggatva. Jer, siessünk mi is utána! Futva rohant a
117 1 | meghatottan. Ha te tûrsz, mi is tudunk tûrni! Ugy-e,
118 2 | rabszolgák vagyunk! Ez az, mi oly nehézzé teszi nyomozásunkat,
119 2 | rázni a nyakukról.~- De mi közöd van neked a mi dolgainkhoz?
120 2 | De mi közöd van neked a mi dolgainkhoz? riadt rá ingerülten.~-
121 2 | Akkor hát béke veled! Mi megyünk jobbra, te menj
122 2 | ragadtak meg. Máig se tudom, mi adott erőt, hogy egyetlen
123 2 | sarjához méltó szavak ezek! És mi is, ha kell, életünket áldozzuk,
124 2 | és mindent megteszek, a mi csak erõmtõl telik, az elrabolt
125 2 | boszorkányság, hogy kitaláljam, mi vezérelt ide, hiszen ismertem
126 2 | tehát neszét veszik, hogy mi élünk, eget-földet megmozdítanak
127 2 | villanással furódott egymásba...~- Mi vagyunk, mi, a halottak!
128 2 | egymásba...~- Mi vagyunk, mi, a halottak! Reszkess, orgyilkos
129 2 | õket Bendár.~- Csakhogy mi menekülni is akarunk ám,
130 2 | márvány-szobrok állnak, nézve rám:~ »Mi bántja szivedet, szegény
131 2 | mindent elintézhessen.~- Mi is veled megyünk! mondá
132 2 | Nem mondod meg, hová és mi ügyben mégy? kérdezték Bálint
133 2 | De beszélj hát, kérlek, mi történt?~- Az történt, hogy
134 2 | úgy válaszszak belõle.~- Mi okon rejtegeti elõlem az
135 2 | a te nagy eszed lesz a mi megmentõnk. Most már a leányka
136 2 | mély sóhajtással.~- De hát mi baja neki? Csak nem kakkukónia
137 2 | Te vagy, Edömér, te? Óh, mi boldogság szabadnak lenni!
138 2 | őket.~Elgondolhatjátok, mi sors vár mi ránk is, ha
139 2 | Elgondolhatjátok, mi sors vár mi ránk is, ha ilyen martalócbandának
140 2 | No, no, Jánoskám, fiam, mi lelt? Miért vagy ily haragos?
141 2 | mind ellenünk fordulna. Mi csak addig vagyunk erõsek,
142 2 | e kincs megvan, csakhogy mi ülünk rajta.~- Hát csakugyan
143 2 | Hát csakugyan igaz? És mi nem keressük, nem hányatjuk
144 2 | embereivel, de hiába. Hanem mi azért elébb-utóbb mégis
145 2 | kergetünk, árnyékot hajszolunk mi, te becsületes keresztény
146 2 | az, hogy ne szenvedj, és mi elébb teljesen meggyógyulj.
147 2 | Edömér, a vadászmester csak mi ránk vár még csapatjával,
148 2 | vad esett is zsákmányul, mi jó kilátás volt a másnap
149 2 | tréfával kérdezé:~- Ugyan mi az ördög kerget annyira,
150 2 | durrogatásnál õk lõdöztek, mi?~- Hiszen mondtam neked
151 2 | komolyan a lelkére, hiszen õ a mi fiunk, az én második bátyám...
152 2 | viszontlátás örömeit, addig mi másról beszélünk. Tudod-e,
153 2 | nem akarsz nálam maradni, mi?~- Hiszen tudja kegyelmed,
154 2 | Hiszen tudja kegyelmed, mi vezet Eszterházy vezér uram
155 2 | Lászlóval.~- Ha csak lehet, mi is résztveszünk a harcban!~
156 2 | kegyelmetekével, engedtessék meg, hogy mi is összemérhessük kardjainkat
157 2 | Õ tõle majd megtudjátok, mi van benne.~- Csak nem ir
158 2 | szokott lenni....~- De hát mi a tatár aggaszt, mikor a
159 2 | lehet, de résen leszünk ám mi is! szólt Bálint alantabb
160 2 | elfulladó hangon.~- De hát mi történt veled! kérdé részvéttel
161 2 | László egymásra néztek.~- Mi nem fogunk részt venni az
162 2 | kezdett érezni irányában, mi napról-napra növekedett
163 2 | röpült egyikrõl a másikra.~- Mi vezetett benneteket táboromba?
