100-amiko | amily-banto | banya-birod | birom-csalo | csalt-diszk | diszl-eletn | elett-elvih | elvin-ezred | ezust-felro | felse-foter | fotis-gyoto | gyotr-hanyv | harac-hivon | hivsa-intez | inti-kalif | kalil-kerul | kesed-kiser | kisie-korny | korod-legyo | legyu-majmo | majom-megla | megle-mente | menth-nemeb | nemel-oromu | oromz-pancz | pandu-rabsz | rabta-ruhan | ruhat-sutem | suti-szent | szenv-szuks | szule-temet | templ-tovah | tovam-utaza | utazo-verpa | verro-vonak | vonas-zuzza
bold = Main text
Rész grey = Comment text
14079 1 | szellőcsapás. A lángoló nap izzóvá süti a bércek oldalait, melyek
14080 1 | odafenn, - de azért mégse sütöm le elõtte szememet; nem
14081 1 | két elhagyták. A nap izzón sütött, az átfûlt homok sebesre
14082 1 | ki egész sereg kuktával sütött-fõzött az ünnepekre, - nyájas mosolylyal
14083 2 | tisztátalan disznózsirral sütötte, hogy megrontsa az igaz
14084 1 | vidék előtt nyilvánosan ránk sütötted az árulás és gyalázat bélyegét,
14085 1 | dörmögte Jánoska szemére húzott süvege alól.~A Kányavári jobbágyaknak
14086 2 | fekete talárjában, hosszú süvegében hű mása volt a száz esztendős
14087 2 | megismerve a főurat, alázatos süvegeléssel invitálta a belépésre.~Az
14088 2 | generális pálcával, fejedelmi süveggel kinálnának, se hagylak el,
14089 3 | azt, akinek nincs toll a süvegje mögött, mert az a mi emberünk! «~-
14090 3 | feléje nyíl nyíl után, zúg, süvit a sok dárda és kopja! Az
14091 3 | széles vasú gerelydöfés süvített be, de helyette a rárohanó
14092 3 | tölcséres fegyvereiket, hiába süvölt feléje nyíl nyíl után, zúg,
14093 2 | ugyane pillanatban szisszenő süvöltés hallatszott és a kínjaiban
14094 3 | hevesbedõ zivatar csattogása, süvöltése között kezére hajtott fejjel
14095 1 | édes jó atyám, én magasabb sugallatnak, felsõbb intésnek veszem
14096 1 | tettem, igy kellett tennem? Sugallj, tanácsolj valamit!~Ezzel
14097 2 | gyilkosokon!~E gondolatot az égiek sugallták, bár vérem patakként ömlött
14098 3 | szárnyajtói szétnyíltak, egy sugár lányalak lebbent eléjük
14099 1 | pírja lángol...~A búcsúzó sugarak szemvakító ragyogással verődnek
14100 1 | szívében is a remény éltetõ sugarát gyújtotta lángra.~Egyszerre
14101 1 | ott bugyogott ki előtörő sugárban édes apja melle közepéből
14102 1 | valami belső világosság sugározná keresztül...~- Apám, édes
14103 1 | napját a szerencsétlenre sugározni és engedj meg neki ez egyszer.~
14104 2 | mintha örökös hajnalpir sugárzana fehér oszlopain, csarnokain,
14105 1 | megint új titkokat mondok! sugdosá neki Kairam, midõn este
14106 1 | ez, édes uram! Valami azt súgja nekem, hogy most is a mi
14107 2 | kell a követséget... Mintha súgná valami, hogy elhatározó
14108 1 | szebbnél-szebbeket!~- Nagy titkot súgok neked, Szelim! Atyám Damaszkusba
14109 1 | majd szép lassan a füledbe súgom, mert még a falaknak se
14110 1 | oldala mellé került és fülébe súgott valamit, mire a szeraszkier
14111 2 | szakállú ember. Ha elõre be nem sugták volna neki, hogy olyan töméntelen
14112 3 | szökést, mert örökösen együtt súgtak-búgtak és a városban gyanus emberekkel
14113 3 | szednie, nehogy ez a fiatal suhanc szégyenszemre felcsúfolja
14114 3 | Edömér bõszülten és karja suhintására másik éles jajkiáltás harsant
14115 1 | dervis is s botjával olyant suhintott Kányavári uram lábára, hogy
14116 1 | sólymok rikoltoztak, szárnyuk suhogtatták a négyszögletes farámákon...
14117 3 | Az ágy függönyei lassan suhogtak és a becikázó villámfénynél
14118 1 | nehéz vizilóbõrkorbácsát suhogtatta.~Szívszaggató sírás hallatszott
14119 1 | a tüskés vadrózsagalyat suhogtatva, mire az elkínzott gyermekek
14120 3 | midõn a nehéz függönyök suhogva széjjel huzódtak, az eget
14121 3 | mintha Isten büntetése sujtaná valamennyit, mind a heten
14122 3 | hét sebbõl vérzett, úgy sujtotta vállon a hõs Mercyt, hogy
14123 2 | látszott, mennyire le van sujtva, hogy ilyen meggondolatlan
14124 1 | forgott a világ. Le volt sújtva, meg volt semmisülve és
14125 3 | hördüléssel és testének egész súlyával ráveté magát.~- Ez pedig
14126 1 | törték girincseit ezernyei sulyjaik«.~Valóban az eszéki drávai
14127 1 | szeraszkier, a kiket a legsúlyosabban akar büntetni és
14128 1 | szomorú sorsát még jobban ne súlyosbítsa, nehéz szívvel bár, hallgatott
14129 1 | békével a szenvedéseket! Ne súlyosbítsd sorsodat, intette Edömér.
