Rész
1 1| Kisküküllõ mentén. Tulajdonképp nem is volt udvarház, ahogy
2 1| mágnásokhoz, se a tekintetesekhez nem tartozott, hanem méltóságos
3 1| várkastélyoktól, annyiban éppen nem hasonlított a közönséges
4 1| a mérges gazdasszony ki nem kiált: - Nem hallgatsz már
5 1| gazdasszony ki nem kiált: - Nem hallgatsz már te, kis béka! -
6 1| kegyében állott.~A kertész nem ok nélkül tartotta rá magát.
7 1| kerthez, se az új angolparkhoz nem hasonlított, eredeti magyar
8 1| kocsikra bámulva.~Radnóthy nem is szûkölködött vendégek
9 1| Radnóthy is ámulva nézi, mintha nem volna az övé, pedig csak
10 1| pedig csak másfél év óta nem látta. De ez a másfél év
11 1| Radnóthy 1848 õsze óta nem volt otthon, mert Kolozsvárott
12 1| pusztításoknak volt a színhelye. Nem csoda, ha 1850 kora tavaszán
13 1| egykedvûen komor maradt. Nem akarta, hogy szánakozzanak
14 1| eltalálni mi esik neki jól s mi nem. Az is baj, ha szól, az
15 1| tartotta volna, mert ura nem annyira reá bosszankodott,
16 1| hajdan gyönyörködtette. Nem sürögtek a cselédek, nem
17 1| Nem sürögtek a cselédek, nem lepték el a vályút lejármolt
18 1| vályút lejármolt ökrök; nem fejték a teheneket vidor
19 1| teheneket vidor szolgálók, nem ülték körül dolgosok a malomkõasztalt
20 1| szolgáló tüzelõnek hordja, nem is szégyellve magát, éppen
21 1| De bár sose látta volna; nem tetszett neki az egész ember,
22 1| megállva, kérdezõsködve, s nem várva be a feleletet.~A
23 1| szedhette a jószágot. Azt nem is képzelheti ember fia,
24 1| a napszám, a curialisták nem akarnak se dolgozni, se
25 1| E kitörés tulajdonképpen nem a tiszttartót illette, hanem
26 1| jól teszi, ha hallgat, s nem zavarja ura búskomorságát,
27 1| akinek éppen az fáj, hogy nem lehet kétkednie, s a rom,
28 1| éppen szükségesnek látta meg nem engedni, hogy csak a gondolomra
29 1| néhány forintot. Dejszen nem csodálkozom; méltóságod
30 1| méltóságod most érkezik, nem ismeri jószága állapotját,
31 1| ismeri jószága állapotját, nem értheti, mily bajos most
32 1| Takarodjék szemem elõl! Nem ismerem jószágomat... szemtelen!
33 1| jószágomat... szemtelen! Nem értek a gazdasághoz... szamár!
34 1| rajtam, aztán elcsapni. Nem oda Buda! Más idõben élünk,
35 1| alispán már - hála istennek - nem ám...~Még többet is beszélt
36 1| Radnóthy elfordult, s meg nem dicsérte a hû cselédet,
37 1| megalázva. Aztán elfásult, nem érzett, nem gondolt semmit,
38 1| Aztán elfásult, nem érzett, nem gondolt semmit, s arcára
39 1| utoljára; mind nézte-nézte, s nem látott semmit; csípõs tavaszi
40 1| csípõs tavaszi szél fútt; nem érezte, nem húzta összébb
41 1| tavaszi szél fútt; nem érezte, nem húzta összébb mentéjét,
42 1| vidor zene hallatszott ki; nem hallotta, arra sem fordult:
43 1| húzhatja, és sokáig, mert nem volt gazdasszony, aki reá
44 2| táblabíró, s az elsõ órától nem sokat különbözött a többi
45 2| barlangjában, s hazatérve nem ismert falujára, nem talált
