Rész

 1 1|           értök elég borravalót, s ezt a méltóságos úr bizonyosan
 2 1|    gazdasszony, aki reá ijesszen - ezt hallgatta, mind hallgatta,
 3 3|            nyúlt, haragudott, hogy ezt is elrabolták, s rosszkedvébe
 4 3|          kergesse el a majorságot. Ezt még nem is tudtam. Miért
 5 3| curialistám.~- Dejszen megkeserüli ezt méltóságod - dühöngött a
 6 4|           csak ha tetten kapatott, ezt mondják törvényeink, s a
 7 4|           elhiszen a világon, csak ezt nem.~Pedig e hír csakugyan
 8 4|         Ami az enyém, nem másé, és ezt semmiféle ostromállapot
 9 4|        magának. Ha ennyire kedveli ezt az új rendszert, álljon
10 4|            alatt fizesse be, amint ezt az újabb törvények rendelik.~-
11 4|       miattatok vénültem meg, lásd ezt a sok írást, értetek dolgozom
12 4|            kedves leányom, tedd le ezt a kalapot, egészen kiveszen
13 4|       gyermek leckézi az apát? Hát ezt tanultad te Bécsben, erre
14 6|    elõállott a kocsi, átadta nekem ezt a levelet - szepegte lelkendezve
15 6|            nem baj, de elhasította ezt a szép piros kendõt; a méltóságos
16 7|             hogy valóságos szégyen ezt a régi rongyot viselnie.
17 7|            Egyik sem tudta feledni ezt az időt. Radnóthy hallani
18 7|           tudta nekem megbocsátani ezt a tréfát - az Isten nyugtassa
19 7|        visszhangja.~Maga is érezte ezt, anélkül, hogy tudná, s
20 7|          meg ne kozmásodjék a tej; ezt ki nem állhatja. Légy mindig
21 8|            többi a temetésre kell, ezt számodra tartogattam, végy
22 8|       helyett, mint annyi mindent, ezt is rég szabályozta Bach