14130 1 | égett pusztán, mint néhány sumbul-bokrot. Ez a félig bogáncs, félig
14131 3 | szó, hogy Budavárát nagy summa aranyért és még más javakért
14132 1 | le fogjuk vonni abból a summából, mit Vida Bécsbõl a beolvasztott
14133 1 | indult, jó minapában itt sundorgott ám a faluban és minden áron
14134 2 | legöregebbik, egy ravasz sunyiképû huszár, kit társai csak
14135 3 | kopaszfejû Libor is ott sunynyogott az egyik ablakfülkében.~-
14136 2 | ravasz gyanakodással kezdé sunyorgatni szemét, úgy, hogy Hiasszár
14137 1(21)| opium, éretlen mák-nedvből sűrített altató- és fájdalomcsillapítószer.~
14138 3 | páncélingen is meg nem találta a surolás helyét.~- Kósza golyó létére
14139 1 | Néha-néha kullogó árnyékok surrantak el mellettük jobbra-balra
14140 3 | ismétlõdött, lassan tovább surranva, végre eljutottak a három
14141 1 | igyekeztek útját vágni, miközben surrogtak körülötte a nyilvesszők,
14142 3 | nagysokára elhuzódott a sűrű füst- és porfelleg, látták,
14143 3 | különben agyonverik a folyton sûrübben hulló jégdarabok. Nem is
14144 1 | éjszaka beálltát várták a sûrüben.~Kettõzött óvatossággal
14145 1 | csomókat kioldozni...~Egy sűrün teleírt, összehajtogatott
14146 1 | arckifejezését, míg csak a fák sűrüsége közé nem értek...~Itt óvatosan
14147 2 | hajította, maga pedig - a bokrok sûrüsége által védve, a kioszkba
14148 2 | alig mélyedtek be a nádas sûrüségébe, máris felharsant az ágyúk
14149 1 | zavarodni kezd, mindinkább sûrüsödõ köd ereszkedik mindenre...
14150 3 | ropogó lövöldözéssel, a sûrûn besüvöltözõ golyókkal, mikor
14151 2 | beállott az éjszaka egyre sûrûsbödõ homálya.~Ekkor lassú csikorgással
14152 1 | borongott, halk, titokteljes susogással.~Csak arra riadtak fel,
14153 1 | ablakoknak függönyei mind susogtak,~ S ismeretlen rémülettel
14154 1 | a beszélgetést csak halk suttogással folytathatták tovább.~Abu-el-Máni
14155 1 | gyanus zörejt és elnyomott suttogást, mely a közeli nyílást elrejtõ
14156 1 | tenni. Emlékezzék csak, mit suttognak errõl az emberrõl. Ha csak
14157 1 | csatazajt, azután lassan suttogni kezdtek, midõn egyszerre
14158 2 | reád nálam valaki, szólt suttogó hangon az ismeretlen.~Edömért
14159 1 | tiszteletteljes bámulással suttogták, hogy övének és turbánjának
14160 2 | ember. Ha nem lesz pénzünk, suttyomban zsákmányolunk, ha kifogy
14161 3 | mert június 30-án négyezer sváb katona vonult csengõ tábori
14162 3 | Ferenc lovas ezrede a kis Sváb-hegynek szorította, mire minden
14163 1 | mosolylyal. Hanem most már szabadulásunkon kezdek munkálkodni.
14164 3 | volt mást tenni, hacsak a szabadban nem akartak éjjelezni. Alkonyat
14165 1 | nem vagy mellettem... Ki szabadít meg engem? Ha le tudnám
14166 1 | Dsámi, minő nagy tehertől szabadítád meg szívemet. Most már nem
14167 1 | kell keresnem, meg kell szabadítanom, mert haldokló apámnak esküvel
14168 2 | telik, az elrabolt árvák megszabadítására, hogy aztán apai örökökbe
14169 3 | Most érezte csak, midõn szabadítási terve hajótörést szenvedett,
14170 3 | hangon.~- Mi barátaid és szabadítóid! Jer ide és ereszkedj le
14171 2 | még pedig sietve, derék szabadítóim. A martalócok harmincöten
14172 3 | örömujjongások között fogadta hõs szabadítóját, Edömér pedig visszafordulva,
14173 2 | látni és ismerni kivánta a szabadítókat is és Edömér ilyen formán
14174 3 | testével védelmezte meg és szabadította ki körmeik közül. A halálrarémült
14175 2 | kiszabadítani?~- Igen, igen! Csillát szabadítsuk meg mindenekelőtt!~- Furfanggal,
14176 2 | Edömér, te? Óh, mi boldogság szabadnak lenni! Bátyám, megmentõm,
14177 2 | tolvajok.~ S lesz szolganép a szabados.«~ Heine: »Hastingsi csatatér.«~ ~
14178 1 | háza, mindenkinek egyforma szabadsága van a beléphetésre.~- Cudar
14179 2 | hogy élsz, egészségben és szabadságban, te szívemnek kedves fiú,
14180 2 | fel a fegyvert«...~ Gray: »Szabadságdal prózában.«~ ~Gróf Korláthkövy,
14181 1 | rabszolgaság kenyere kedvesebb a szabadságnál! mondotta másnap sebzõ gúnynyal,
14182 3 | ezredes kapitánya jóidőre szabadságot adott neki, azután különös
14183 1 | hogy ilyen olcsó szerrel szabadul az új adótól, készséges
14184 1 | készülődjetek az utra. Szabadulásotok ideje közeledik. Holdtölte
14185 2 | bizonyos volt a sikerrõl és szabadulásról.~Vigan ment ki tehát, hogy
14186 2 | h u s: (csendesen) »Nem; Szabadulást és örök életet, minő maga
14187 2 | ügyeket, hogy mielõbb haza szabadulhassunk! Küldjétek be Mózest! Azonnal
14188 2 | szorult:~- Ha máskép nem szabadulhatunk, leütöm, mint a kutyát!
14189 3 | rohant.~- Ez egyszer nem szabadulsz! kiáltá és Edömér borzadozva
14190 1 | embereket, - de ennek a földre szabadúlt, fekete gonosz léleknek,
14191 2 | Isten nem tudom, hogyan szabadulunk innen? Még akkor se eresztenek
14192 1 | midõn este a szolgálattól szabadulva, a lugossá alakított csarnokból
14193 1 | szúnyogháló mögül egyenletes, szabályos lélegzés, majd aztán ébredezõ
14194 3 | Mintha nem is hallaná, olyan szabályszerû nyugodtsággal hárította
14195 1 | nappali öltözetét, mely szabásban hasonlított ugyan Edöméréhez,
14196 3 | sebhelyekkel keresztül-kasul szabdalva, mint ezé.~Az öreg Bálint
14197 2 | szolgálatot tettetek, hogy magatok szabhatjátok meg a jutalom árát! Szóljatok
14198 2 | választása, hanem magasabb célok szabják meg útamat, felelt kissé
14199 3 | hajlott, nehéz damaszkusi szablya.~Harcolni, súlyos csapásokat
14200 3 | Mindketten csapásra emelik szablyáikat. Boszudühvel az ifjú, elborult
14201 3 | a reávillogó sarlóalakú szablyákat és jatagánokat, midõn egy
14202 2 | szorította a drága damaszkusi szablyát, melyet Edömér, alig, hogy
14203 2 | turbánnal, oldalán könnyû kis szablyával megjelent közöttük és Edömér
14204 1 | kaptak pár korty szûkre szabott, poshadt vizet, mely megromlott,
14205 1 | szenvedések ideje rövidre van szabva, csak az örökkévalóság hosszú.