46 2| hazatérve nem ismert falujára, nem talált házához, a kocsmához
47 2| alakult, s címere többé nem III. György király volt,
48 2| Van Winklét!...” Radnóthy nem aludott, csak betegen feküdött,
49 2| a múlt és jelen között; nem tudott feledni, mert minden
50 2| elkedvetlenedett, szitokra fakadt, noha nem volt szokása, s majd mindig
51 2| nélkül, drága fegyverei nem ragyogtak többé ott, az
52 2| Hiába fogott a rendezéshez; nem tudta visszavarázsolni a
53 2| éjjel se aludni, se dolgozni nem tudott.~- Szegény feleségem! -
54 2| jelenségen, hátratekintett, nem látott ugyan senkit, de
55 2| írhatta volna be, hiszen azóta nem volt otthon, hanem be fogja
56 2| be fogja írni - ó, ez el nem mulasztható kötelesség.~
57 2| ijedséget állhatott ki; õ akkor nem volt otthon, jött, futott,
58 2| szállították ki a családiba, nem is tudja, mikor, õ akkor
59 2| Se munkára, se mulatságra nem tudta magát összeszedni;
60 2| szívökbõl elkeseredtek. Radnóthy nem olvasott hírlapot, gyûlölettel
61 2| az éneklendõ zsoltárt, ha nem látja kedves tiszteletesét,
62 2| sehogy sem tud megszokni, ki nem állhatja bajuszos és szakállas
63 2| kitartással, ide-oda kapkodva, nem tudván magát feltalálni
64 2| számadást hagyott hátra, s nem éppen szerény követelésekkel
65 2| hajdani gazdáját, ha ki nem elégíti. Radnóthy egy zugba
66 2| azzal a meggyõzõdéssel, hogy nem lehet oly törvényszék, amely
67 2| vele. Az egész ügyre többé nem is gondolt, s új tiszttartó
68 2| töltötte idejét. Hirtelen nem talált kedve szerintit,
69 2| s minthogy most különben nem is adhatott nagyobb fizetést,
70 2| akarta építtetni, pedig nem volt többje annál a három
71 2| mélájába süllyedt, s napokig nem lépte át küszöbét.~Ilyenkor
72 2| elmélkedésekbe merült. Szorosan véve nem tartozott azon két politikai
73 2| megye- és országgyûléseken. Nem volt kormánypárti, de teljesen
74 2| kockáztató politikától. Nem sokat olvasott, keveset
75 2| férfiú, aki elméletekkel nem bajlódott, tétlenségében
76 2| kellene, s már egypár nap óta nem tette meg szokott gazdasági
77 2| beszélt a kocsissal, de nem meglevõ lovairól, hanem
78 2| amelyek sehol sem voltak, s nem figyelt a számtartóra, aki
79 2| is, s midõn teljességgel nem akart jõni orrán-száján
80 2| fenyegette a kertészt, aki nem volt már szolgálatában,
81 2| valami; az új gazdasszony nem tudta jól készíteni kedvenc
82 2| megjelent, újra eltûnt, és nem látott senkit, csak az asztal
83 2| annyiszor neve napján. Valóban nem álmodott, kinn a tornácon
84 2| napját akarva megtisztelni. Õ nem is tudta, hogy ma neve napja
85 2| álom, de ha elálmosodott is nem könnyen aludt el, nem engedték
86 2| is nem könnyen aludt el, nem engedték kísérteties látomásai,
87 2| baljóslatot kelt a lélekben, nem hagyja aludni a nyugodni
88 2| Szüntelen fú bennök a szél, nem tudni, honnan. Eleinte alig
89 2| hirtelen csend áll be, de nem sokáig tart, halk nyöszörgés