164 2 | tartalmát és azt is, hogy hol és mi módon jutott hozzá.~- Istenemre
165 2 | engem bizott meg, hogy a mi kis cók-mókja, értéke maradt,
166 2 | lovakat és szerszámot addig mi majd ellátjuk.~- Dejszen
167 3 | lövés hátulról történt, a mi sorainkból! - kiáltá Bálint
168 3 | fedezetlen vállát felhasította, mi dühét a végsõkig ragadta.~-
169 3 | kegyelmed azt a banditát, mi?... rivallt rá az öreg Bálint
170 3 | Vigyázz hát magadra, míg mi távol leszünk, szólt olyan
171 3 | ellen, mondá tompa hangon, mi félelmetesen hangzott a
172 3 | Csilla, hugocskám! Óh, mi öröm, hogy láthatlak! kiáltá
173 3 | nagyon meg van szeppenve. Mi jobban gráciájában vagyunk,
174 3 | kopasz fejét az ajtón.~- Mi hirt hoztál?~- Hollókövy
175 3 | fölé, de messze érnek ám a mi kezeink is! Strattman kancellár
176 3 | nagyrészével Linczbe menekül, - de mi itt maradunk. Akár elfoglalja
177 3 | következni, ami alatt a mi ügyeinkkel nem veszõdik
178 3 | de annál jobban veszõdünk mi, hogy az a három ember meg
179 3 | szabad ránk esni, hogy a mi kezünk jár a dologban. Finoman,
180 3 | húzva a méregfoga örökre. Mi? - és diadalmasan nevetett
181 3 | mesebeli tündérkisasszony.~- Mi is menekülni fogunk az ostrom
182 3 | küldöttjének átadja...~- Mi neve uradnak?~- Kámori András.~-
183 3 | odaliszkokat, paripákat, mindent, mi él, nehogy a keresztények
184 3 | álló fiát, hozzá sietett.~- Mi hir? Mit tudtál meg, Jánoska?
185 3 | ellenség előtt állunk, vagy mi... én pedig úgy nálatok
186 3 | aggodalom szorongatta szivét. Mi történt, mit itattak ezekkel
187 3 | bármi történjék! De ugyan mi is történne? szólt ez vállatvonva.
188 3 | süvegje mögött, mert az a mi emberünk! «~- Keveházi!
189 3 | Hiszen megbánta bûneit, mi is bocsássunk meg neki!
190 3 | lesz bent elébb a várban, mi a katonákat annyira fellelkesíté,
191 3 | közre!~- Erõsebbek, mint mi, de azért, mihelyt drága
192 3 | szólt közbe Bálint is, mi alatt felszolgálta az egyszerû
193 3 | gyóntatni mentem és elmondva, mi járatban van, segítségemet
194 3 | heves dobogásától.~- És mi? kérdék Bálint és László
195 3 | lesz rátok, majd elmondom, mi lesz a teendõtök.~Alig,
196 3 | Ilonkám, angyalom, kis hugom, mi lesz belõled, ha én meghalok!
197 3 | Gábor barát összeszedte, a mi kis ingó-bingója volt és
198 3 | meglepetéstõl fojtott hangon.~- Mi barátaid és szabadítóid!
199 3 | mindjárt! Hallgasd meg, mi hirt küld öcsém, legalázatosabb
200 3 | hagyatva?~- Hát nem vagyunk mi melletted? kiáltá László
201 3 | hirért. A herceg átértette, mi megy végbe az ifjú lelkében
202 3 | és a megtorlást egészen mi ránk. Hidd el nékem, példásan
203 3 | félelem szorongatta szivét. Mi őrzi, mi védi ezt az embert,
204 3 | szorongatta szivét. Mi őrzi, mi védi ezt az embert, hogy
205 3 | lihegte tikkadtan.~- Nos, hát mi hirt hoztál, Csóka? Bátyám
206 3 | nehéz sóhajtást elfojtani.~- Mi lelt oly egyszerre, László!
207 3 | vágtatott, hogy megtudja, mi történt?~Úgy tizenegy óra
208 3 | semmit! Elkövettem mindent, mi hatalmamban állott. Engem
209 3 | Eddin jóslata beteljesül, mi nem vagyunk itt többé urak.
|