14206 1 | úton, a bánya felé, melynek száda már nyitva volt - és egy
14207 1 | Gulisztánból olvasó fennhangon Szádinak örökszép dalait.~Az alacsony
14208 2 | helyett, boszorkányüző fojtó szag fogadta és mennél jobban
14209 2 | felrepedezett bőr nehéz, émelyítő szagával, akkor a bakó felemelte
14210 1 | barátja mezitelen hátát szaggatják.~És ő gyávának, férfiatlannak
14211 1 | gyönge fehér bõrét halálra szaggatták volna ezek az irtózatos
14212 2 | hangos kürtölése követett a szagló kutyák felvidámítására,
14213 1 | úgy vettem észre, sejti, szagolja a veszedelmet. Szemmel kell
14214 3 | ösztönére bízva, engedte tovább száguldani a villámoktól hasogatott
14215 1 | mintha valami össze-vissza száguldozó szörnyeteg-csordát hajszolna,
14216 2 | farkasokként össze-vissza száguldozzák a környéket. Ha dereglyére
14217 2 | S gyorsan száguldva, vágtatott~ A Niger mentiben,~
14218 3 | a vizhordó-alagut setét szája felé.~Az õrök védõ fedél
14219 1 | akaratos, megvetõ vonású szájacska eltûnt, s helyette leirhatlan
14220 1 | melyet én aztán a magam szájaíze szerint átalakíttattam...
14221 3 | éjféltájban a vízhordó alagut szájánál vártok ránk. A többi a gondviselés
14222 2 | hétszerte-hétszer mossátok ki szájatokat, mert ez a hitetlen kutya
14223 1 | szemével, kajánmetszésû, széles szájával.~- Kegyelmed az, apám uram.
14224 2 | gyáva volt, mint minden szájhõs, - apja szavai pedig valósággal
14225 1 | karikák táncoltak, nyelve szájpadlásához száradt s azt hitte, vér
14226 1 | meglátod, hogyan lehet a szájukra lakatot vetni... Emlékezz
14227 1 | viperákkal, melyek az év bizonyos szakában oly nagy számban bújnak
14228 2 | költözött, én pedig a szultán szakácsa vagyok! Jer hozzám, Szelim,
14229 3 | körülötte pedig kincstára, szakácsainak és étekfogóinak barakjai
14230 2 | Bendárt, Mahmud-el-Tebrisz szakácsát, de vissza is döbbent tõle
14231 2 | Rohanjatok, fekete barmok, a szakácshoz! Készítsen felséges, szultáni
14232 2 | azt, Szelim. Az aleppói szakácsokat mindenhol keresik. Mindjárt
14233 2 | mindnyájan emlékeztek a jószivû szakácsra.~- Menjünk! Menjünk! sürgetõzött
14234 1 | pillantással nézett minden nagyobb szakadásnál a renegátra, a ki pedig
14235 2 | Ettõl kezdve útjuk majdnem szakadatlanul visszhangos szálerdõkön
14236 1 | útja felé...~Közel ahhoz a szakadékhoz, melyen át a medvét üldözték,
14237 1 | ugrással szökkent át a szédítõ szakadékon és szélvészként rohant a
14238 1 | értek, mely után megint a szakadékos sziklavölgyek egész sora
14239 1 | meg-megremegõ ajkuk csak szakadozott szavakban beszélt arról
14240 1 | vitték a nagy világba! Nem szakadt-e meg bánatában gyenge szívecskéje?...
14241 3 | közben egyszerre csak kétfelé szakadtak és Edömér ott találta magát
14242 1 | elõtte, övig érõ szürke szakállal. Egyik kezével a ló kantárját
14243 3 | kilencezer háromfontos szakállas gömb, továbbá az egy, két,
14244 2 | nagy turbánját, övig érõ szakállával együtt a tó közepébe hajította,
14245 1 | vendégek megmosták kezüket és szakállukat a körülhordott rózsavizes
14246 1 | óra üt~ És mindennek véget szakaszt,~ Jövő, a rejtélyes jövő...~ – – – – – – – – – – – – – – ~
14247 1 | hogy a nyakadra állva, szakíthassam le!~Edömér arca elfehéredett
14248 3 | hatalmas parókájának egy szála se rezdült meg, s hangja
14249 1 | nyereséget elvitte az ördög! Szaladhatunk vissza, a honnan jöttünk!
14250 2 | Nehogy valami kelepcébe szaladjunk bele, meg kellett tudnom,
14251 1 | meglepetésében és könnyû borzongás szaladozott rajta végig, hideget, meleget
14252 1 | lánycselédek ijedt visítozással szaladtak szerteszét, mert egy szurtos
14253 2 | bõszülten és fejével a falnak szaladva, saját magát kezdé öklözni,
14254 2 | estalkony fényében csillogó szalagját, az erdõbõl egyszerre csak
14255 1 | látták a keresztes hadakat és Szalaheddin szaracén lovasait egymásra
14256 2 | láthatatlan alakban, pókhálóvékony szálakon.~Legjobb lesz tehát, ha
14257 1 | komoly képpel vágták hosszú szálakra az aranysárga perzsadohányt,
14258 1 | erõt a mérges kígyók és szalamandrák felett, de legcsudásabb
14259 1 | és hindu bûvészek óriási szalamandrákat viaskodtattak egymással
14260 2 | Edömér és László minden idegszálán, azután, mintha összebeszéltek
14261 2 | meghajtották a hegyoldal szálerdejét s néhány kisebb vad esett
14262 2 | megérkeztek a hegy lábánál kezdõdõ szálerdõbe s a vadászmester eléje terjeszté
14263 2 | szakadatlanul visszhangos szálerdõkön vezetett keresztül. Mikor
14264 1 | tekintélye, dúsgazdagsága régóta szálka a szemében. Ismerve tehát
14265 2 | megrázta kezét.~Azután a szállásmestert hivatta sátorába.~- Szállásoljad
14266 2 | szállásmestert hivatta sátorába.~- Szállásoljad el ezeket a fiatal vitézeket.