90 2| szellemek látogatnák, akik nem nyughatnak a sírban, múltakról
91 3| idõk odarekesztették, azóta nem tud felõle semmit. Írt ide,
92 3| Kolozsvárott.~Soha még a világon nem volt két ily derék és okos
93 3| hittel mondogatta: az Isten nem hagyja el, aki benne bízik,
94 3| az emberek dolgát, mikor nem is vélik, hogy Radnóthy
95 3| kezébõl a leveleket, de nem merte mindjárt fölbontani,
96 3| feltûnt neki, hogy többé nem címezik alispánnak, s a
97 3| évig rendetlenül vagy éppen nem járt posta Bécsbõl Erdélybe,
98 3| rossz címzés miatt, mert õk nem laktak folyvást Bécsben,
99 3| máskor többet írok - most nem érkezem -, megyek egy soirée
100 3| kórházban fekszik, ezért nem írhat, de - hála istennek -
101 3| valamire való orvos. Neki semmi nem tetszik, ami nem bécsi,
102 3| Neki semmi nem tetszik, ami nem bécsi, pedig õ, szegény,
103 3| istenem, ha élne: - be nem aggódnám ezért a rossz leányért.~
104 3| vagy elpusztultak, részint nem akarnak adósságaikról tudni,
105 3| el a majorságot. Ezt még nem is tudtam. Miért nem mondotta
106 3| még nem is tudtam. Miért nem mondotta elõbb? Udvaromban
107 3| valóságos szekatúra!~A számtartó nem merte megjegyezni, hogy
108 3| birtok, számtartó uram, nem városi ház, amelyet adni-venni,
109 3| szent dolog, az a családé, nem egy emberé. Úgy adom át
110 3| számtartó most is hallgatott, nem merte megjegyezni, hogy
111 3| az elcsapott tiszttartó nem bírta megmíveltetni, sõt
112 3| eszébe ilyesmi? Teremtette, nem tanácsolná azt is, hogy
113 3| jövedelmem lesz.~A számtartó nem mert egy darabig szólni.
114 3| valóságos prédálás lenne. Nem tudja, számtartó uram, hogy
115 3| eladni, amikor ára van, s nem elprédálni, csak hogy pénzt
116 3| talán még most is az, ha nem éri annyi politikai és családi
117 3| részét, s az õsi jószág nem szállhat épen fiára. E gond
118 3| auktoritást. Számtaró uram ahhoz nem ért, azért packáznak velünk.
119 3| Ki az erdélyi viszonyokat nem ismeri, alig értheti Radnóthy
120 3| jobbágyokhoz, de tulajdonképp nem voltak azok. A dolgozó kéz
121 3| fejöktõl fizettek adót, de nem egyszersmind telköktõl,
122 3| A legtöbb curialistának nem férvén fejébe, hogy miért
123 3| férvén fejébe, hogy miért nem szabadult föl õ is, holott
124 3| állott; Bach kormánya éppen nem sietett a bajt orvosolni;
125 3| kérdés, de még ezután is nem egy pörre adott alkalmat,
126 3| a kis sánta Mányi, akik nem voltak ugyan fölfegyverkezve,
127 3| jó lenne, ha a kertésznek nem volna puskája, de még pisztolya
128 3| számtartó jónak látott meg nem engedni, s félre húzta-vonta
129 3| dugába dûl, ha a véletlen nem segít.~- Az istenért mit
130 3| sírni.~- Menj be innét, ez nem asszonynak való dolog -
131 3| hiszen nincs megtöltve, nem is az enyém, a jegyzõé,
132 3| forgatta a petrencés rudat, nem ütött ugyan senkit, de hangjával
133 3| örülve a karjára kapott nem mély, de jókora sebnek.
