Rész

 1 1|         folyvást a volnánál maradt szegény, mert amióta ura kedvetlen
 2 1|            nincs többé vármegye, a szegény embernek is pártját fogják,
 3 2|   temetõben, s így tovább, úgyhogy szegény kétségbeesve kiáltott fel: „
 4 2|          se dolgozni nem tudott.~- Szegény feleségem! - sóhajtá, s
 5 2|          benne, elképzelte, hogy a szegény asszony, aki az immár az
 6 3|          Grazban, hol Salzburgban; szegény testvére halálát nagyon
 7 3|        Kedves papa! Sokat búsultam szegény mama halálán - papát sokszor
 8 3|        levélre még elmondogatta: - Szegény jó fiam, édes kis Gézácskám,
 9 3|         mûvelt. Úgy kell nekem!... Szegény Erzsit hogy elbolondíthatta
10 3|            ami nem bécsi, pedig õ, szegény, senkinek sem tetszik Bécsben;
11 4|            mégiscsak úr marad, s a szegény embernek soha sincs igazsága.
12 4|    kérdezve tõle: - Vajon mi lelte szegény papát?~Az apa elõtt még
13 4|           Erzsike, hát nem ismered szegény apádat, már nem is tudsz
14 4|       értett valamit, de elég volt szegény fejének a hang is.~- Hallgasson,
15 4|           Nem látja, hogy elájult? Szegény nagynéni, kedves nagynéni! -
16 4|           az istenért, ne rugdalja szegény Figarót! - esengett Erzsi
17 5|    Istenben!... Miért is haragszom szegény Erzsire oly nagyon? Elrontották
18 6|            szégyellték a sógort és szegény papát, mentegették is a
19 6|            egy kis bált adott volt szegény megboldogult anyád? Hogy
20 6|         csárdást a fõispán fiával! Szegény édesanyád sírt örömében,
21 6|      szolgabíró sem lehetett. Most szegény fiú nem használhatja tudományát,
22 6|            eltörni! Ach, élne csak szegény férjem, tudom, duellumra
23 6|        Annál több idõd marad, hogy szegény apádat ápold, vigasztald.
24 6|            vajon nem fut-e utána a szegény méltóságos úr.~Radnóthy
25 6|           alszom. Nem. Pofon üti a szegény árvát, ki kötelességére
26 6|            róla. Nem vagyok én oly szegény, de megmutatom, hogy velem
27 7| csináltassak Gézának. Ott nyugszik szegény idegen földön, s még fejfa
28 7|         szóra vár. Alkalmasint fél szegény levelet írni. Bátorítsa
29 7|            róla halála esetére is. Szegény nem tudta, mit mível. Radnóthy
30 7|         váljunk-e el? Jól mondotta szegény István. Miért is haragudtam
31 7|            napjaiban. Jól mondotta szegény István. Félreértettem. Hiába!
32 7|         elkeseredett, kibujdosott. Szegény István! Megkérlelem, aztán
33 7|             Ha Isten magához venné szegény urunkat, nyitsd föl a fiókot,
34 8|          Vagy úgy! István meghalt. Szegény, éppen hatvanesztendõs volt,
35 8|         gazdája lábához borulva.~- Szegény kis Mányi, sajnálsz! - szólalt
36 8|     nagyenyedi fõiskolának hagyta. Szegény nem is sejtette, hogy végrendelete
37 8|      rendet szabályozó rendeletek. Szegény Radnóthy egyszer alkalmazta