14267 2 | karjaikba.~A legszebb szobákba szállásoltak bennünket, a fõispán saját
14268 3 | megsebesült.~- Hozzátok el szállásomról a bástyák tervrajzát, mondá
14269 3 | hangon.~A fõparancsnoki szálláson nagy örömükre Tüzes Gáborral
14270 2 | társolyában lenne.~De midőn szállásukra érkeztek, a fiatal Kányavári
14271 1 | nemes uram, a gyárból napszállat után!« mondá a mester. »
14272 1 | Isten végez.~»Ah, mért nem szállhatok hozzád szülőföldem,~ Mikor
14273 1 | akarnak a budai várbörtönökbe szállítani.~- Megszabadítjuk őket!
14274 1 | által ismert rejtekhelyre szállítjuk.~Bálint elégedetten bólintott.~-
14275 3 | mozgott hangtalanul.~Vigyázva szállitották be az örömtõl ujjongó városba,
14276 2 | kik hosszú társzekereken szállították a nemesebb fajta borokat
14277 3 | hamarosan Székesfehérvárra szállíttassanak.~Edömérnek e hir hallatára
14278 1 | merre menjek, hát én merre szálljak...~ Melyik szögletébe széles
14279 1 | Vándor madár, felhõ~ Szálljatok hazámig,~ Síró sóhajtásim~
14280 1 | akkor az egész vagyon reá szállna. Unokabátyám kétszer akart
14281 1 | szárnyaim lennénk! Veletek szállnék szép Magyarország felé,
14282 3 | elõtted, hogy ide kelljen szállnod éjszakára! De siess, ha
14283 3 | alig hogy bevágtatott a szálló udvarára, az már ott várt
14284 3 | szolgát pedig a külvárosi szállóba a renegátért küldött.~Hazahajtatva,
14285 1 | imát éneklik és vontatottan szállongnak alá a magasból az ima áhítatos
14286 1 | pillantották meg a lánykát a ki‑be szállongó galambok, nevető turbékolással
14287 1 | Úgyis elég mende-monda szállongott akkoriban rólunk a vidéken...
14288 2 | boltjai alól tömérdek galamb szállongta őket körül, melyek oly szelidek
14289 1 | galambok, nevető turbékolással szállongták körül.~- Látod, mennyire
14290 1 | lebegtetésével oly ügyesen szállongtatta egy virágzó rózsatõ körül,
14291 2 | Kerülnötök kellene a török szállta helyeket, de nem kerülhetitek,
14292 2 | hogy karjuk- és vállukra szállva, csipdesték ki a kenyeret
14293 3 | tehetetlenül estek vissza a szalmára.~Nehéz aggodalom szorongatta
14294 1 | kicsiny Kányavári család egy szalmaszálat se képes a dúsgazdag és
14295 2 | bolond, mint a vízbe fuló a szalmaszálhoz, mindkét kezével hozzá kapott.~-
14296 1 | most egy kavargó tenger és szalmaszálként sodorná, törné össze lovával
14297 3 | össze-vissza rongálva, düledezve, szalmával betömött, papirossal beragasztott
14298 1 | oldal ügyesen összefektetett szalonna közül vette elő a levelet, (
14299 1 | de a sertés tisztátalan szalonnájához hozzá nem nyúl) - melyet
14300 2 | éjjeli tanyára heveredve, szalonnát pirítottak az estélihez,
14301 3 | oroszlánsörény.~Edömér kötelesen szalutált a kapitányi egyenruha elõtt,
14302 3 | hatszázra ment az ostromlók száma. Ilyen hatalommal nem mérkõzött
14303 3 | nem sikerült! Én élek s a számadás napja közeledik! Hordd el
14304 1(8) | törökök és arabok meséikben a szamarat.~
14305 3 | háromszázezerre teszi a harcosok számát, nekünk pedig a polgársággal
14306 3 | és ágyútüzétõl alig volt számbavehetõ veszteségük.~Strattmann
14307 1 | Nálam és nálad is csak addig számít az ember, akármily hûséges
14308 3 | hiba! A véletlent mindig számításba kell venni, hogy el ne ronthassa
14309 3 | minden körülményei között számíthatok barátságára és hálájára.
14310 1 | végéig tart.~Edömér sóváron számította a napokat és kimondhatatlan
14311 2 | borzalmas kongásai között számítottak, terveztek és törték a fejüket,
14312 1 | abc betûi és a tíz arabs számjegy volt körbe felírva.~E pergamentlapot
14313 1 | oroszlán-tallért le nem számlálok elébe. Fenyegettem, dühösködtem,
14314 3 | hanem nyughatatlan szivvel számlálta az órákat, melyek a viszontlátás
14315 2 | és László néma aggódással számlálták a perceket, az öreg Bálint
14316 1 | uralom évei már meg vannak számlálva, a keresztény fejedelmek
14317 2 | tégy, Ninifa segítségére számolhatsz, õ mindent megtesz érettem...~-
14318 3 | gyulladt haragjában.~- Ezért számolni fog kegyelmed! kiáltá harsányan.~
14319 1 | Illésházy Péter bécsi útjáról számolt be, mire a jelenlévő bécsi
14320 1 | kellemetlenség érte.~- Ezért még számolunk veled! Jer, bátya, odafent
14321 2 | váratlan segítõt küldött számomra. Trombitaharsogás és a tábori
14322 2 | A törökök jóval nagyobb számukban elbizakodva, midõn a nem
14323 1 | sejtve, hogy ezt mind a mi számunkra, a lenézett, megvetett Kányaváriak
14324 1 | maradnia. Holta napjáig ide van számûzve!~- De miért?~- Tudd meg
14325 2 | egész!~Hiasszár keserű, szánakozó mosolylyal nézett rá:~-
14326 3 | lélekzett fel, mire bátyja szánakozólag mosolygott.~- Öcsém, Bécs
14327 3 | fetrengõ nyomorultat, a szánalom és megvetés egy nemével
14328 3 | meneküljetek utánam... Szandecbõl tudósítlak. Különösen intelek,
14329 1 | mindazoknak nyitva áll, kik igaz szándékban járnak...~- Vitézlő nemes
14330 2 | is, nem is.~- És micsoda szándékkal jöttetek? Szolgálatot kerestek,
14331 3 | megmondaná, véletlen-e vagy szándékosság, de jó idõbe telik, mig
14332 3 | Az istenért, csak nem szándékozol kiadni õt! vonítá Kányavári
14333 1 | hét vége felé én is Budára szándékozom, a mi társaságunkban aztán
14334 1 | alkalmából, fényes vendégséget szándékozott rendezni.~Edömér még lélekzeni
14335 2 | hát ez nem lehet! Mikor szándékoztok indulni?~- Még ma déltájban,
14336 1 | küldetésben kivánjuk nála igaz szándékú szomszédi és atyafiságos
14337 2 | Magyarországba ment, hol egy nagy szandzsákság kormányzását kapta. Õt és
14338 2 | Mahmud-el-Tebrisz, melyik szandzsákságban kormányoz?~- A nevét biz
14339 1 | fáira, melyek alatt sokszor szánkáztunk és alá-alá siklottunk a
14340 1 | elérzékenyüléssel kezdé tovább szánni, bánni az általuk okozott
14341 1 | meg ám! A míg kegyelmed szánta-bánta a bűneit, addig az én szemem
14342 1 | vissza varázseszközeit a szantálfaládába és midõn a bûbájos kristálygömböt
14343 1 | rabszolgái hintettek illatos szantálfát és aloé-forgácsot a füstölõ
14344 1 | valami ekébe fogott ökörnek, szántani kellett a földeken.~- Magadra
14345 1 | az lusta! Eke elé vele! A szántásban majd megapad a hája.~Hát
14346 1 | idõben minden munkára, még a szántásra, igavonásra is rabokat alkalmaztak.