134 3| dorongjával döfölve a kerítést. ‑ Nem hitt nekem a méltóságos
135 3| mondott meg, számtartó uram? Nem mondott meg semmit, ostobát
136 3| volt! De csak annyira föl nem fordult a világ, hogy kúriámat
137 3| egy törvénytudó emberrel nem lehet oly könnyen elbánni.~
138 3| férjét lõni engedi, szegényt nem aprítják össze, õ nem özvegy,
139 3| szegényt nem aprítják össze, õ nem özvegy, gyereke nem árva,
140 3| össze, õ nem özvegy, gyereke nem árva, s kétségbeesve borult
141 4| mintha kõvé vált volna. Nem hitt szemének, oly lehetetlennek
142 4| beszéde hatásának vélve. - Nem tudják, hogy a nemesember
143 4| beleüthet a villám, de ember fia nem mehet soha, még a király
144 4| véremet. Tudják meg, ha nem tudják, távozzanak.~A bámuló
145 4| hevesebben -, nemesembert nem szabad elfogni, csak ha
146 4| semmi világi hatalom el nem törülheti. Nem követtem
147 4| hatalom el nem törülheti. Nem követtem el bûnt, csak vagyonomat
148 4| védtem, amelyet a kormány nem akart vagy nem tudott megvédeni,
149 4| a kormány nem akart vagy nem tudott megvédeni, majd kiviláglik
150 4| ismer az egész vármegye, nem szököm el, van annyi vagyonom,
151 4| idejében tanúskodjanak. Ezután nem szólott semmit, némán ült
152 4| ha van kivel, õ bizony nem lesz oka, ha az egész gazdaság
153 4| derekasan viseli magát, nem úgy, mint a méltóságos úr,
154 4| a curiális földek dolga nem egészen tiszta dolog, egy
155 4| biztos, se a csendõrtiszt nem meri eldönteni, a császárhoz
156 4| úrnak mégis baja lesz, mert nem volt fegyverengedélye, kardot
157 4| elhiszen a világon, csak ezt nem.~Pedig e hír csakugyan igaz
158 4| hazatért. Azonban pöre még nem végzõdött be. Tulajdonképp
159 4| végzõdött be. Tulajdonképp nem is pöre, hanem pörei voltak.
160 4| indult folyamatba, de még nem volt bizonyos, vajon a polgári
161 4| de megakadt benne, mert nem tudta tisztába hozni: vajon
162 4| Tiltakozott minden ellen, s nem ismerte el a hatóságok törvényességét,
163 4| leverte a betegség, így bûneit nem tetézhette újabbakkal, s
164 4| elsimítani az egész ügyet.~- Nem lesz belõle semmi - mondá
165 4| birtokuk. Ami az enyém, nem másé, és ezt semmiféle ostromállapot
166 4| semmiféle ostromállapot meg nem változtathatja. A rablót
167 4| úgy megírok, hogy tudom, nem teszik ablakukba. Ha ez
168 4| teszik ablakukba. Ha ez nem segít, írok Szebenbe a kormányzóhoz,
169 4| s ne elegyedjék semmibe, nem tudta lecsöndesíteni. Radnóthynak
170 4| fokozta ingerlékenysége nem ismert határt. Szemére vetette
171 4| Radnóthyt; kiszabadulását nem tulajdonította ugyan az
172 4| Radnóthy nevet.~- Nekem nem kell kegyelem - folytatta
173 4| feleségül. Ez az úr dolga, nem az enyém. Nekem nem kell
174 4| dolga, nem az enyém. Nekem nem kell semmiféle kegyelem,
175 4| semmi ügyvédi furfang, nem kívánok mást, csak az igazság
176 4| olyan, aki a forradalomban nem vett részt, erre mintegy
177 4| mondá: - Ó, ezek a gyermekek nem is tudják, mennyit kínlódom
178 4| válaszra csapva, s mivel az nem felelhetett, megfelelt õ
179 4| elnémítani. Jól tudják, hogy nem tudok írni nyelvökön, mégis
180 4| Jól tudják, hogy ügyvéd nem ír alá ilyesmit, s éppen
181 4| akarnak szorítani. Hohó! Nem addig van az! Nem is elegyedem
182 4| Hohó! Nem addig van az! Nem is elegyedem velök szóba,
183 4| sok olyant, ami szorosan nem tartozott a dologra, de
184 4| csüngött a múlton, hogy föl nem foghatta a jelent. Egész
185 4| gazdasági, se házi ügyekbe nem avatkozott. Reggel nem adott
186 4| ügyekbe nem avatkozott. Reggel nem adott rendeletet számtartójának,
187 4| rendeletet számtartójának, délben nem zsémbelt gazdasszonyára,
188 4| megfordult és feltekintett, de nem sógorasszonyára; leányát
189 4| nézte, hosszasan nézte, és nem tudta megismerni, mert az
190 4| tetszett neki, mintha már nem is hasonlítana anyjához:
191 4| hatottak reá, hogy hirtelenében nem tudott mit csinálni. Atyjának
192 4| simogatni.~- Erzsike, hát nem ismered szegény apádat,
193 4| ismered szegény apádat, már nem is tudsz vele beszélni?
194 4| hanyagolja el ennyire magát? Ez nem illik egy jónevû és elõkelõ
195 4| Um Gottes Willen, miért nem vágatja le azt a nagy szakállt?
196 4| viseli minden úriember.~- Nem hosszabb a szakáll, mint
197 4| bosszantsa a jó nagynénit. Nem látja, hogy elájult? Szegény
198 4| ezredesné kis fekete kutyájára nem lép, amely oly csúnyán kezdett
199 5| tett mindhármukra, hogy nem tudtak menekülni tõle. Folyvást
200 5| ugyan még forma szerint nem kérte meg, de elég érthetõleg
201 5| lefizetni. S ím, utazása célját nem képes elõhozni, mert bármirõl
202 5| az áldozatra pedig éppen nem tudta elszánni magát, hogy
203 5| Erdélyt, sógora tömérdek kárán nem szánakozott illõ megindulással,
204 5| ország állapotján éppen nem búsult, s az asztal fölött
205 5| hogy róla beszélnek, amikor nem beszéltek is róla, azért
206 5| a sok istentelenséget; õ nem olvas mostani újságot, se
207 5| tábornok is nõül vehet: nem is nevelte õ holmi erdélyi
208 5| volt valami sebe, ha testén nem, lelkén vagy legalábbis
209 5| Erzsit hajdani játszótársai nem gyõzték eléggé nézni, s
210 5| szerencsétlen Erdélyországban. Nem volt egyebet mit tenniök,
211 5| természet szépségében, amelyet nem sokra becsültek, tûrni Radnóthy
212 5| visszamehet Bécsbe, engem nem ereszt atyám, nénit szerette
213 5| volt boldogult férje, engem nem szeret Kahlenberger. Azt
214 5| kezét, ha beleegyezik jó, ha nem, akkor magával viszi Erzsit
215 5| akkor sem egyezik bele, nem lesz nagy baj, mert kipörlik
216 5| boldogtalanságában éppen nem hervadt, folyvást jó egészségnek
217 5| Kahlenberger megérkezett. Nem kellett szabadságot kérni;
218 5| kért a vendégektől, hogy nem varázsolhatja ide bécsi
219 5| e víg élet folyama alatt nem volt otthon. Megszaporodott
220 5| szállandó ősi örökséget nem csonkíthatja meg. Csak Erzsi
221 5| eszébe jutott, hogy még nem tett végrendeletet. Elhatározta,
222 5| amihez hazajötte óta fogott, nem eshetett meg kisebb és nagyobb
223 5| szokás szerint indult útra, s nem vitt magával útlevelet,
224 5| kivéve a főispánt, senki elől nem térni ki, s ráhajtott a
225 5| bár az orvosok biztatása nem hiányzik, a veszély nagy,
226 5| kezességre kibocsátott rab, aki nem lépheti át az ország határát;
227 5| egyiktõl a másikhoz, s nem tudott megnyugodni.~Így
228 5| magához jött.~- A beteg még nem hal meg - nyugtatta magát -,
229 5| Miért ne mulatna? Hiszen nem tudja, hogy bátyja beteg.
230 6| famoser Kerlnek neveztek, s nem ok nélkül. Neki zsoldjából
231 6| regényeit is elolvasgatja, ha el nem foglalják az asszonyok,
232 6| fogadott, s amirõl teljességgel nem akart szólani a kérdezõsködõ
233 6| öltözetét, s maguk közt nem egy csípõs megjegyzést suttogtak.