14347 1 | Jószágain rabszolgákkal szántat, emberek hajtják malmait
14348 2 | a kegyelemkenyeret és a szántóvetõ, gazdálkodó életet, mert
14349 1 | gömbölyû elõcsarnokban csak Szanzsabaglit és a vén felügyelõnét találta,
14350 1 | Batthyányi Ferenc és egy Szapáry, kik Ó-Buda környékén verődtek
14351 2 | két ilyen fiatal vitézzel szaporodik. De most beszéljetek, mit
14352 2 | tömve voltak zajgó, s egyre szaporodó kiváncsiakkal.~- Pár napot
14353 3 | hatezerkétszáz emberrel szaporodott, a nagyvezér ellenben még
14354 1 | Hehehehe! Szépecskén szaporodtok, gyönyörûséges aranybáránykáim,
14355 1 | rózsavizet, illatszereket, szappanokat és az aranyat érő damaszkuszi
14356 1 | találták meg, azért lovas szarácsik cirkálnak mindenfelé a vidéken,
14357 3 | lovasságát, a spahikat, szarácsikat, a tatár és oláh hadakkal
14358 1 | kétségbeesett üvöltéssel kiáltá:~- Száradjon el szolgád nyelve, apadjon
14359 1 | táncoltak, nyelve szájpadlásához száradt s azt hitte, vér helyett
14360 1 | képmutató.~A pasa azonban szárazan nevetett.~- No meg mellesleg
14361 2 | roskadozó dereglyére szállni? A szárazföld biztosabb! kérdezte tõle
14362 2 | ki nagy fogvacogás közt szárítgatta ruháját és fegyverzetét.~
14363 3 | idegesen Starhemberg.~Az olasz származású hadnagy, elvéve a sürgönyöket,
14364 1 | régi jó nemes családból származott, szegény volt, mint a templom
14365 1 | levegõ-égben.~- Óh, ha nekem is szárnyaim lennénk! Veletek szállnék
14366 1 | kisértet-tábor kelne belõlük szárnyaira.~Már éjfél felé járhatott
14367 3 | midõn a nappali terem nehéz szárnyajtói szétnyíltak, egy sugár lányalak
14368 1 | el a fensíktól. Az öröm szárnyakat és acélizmokat kölcsönzött
14369 3 | a magasba repülve, sebes szárnyalással eredt a futók után s a menekülõ
14370 2 | Ekkor kinyílott a faragott szárnyasajtók egyike és tudós Pollius
14371 2 | számára, emitt a gödölyéket és szárnyasokat, amodább a halakat és borjúhúst,
14372 1 | a sólymok rikoltoztak, szárnyuk suhogtatták a négyszögletes
14373 1 | teveszõr-bojtokkal beaggatott szarulámpással, melyben juhfaggyu-gyertyák
14374 1 | kezdett hajlani a hold ezüst szarva az égbolton, midõn a két
14375 1 | egyenlõen állnak a hold szarvaival! Minden elõ van készítve. -
14376 2 | a hajsza. Temérdek nyúl, szarvas, õz, bölény, róka, farkas,
14377 2 | gyujtogatták a hosszú folyosók szarvasagancsokból készült sokágú függõ gyertyatartóit,
14378 2 | címerekkel, vadkanfejekkel- és szarvasagancsokkal diszített oszlopos folyosóra
14379 1 | sivatagba menekülni. Egy Szasszanida nem halhat meg a hóhér bárdja
14380 3 | megérkezett Károly fõherceg s a szász választó fejedelem is és
14381 3 | herceg hadtestével és a szászok dandárával Párkánynál átkelt
14382 3 | uram, mert Győr, Komárom és Szatmár várakat is kivánja. Természetesen,
14383 2 | ruhadarabokat vásárolt egy ismerõs szatócsnál, hogy mennél kevésbé vonják
14384 1 | elhelyezett, préselt munkájú szattyánbőr-karszékekben ültek az urak, tanácskozásba
14385 1 | szõrû prémjeiket.~Bõr- és szattyánkereskedõk Ibrailból, szironyárusok
14386 2 | és sült hallal megtömött szatyrával Hiasszár.~- Jó Hiasszár,
14387 1 | karokkal feléje. Ez volt Szaud, az emir, a szeretõ atya,
14388 1 | között. Nincs egy gyengéd szavad se hozzám, multkori sértéseidért?
14389 1 | Ah anyám, csak egy szavadba kerül - egyetlen megbocsátó
14390 2 | bizzuk magunkat s minden szavadnak engedelmeskedünk! felelt
14391 3 | én aluszom. Ne félj, elsõ szavadra felébredek.~Aztán õ is végig
14392 1 | most!~- Szentek lesznek szavaid és intelmeid szívünkben!