234 6| németséggel, részint kézjellel nem adja tudtára, hogy keveset
235 6| társaság elõtt, de szívökben nem nyomhatták el titkos örömüket,
236 6| örömüket, hogy a kis intermezzo nem adott botrányra alkalmat,
237 6| magát. Csak szánták, de nem haragudtak reá, s egész
238 6| szakadna, mert a koronára nem szállhat többé semminemû
239 6| a Bezirkerek önkénye meg nem csonkítja. Elmondta, hogy
240 6| indult.~Az ezredesné még nem vetkõzött le, s vígan beszélt
241 6| ezredesné sajnálta, hogy sógora nem vett részt a mulatságban,
242 6| ügyelettel lesznek.~Radnóthy nem felelt, ahelyett kihúzta
243 6| Ach! - sóhajtá Erzsi; több nem jutott eszébe a Wilde Rosen-ekbõl,
244 6| nagyon jó fiú; gróf, de nem büszke, nem nézi le a nemesembert,
245 6| fiú; gróf, de nem büszke, nem nézi le a nemesembert, akinek
246 6| megkérne, édes Erzsikém? Én nem fogok ellenkezni, ha te
247 6| sógora hátat fordít neki, nem is szól hozzá. Kezével indulatosan
248 6| különösen az tett sértõvé, hogy nem volt kiszámítva, lehajolt,
249 6| derék fiatalember. Rég nem hallottam felõle semmit.
250 6| lapját és hallgasson, s nem ügyelve sûrû és hangos átkozódásaira,
251 6| lehetett. Most szegény fiú nem használhatja tudományát,
252 6| csináltatok menyegzõd napjára. Nem lesz az egész megyében csinosabb
253 6| dühvel ugrott föl, azonban nem fordult az ezredesné felé,
254 6| vagy ahova akarja, és többé nem fog idejönni soha ‑ mondá
255 6| hátat fordítani nekem, nem szólani hozzám, vuklimmal
256 6| homlokáról kibomlott fürteit. - Nem szükséges, hogy oly hamar
257 6| élet lesz itt, mint hajdan. Nem leszek én mindig oly komor,
258 6| vagy, szereted atyádat, nem hagyod el vénségére, nem
259 6| nem hagyod el vénségére, nem haragítod meg többé, olyan
260 6| hol értetek, csak magáért nem, soha... soha...~Erzsike
261 6| soha... soha...~Erzsike nem szólott semmit, s midõn
262 6| atya és nagynéne között, nem tudva, hogy tulajdonképpen
263 6| udvarházában uralkodott. Nem hallotta sem az ezredesné
264 6| nekik hagyom mindenemet, nem szorultunk a maga rongyos
265 6| Radnóthynak, hogy se õ, se Erzsi nem állhatják ki tovább kegyetlenségeit,
266 6| sem írnak neki, míg meg nem kérleli õket.~Zsebébe gyûrte
267 6| kapott, s pofon ütött. Az nem baj, de elhasította ezt
268 6| vissza-visszanézve, vajon nem fut-e utána a szegény méltóságos
269 6| méltóságos úr.~Radnóthy ott ült, nem is tudva, vajon ellökte-e
270 6| magától a kislányt vagy nem. Öntudatlanul vette ki zsebébõl
271 6| Bárcsak egy sort írt volna! Nem. Azt is nagynénjére bízza.
272 6| búsult volna, hogy elhagy! Nem. Örvend, tegnap is nem értem
273 6| Nem. Örvend, tegnap is nem értem sírt, hanem szeretõjéért.
274 6| megcsókoljon, mikor alszom. Nem. Pofon üti a szegény árvát,
275 6| emlékezteti. A kígyó!... többé nem akarok reá gondolni. Van
276 6| imádkozott, buzgón, hosszan; nem vette észre számtartóját,
277 6| küldje a sógornõm után. Én nem fizetek egy krajcárt sem.
278 6| ha egypár nap múlva be nem fizeti, egzekválni fognak.~-
279 6| van, aztán számoljon róla. Nem vagyok én oly szegény, de
280 6| de megmutatom, hogy velem nem lehet oly könnyen packázni.