14393 2 | ifjú, nagyon fösvény vagy a szavaiddal. Szóval és vízzel egy igaz
14394 1 | adománya.~- Tisztelet bölcs szavaidnak, Szidi Husszein, tán itt
14395 1 | Sokat gondolkodtam mai szavaidról, hûséges jobbkezem. Szomorú,
14396 1 | nevetett magában, hogy goromba szavaiért ilyen hamar boszút állhat
14397 3 | hatalom a Kárpátoktól a Száváig egyszerre lesz megtámadandó.~
14398 2 | kérdezé élénken László.~- Mint szavaikból kivettem, az erdõ másik
14399 2 | vezérének szóló levelet.~- Ha szavaim után még gyanakodnak, kegyelmetek,
14400 1 | Gondolj multkor mondott szavaimra!~Ezzel sarkantyúba kapta
14401 1 | szünetet tartott, áruló szavainak hatását lesve, de jó vívóként,
14402 1 | parancsoló intésnek, mint a szavaknak engedelmeskedett, mert az
14403 1 | eskü szent és ünnepélyes szaval között, megitták egymás
14404 1 | kérdés és ez az én utolsó szavam!~- Oh, anyám... ez!... kiáltá
14405 1 | elárulj neki valamit! Egy szavamba kerül és a pasa még ma este
14406 1 | engedtem, - tudod, hogy szavamnak ura szoktam lenni.~Nehéz
14407 3 | Istennél a kegyelem, a jóslat szavának be kell teljesednie!~A lobogtatott
14408 3 | vádak hangosan felemelik szavukat. Különben jól értsen meg,
14409 2 | kapitány lész!~- Úgy van! Szavunkat adjuk erre! szólott Ónody
14410 3 | felindulással, aztán sietett, hogy századának legvitézebb huszonöt emberét
14411 2 | Egy XVII. századbeli főúr és udvara.~»Szól s
14412 3 | a néhány perc ugyanannyi századnak tetszett és midõn a nehéz
14413 3 | ostromlók, majd az ostromoltak százait temette égõ gyomrába a beszakadó
14414 1 | Geda te, ez az ötszáz arany százannyit hoz nekünk egyetlen egy
14415 1 | aranyat - illetõleg háromszázat kap, a többi pedig kémeink,
14416 1 | templomi kincseket megkapjuk száznegyven aranyért... Megérnek tízannyit,
14417 1 | császári táborba. Azt a százötven arnót lovast a derék Szelim
14418 1 | amennyi csak tetszik. És pedig szebbnél-szebbeket!~- Nagy titkot súgok neked,
14419 1 | veretek! Míg egy kis húst szed magára, a rózsalevél-szedéshez
14420 1 | és sziszegõ kígyói között szedegeti össze... Ugy-e, milyen csudálatos
14421 1 | senki ne lásson bennünket. E szedett-vedett nép, ellop, összeturkál
14422 1 | ólomként ül a nyakán. Õ szedi az adót, szab neki törvényt,
14423 1 | váló ugrással szökkent át a szédítõ szakadékon és szélvészként
14424 1 | felindulástól. Ez az ajánlat szédítõn fényes és csábító vala...
14425 2 | tudni, - csak engedd, hadd szedjem elébb rendbe a gondolataimat,
14426 1 | minden erejét össze kellett szedni, hogy el ne jajduljon és
14427 3 | ugyancsak össze kelle magát szednie, nehogy ez a fiatal suhanc
14428 3 | rettenetesen.~- Befogd a szádat, szedte-vette fattya, vagy én fogom be!
14429 1 | fenyvesek közé.~Sok epret szedtünk, mert kosaraink mind telve
14430 3 | e szavaknál paripája már szédületes szökésekkel vitte, ragadta
14431 1 | mindent megtudok!~A renegát szédülni érezte fejét.~- Bízzál bennem,
14432 2 | fejetlen testből, mire Edömér szédülő agygyal kapaszkodott az
14433 3 | reásujtott.~Az ütés erejétõl szédülten térdre roskadva, az aga
14434 1 | úgy félrelódította, hogy szédülve gurult alá a meredekrõl
14435 1 | arcát hódolatteljes ráncokba szedve, félrehajtá a nehéz szõnyeget.~
14436 2 | Csakhamar azonban kibujt a szeg a zsákból.~Egy napon lovas
14437 3 | hagyva.~E vereségre aztán Szeged is megadta magát - és ezzel
14438 1 | burnuszai és csákói függtek a szegeken.~Az őrség főtisztje, egy
14439 1 | jegenyékkel és gyümölcsfasorokkal szegélyezett, tagokra osztott Hollókövy-birtokok
14440 1 | aranyban ajándokot ád~ És drága szegélyzetű nyestkacagányt...«~ Czuczor: »
14441 1 | emlékére osztassék ki a falu szegényei között.~Csakugyan kora délután
14442 3 | észrevették.~- Ugyan ne zavard szegényeket, fáradtak ám az úttól, szólott
14443 1 | volt legelõször szolgájának szegényes kamrácskájában - és sokáig
14444 2 | alig maradt annyi, melybõl szegényesen eltengõdhettek. Móric,
14445 1 | látnád, milyen szomorúak szegénykék, mivel ma még nem láttak
14446 1 | szövetkezünk is. Elég volt a szegénységbõl és megaláztatásból. A Kányavári
14447 2 | tudom, nemcsak árván, hanem szegényül is maradtál a világban...~
14448 2 | felõl a magas Tiszapart szegett óriás kanyarulattal, másfelõl
14449 1 | Szeme kincséhes villogással szegezõdött öcscsére.~- Beszélj, beszélj
14450 3 | nedvesfényû villogással mozogtak, szegezõdtek rá a csontos, kiülõ szemöldökök
14451 2 | kertjébe és megmutogatta nekik szegfűit, tulipánjait, galambjaival
14452 1 | foglalatosságát végezve, éppen Kairam szegfûit akarta megöntözni, midõn
14453 1 | át voltak fûlve a rózsák, szegfûk, liliomok és tubarózsák
14454 3 | fõbenjáró bûn és nyakunkat szegheti. Buda ostroma el lévén határozva,
14455 3 | esküszik, esküjét meg nem szegi semmi kincsért, semmi fenyegetésért!
14456 1 | Öt tatárt lõttünk le a szegletablakból... Ne félj, atyám, megvédjük
14457 3 | recsegéssel magával rántotta a szegletbástyát is, - az egész keresztény
14458 1 | irtózva nézett erre a sovány, szegletes képû emberre, a ki minden
14459 2 | hegyoldalak és rengetegek felé.~A szeglettorony hatalmas ivezetû ablakából,
14460 2 | külsõ udvar és a kapukat szegõ csarnokok tele voltak fecsegõ
14461 1 | Halil nevezetű macedoniaihoz szegődött.~- Azt mondád, az Alsiráth-völgyében
14462 1 | én kiállom. Õ rá nagyobb szégyen volna, mint reám. Én erõsebb
14463 1 | a szegény lányka meghal szégyenében! Könyörülj rajta én érettem!
14464 2 | bazárban. Ha láttad volna, hogy szégyenkezett ez az erõs szívû büszke
14465 3 | megvédelmezte, Bálint pedig szégyenletében alig mert fiatal urának
14466 1 | kardjára ütve a nemes. Nem szégyenlitek falkásan támadni egy emberre?
14467 3 | nehogy ez a fiatal suhanc szégyenszemre felcsúfolja valami vágással.~-
14468 1 | belehalok! Nem, nem élem túl e szégyent! Menj, Edömér menj, hacsak
14469 1 | megkisérleni.~Edömér atyja széke mögött állva, lélekzetét
14470 2(49)| legfőbb törvényszolgáltató székek voltak s tagjai voltak az
14471 1 | sok, sok derék pasa fog székelni itten, mert Buda a tiétek
14472 1 | összerándult és majd leszédült székérõl.~- Ötszáz arany! Ötszáz
14473 3 | Egy magyar fogoly, ki a székesfehérvári basánál volt rabságban,
14474 1 | város, a három szultáni székhely: Stambul, Drinápoly és Brussa
14475 1 | feldíszített Ebirah, az emir székhelye felé.~Boldog élet, a vigalmak
14476 3 | villámsujtottként roskadt a székre s keserves zokogás szakadt
14477 1 | kettes-ajtajú, nagy fali szekrényében motoszkált, melybe még csak
14478 1 | ezüstpénz, vassal bélelt fali szekrényeiben pedig roppant értékû családi
14479 2 | birták ott hagyni az üveges szekrények drágaságait, az arany-,
14480 1 | ezüst-edényei, díszes ajtójú, szekrényekben s gyöngyházzal és elefántcsonttal
14481 2 | teknõccel díszített fiókos szekrényeket, a skófiummal kivarrt oszlopos
14482 1 | érctáblát és egy szantálfa szekrényt helyezett melléje.~- A jövendõt
14483 2 | belsõ hajdú jelenté, hogy a szekretárius-mester a könyves-szobában várakozik,
14484 1 | huhogtak, üvöltöztek az esti szélben, mintha mindegyikben egy-egy
14485 1 | a tibbah és szmúm forró szelei öljenek meg bennünket a
14486 3 | hímzett selyemkaftánka lebegõ széleit.~- Nézz ide, László, itt
14487 1 | erre, kit arra kergetnek a szelek;~ S más vidékre száll a~
14488 1 | falmélyedésben a többinél szélesebb diván, mely fölé könnyû
14489 1 | posztójú rövid dolimán32 szélesen hasított ujjaival, a térden
14490 3 | egyetlen csapásával kétfelé szeli, azután szédülõ fejjel hull
14491 3 | enyelgett s mór törpéje egy szelidített strucmadarat táncoltatott
14492 2 | galambjaival együtt, melyeknek szelidsége majd könyeket csalt Edömér
14493 1 | Engedd meg, minilla41, hogy Szelimet kissé ápolhassam! kérte
14494 1 | lelkek teremnek, mint az õ Szelimje. És vágyódott meglátni ébren,
14495 1 | kötötte a borjúnagyságu szelindekeket, azután lekapcsolva a keresztvasakat,
14496 1 | bele a kastély tornyán a szélkakas.~- Bandit, a csatlóst, éppen
14497 1 | mennek éjjel, nappal~ Küzdve széllel, vízzel, vaddal,~ Járnak
14498 1(6) | Iblisz, gonosz szellem.~
14499 3 | társában, kinek fáradhatatlan szelleme még a legkétségbeesettebb
14500 1 | körülem, erõsíts õrködõ szellemeddel...« de a legkisebb neszre
14501 1 | õrizzék meg az éjszaka gonosz szellemei ellen, vicsorgatta rá nagy
14502 3 | midőn a mindinkább feltámadó szellő kavarni, hömpölygetni kezdé
14503 1 | estig nem enyhít egyetlen szellőcsapás. A lángoló nap izzóvá süti
14504 3 | termetű bajadérok járták szellőkönnyű csábtáncaikat tündéri karéjban
14505 1 | nyargalással futott versenyt a szellõlábú paripákkal.~- Risán, jó
14506 1 | szomoruan végig az éjjeli szellõtõl ringó, fekete víztükör felett...~–– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– –– ––~
14507 2 | átvitettem magamat a túlsó szélre s onnan küldtem egy hamált
14508 3 | szavait, egy hirtelen támadó szélroham lefujta gyémántos és gyöngyös
14509 3 | vágtattak tajtékzó paripákon a szélrózsa minden irányában, hogy hirt
14510 1 | magányos csónak evezett a szélső hajó felé, melynek orrán
14511 3 | keresztények lopództak a szélsõ védõmûvekbe és felkoncolták
14512 1 | felé, Edömér pedig utána.~A szélsüvöltözésbõl kiharsanó dörmögés és süket
14513 3 | mert más vértet kétfelé szelt volna az az iszonyú bárdcsapás,
14514 2 | láttak ide-oda hányódni a széltõl magasra korbácsolt hullámokon.~
14515 1 | makkot, mikor olyan kitûnõ szelünk van! kiáltá ez, ijedtében
14516 1 | hatalmas! Õ parancsol a szélvésznek, villámnak és a puszták
14517 1 | a magaslat hársfái közül szélvitorlás tornyával, várfal formán
14518 1 | puszták vadaival és rablóival szembe szállni, mint e völgyben
14519 2 | palota első emeleti ablakai szembenéztek a városházával, - így tehát
14520 2 | egyike megfordult és éppen szembetalálkozott az elõlmenõ Edömérrel.~Egy
14521 2 | hirdeté, midõn a setétség szemcsaló távolában apró, pislákoló
14522 1 | melynek hóhoz hasonló fehér szemecskéi vakító villogással verték
14523 1 | hogy úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére. Fejeddel felelsz
14524 2 | vagyon, de azt is látom a szemedről, hogy habakukkóniában szenvedsz!