281 6| vis inertiae. Tudja mi az? Nem tudja, nem is szükséges,
282 6| Tudja mi az? Nem tudja, nem is szükséges, tegye, amit
283 6| a beszédét, de Radnóthy nem hallgatta, visszaesett mélájába,
284 6| azt mondották, hogy még nem jött haza, azt felelte: -
285 6| Istvánra és hallgatott. István nem merte megkérdezni tõle,
286 6| hogy mi van a levélben; nem félelembõl, hiszen urának
287 6| ártana a dolognak, mert talán nem mérsékelné magát, azért
288 6| Radnóthy intett fejével, és nem szólott semmit. A lelkész
289 6| Beteg vagyok, beteg leszek. Nem kell tettetnem... nem bánom,
290 6| leszek. Nem kell tettetnem... nem bánom, vegyék el mindenemet.
291 7| belé. Restellett járni, nem szeretett beszélni, s fájt,
292 7| megtöltötte, néha oly erõsen, hogy nem szelelt. A szárban kereste
293 7| öreg aki elfáradt már élni.~Nem akart látni senkit, s csak
294 7| régi viszony. István többé nem cselédje volt, hanem barátja,
295 7| gyöngédség fejlett ki köztök. Nem titkolt elõtte semmit, keblébe
296 7| között, s imádkozzék fiáért. Nem haragudott reá, ha fölriasztva
297 7| mintha köszönni akarná, hogy nem háborgatja. A legtöbbször
298 7| juttattad, hogy fiam halálát még nem írtam be ide. Kímélni akartál,
299 7| megkímélte-e szegényt?~Tovább nem szólhatott, elérzékenyült,
300 7| hamarább elaludjék. Az apa nem aludt el, álmodozott, s
301 7| perköltségre, a többit még nem fizette ki az örmény, majd
302 7| Temetésre is kell valami, nem szeretném, ha cudarul temetnének
303 7| arca ‑, úgy van, a pör. Nem engedik, hogy én folytassam,
304 7| meg jól. A szász fösvény, nem csinál semmit barátságból,
305 7| megvesztegette; a számtartó azért nem akar adni neki pénzt, mert
306 7| éjjel. - Hadd fújjanak, nem fázunk meg - mondá ilyenkor,
307 7| gombok! Most is megvan, de nem használjuk többé.~- Nem
308 7| nem használjuk többé.~- Nem használjuk többé - visszhangzá
309 7| hozzátéve -, hátha mégis, nem... nem... én nem vállalok
310 7| hozzátéve -, hátha mégis, nem... nem... én nem vállalok többé
311 7| mégis, nem... nem... én nem vállalok többé hivatalt;
312 7| megzavarodott elméjében.~- Hát nem szeretnéd, öreg? Nem vennéd-e
313 7| Hát nem szeretnéd, öreg? Nem vennéd-e föl még egyszer
314 7| dörmögte István.~- De az nem volt tréfaság - folytatá
315 7| a csak helyettesített és nem országgyűlésen választott
316 7| tartottam akkor! az „éljen”-nek nem volt vége-hossza. Tudod,
317 7| a csendőrök.~- Elvitték, nem adják vissza. Nincs kardunk;
318 7| állott be, amelyet István nem mert megzavarni. Csak az
319 7| ellenségei voltak, ráfogták, hogy nem fog az esze, ezért elkeseredett,
320 7| Mindketten annyit beszéltek, hogy nem tudták kibeszélni magokat.
321 7| megálmodják holnapra, amire ma nem emlékeznek.~- Istenem, hogy
322 7| Rég volt, uram, talán nem is igaz - felelte kedvetlenül
323 7| professzor csak nézte. „Én nem szólítottam, mondá neki,
324 7| feleljen.” Ha! ha! ha! Jankó nem tudott egy szót is felelni.
325 7| ha! ha! Egész életében nem tudta nekem megbocsátani
326 7| ûztünk vele. Ejnye, no! Nem jut eszembe. Segíts, István,
327 7| elbúcsúzik, mert ki tudja, nem hal-e meg holnap reggelre.~-
328 7| Aztán ha én kidûlnék is, nem marad egyedül, lesz, aki
329 7| halála esetére is. Szegény nem tudta, mit mível. Radnóthy
330 7| nagy haragra gerjedt, de nem lévén elég ereje hozzá;
331 7| vagy. Takarodjál!~István nem mert többet szólani, talán
332 7| mert többet szólani, talán nem is tudott volna. Érezte,
333 7| tizenkettõt, eltelt az óév, és nem jött senki, aki újévet köszöntsön.