14525 2 | majd könyeket csalt Edömér szemeibe, mert hugocskájára, Ilonkára
14526 1 | lopva nézeget és fekete szemeiben mintha a tetszés és rokonszenv
14527 1 | vonás se mozdult.~- Önön szemeiddel láttad, mint viselte el
14528 1 | Panczát, öreg napjaimnak és szemeimnek vigaszát! Óh add vissza,
14529 1 | ünnepli a megváltás estéjét. A szemekben öröm és szeretet, a szívekben
14530 3 | betelik, legalább ne az õ szemeláttára essék el. Ne ez az ifjú
14531 1 | török igájában vergõdik; személy- és vagyonbiztosság nincs
14532 3 | levelet adsz az illetõ magas személyekhez, hogy elhigyjék, a mit mondunk.~-
14533 1 | gyülekezve, várnak kegyelmed személyére és velük vagyon a Bécsbõl
14534 3 | Lengyelországba. Azokról, kik személyünket ismerik, majd én gondoskodom.
14535 1 | ház felsõ részét lakó nõi személyzetnek és erõs hangon kétszer-háromszor
14536 3 | széles peremû kalapot jól a szemembe húztam, midõn beléptek és
14537 1 | azért mégse sütöm le elõtte szememet; nem térdelek le úrnõm,
14538 2 | példabeszéd. Turbánomat mélyen a szememre húzva, még a saját árnyékomat
14539 2 | hogy a rabszolgák, kancsal szemétõl egészen megzavarodva, földig
14540 2 | azért úgy őrzi, mint a szemevilágát és vára éjjel nappal csukva
14541 1 | az elsõ napon fenyegetõ szemforgatás között iparkodott megérthetõvé
14542 3 | a fordulónál, a lankadt szemhéjak felemelkedtek és gyűlölettől
14543 2 | pohárszékeket és azt a sokféle szemkápráztató pompát és drágaságot, amikkel
14544 3 | iszonyodva szökött hátra, midõn a szemközti szõnyegajtó szilaj rántással
14545 3 | ez a remény napról-napra szemlátomást fogyott. Tüzes Gábor bombái
14546 2 | két ember folyvást minket szemlélt az egész kivégzés alatt...
14547 2 | csak néma megindulással szemlélte:~- Valóban nem kell mondanod,
14548 3 | osztály huszársággal kémszemlére küldte. Ezek a negyedik
14549 1 | mérgesen, midõn Edömér alázatos szemlesütés helyett, nyugodt, bátor
14550 1 | elperzselõ lánggal égett havas szemöldöke alatt.~A dervisek egyszerû,
14551 1 | kurdnak egyetlen csapással szemöldökéig hasítá fejét, azután kardját
14552 2 | fontoskodva huzta fel hegyes szemöldökeit:~- Hogy világot láss, diplomáciát
14553 3 | jelentkezett, komoran összevont szemöldökkel fogadta.~- Tudom, miért
14554 3 | vele együtt lezáródtak Ákos szempillái is.~Edömér keze ökölbe szorult
14555 1 | se csillant meg selymes szempilláin.~Mennél tovább nézte, annál
14556 2 | kapott, de Edömér villámgyors szempillantással nyugalomra és vigyázatra
14557 2 | dõlt a szájából a szitok és szemrehányás, mikkel atyját és nagybátyját
14558 2 | öreg Bálint pedig hangos szemrehányásokat tett magának, hogy az ő
14559 1 | pirosra gyúlt e méltatlan szemrehányásra.~- Igazságtalan vagy, szólt
14560 2 | hangon rájuk ordított a szemüket-szájukat tátogató eunukhokra és rabszolgákra:~-
14561 3 | mereven néztek rá mozdulatlan szemükkel. De mégse! A középsõ arcképnek
14562 2 | de az álom nem igen akart szemükre ereszkedni.~Edömér mélázó
14563 3 | nedves, cikázó fény a setét szemüregekben, de rövid, leselkedõ pillantás
14564 1 | lángol...~A búcsúzó sugarak szemvakító ragyogással verődnek vissza
14565 3 | salétrom, ugyanannyi kén, szén, szóval egy egész pokol.~
14566 2 | maga a vezér is megjelent szén-fekete harci ménjén s sas szemét
14567 1 | márványasztalokról ették a szénát és különféle alakú, drága
14568 1 | Fürdött zilált haja...~ Szender ködében s árnyain honát~
14569 3 | látták a mikor örök~ Álomra szenderültenek, miként~ Mező virága napnak
14570 1 | simogatá mellére omló, hosszú, szénfekete szakállát, melynek göndör,
14571 1 | nevét rebegte és egy darab szénnel a pergamentre jegyzé az
14572 3 | hitték, a sárkány is valami szent-állata a keresztényeknek - s ugyanilyen
14573 1 | és Párkány közötti, sem a szent-endrei sziget kõhídja, a Budát
14574 3 | és Maróthot, Visegrádot, Szent-Endrét érintve, június 18-án Ó-Budán
14575 1 | néppel, mely leginkább a Szent-Háromság város (mai Országút) felé
14576 2(49)| Nagyszombatban és Eperjesen, a Szent-Lukács ünnepi- és Szent-György
14577 1 | Folytasd.~- Mint mondám, a Szent-Zsigmond-utca derekán Hollókövy uram sietõsen
14578 1 | volna.~Eközben befordultak a Szent-Zsigmond-utcába. Hiasszár pedig ezalatt
14579 1 | fejét görbe vállai közé.~- A Szent-Zsigmond-utcáig folyton a sarkukban voltam.
14580 1 | visszatért egy fémbõl kovácsolt széntartóval, melynek izzó parázsán a
14581 1 | pedig szent eskü és még szentebb fogadás...~A negyedik hónap
14582 2 | Megesküdtem, hogy e szent célnak szentelem egész életemet s addig nem
14583 1 | apjaként tisztelte, szerette a szentéletű öreget, de hazája és a szabadulás
14584 1 | aranykeresztet és kelyhet, szentéletû öreg tanítótok és nevelõtöknek
14585 2 | leírhatatlan szorongással.~- Szentelt földben nyugszanak! Édes
14586 1 | a beléphetésre.~- Cudar szenteskedők, mit akartok kifundálni
14587 1 | elfeledte annak a gyaur szentnek a nevét, kiáltott le Abu-el-Máni
14588 1 | és bocsásson meg, miként Szentséges Idvezitőnk megbocsátott
|