334 7| szeretett volna alunni, s nem bírt lefekünni. Hiányzott
335 7| István nevét - hasztalanul.~Nem jõ, haragszik reám - mondá
336 7| praeceptorok, ráfogták, hogy nem fog az esze, aztán nem tanult,
337 7| hogy nem fog az esze, aztán nem tanult, elkeseredett, kibujdosott.
338 7| feküdjél le addig, míg õ le nem fekszik. Ha beteg talál
339 7| a világért se, különben nem veszi be az orvosságot.
340 7| Mányi folyvást zokogva.~- Nem tréfálok gyermekem! - viszonzá
341 7| enyhült -, meghalok az éjjel, nem élek reggelig. Életemben
342 7| kozmásodjék a tej; ezt ki nem állhatja. Légy mindig körülte,
343 7| haragítottam meg az én jó uramat.~- Nem haragszom, nem haragszom,
344 7| uramat.~- Nem haragszom, nem haragszom, István! - nyögé
345 8| ködével és unalmával, s nem volt senki, aki megszakítsa
346 8| emlékezni, beszélni akart, s nem volt, aki segítse és meghallgassa;
347 8| ragaszkodó, de vele bánni nem tudó árva, aki alig ért
348 8| folyvást mérgesítette. Nem volt az idõnek oly pontja,
349 8| Istvánra. A kis sánta Mányi nem tudta úgy szolgálni, mint
350 8| szélén látta, s Istvántól nem tarthatott, megromlott becsületességében,
351 8| lebeszélte róla. Mányi ehhez nem tudott, aztán ügyetlenül
352 8| érezte, még akkor is, midõn nem volt az. Sokat zúgolódott,
353 8| mellényt. Jó volt úgy is, nem vette észre, s midõn a kis
354 8| Mindhiába. Radnóthy senkit nem szeretett, senkit sem tûrt
355 8| felesége emléke kötötték hozzá. Nem is beszélt Mányival egyébrõl,
356 8| ugyanazt ismételte, s ha nem tudott tovább beszélni,
357 8| gondolva a belépõ Mányit.~Mányi nem mert szólani, és gyertyát
358 8| leszek, akkor én is meghalok. Nem hallod - folytatá fölemelkedve
359 8| hû leánykát -, pedig még nem is vettem neked piros kendõt.
360 8| meghalok is, a piros kendõ el nem marad.~A következõ hét egyik
361 8| összeomlik, akkor én már nem leszek, idézhetnek a Bezirkerek,
362 8| csendõrök, a mennyországba nem bocsátják be õket...~A kis
363 8| csinálsz!” történt is zavar, de nem a kis Mányi okozta. Midõn
364 8| eldöntetett. Ügyvéde többé nem tudta akadályozni elfogatását,
365 8| jobb volt így, legalább nem vihették még egyszer fegyver
366 8| éspedig kedvezõen. Itt nem árthattak vakmerõ iratai,
367 8| tett ugyan a nyomozásban nem bizonyosodott reá, de azért
368 8| pusztult el a régi udvarház, nem örökölhette senki. Ki fogja
369 8| fõiskolának hagyta. Szegény nem is sejtette, hogy végrendelete
370 8| abból semmit sem tudott, de nem is akart. Jól tudta, hogy
371 8| országgyûlésre halasztották. De nem kételkedett, hogy az országgyûlés
372 8| annyiszor hallotta a nemesi és nem nemesi birtok és személy
373 8| birtokához. Azonban 1851‑ben még nem adattak ki az új örökösödési
374 8| a kis Mányi Erzsi miatt nem is merte magát mutatni,
375 8| kerül, ha az ezredesné meg nem hal, s így új örökséget
376 8| hal, s így új örökséget nem nyer. Most már nem félt
377 8| örökséget nem nyer. Most már nem félt a csõdtõl, s tovább
|