Rész
1 1| öregbítette tudományát, és gondolt ki valami újat.
2 1| legnyughatatlanabb; járt és tapasztalt, nagy tervekkel
3 1| meg-megbújva kígyózott az ólakhoz és ketrecekhez; a negyedik
4 1| gyalogosok sem hiányoztak. Alatt és fenn nyüzsgött az udvar
5 1| mulat.~Mindez csak volt és odavan. Az udvarház pusztulását
6 1| Az udvarház pusztulását és szegénységét gyászolja.
7 1| s egy udvarháznál régibb és nagyobb dolgokat is megviselt
8 1| s Erdély iszonyú csaták- és pusztításoknak volt a színhelye.
9 1| többé; nagyon megfogyott és megõszült. Komor, beesett
10 1| ahol minden mintegy várta és üdvözölte. A tornyocskák
11 1| moraja mind hangosabban és barátságosabban köszöntötte;
12 1| megismerte a jól ismert kocsit, és kendõt lobogtat. Akkor mindezzel
13 1| bakról mindegyre betekintett, és szólani szeretett volna,
14 1| mert amióta ura kedvetlen és beteges, ritkán tudja és
15 1| és beteges, ritkán tudja és meri eltalálni mi esik neki
16 1| a kedves gyermekek, Géza és Erzsi, az õsi birtok és
17 1| és Erzsi, az õsi birtok és jó név e nagy reményû örökösei,
18 1| kétfelõl ültetett akác- és ecetfákat disznók turkálták
19 1| turkálták fel. A pajták és istállók bedõlve vagy üresen
20 1| nevét, hunyászodik meg, és lapul lábaihoz.~A kutyaugatásra
21 1| ingben, rongyos kalappal és hosszú szárú pipával. Radnóthy
22 1| szál gyertyát, a kocsisnak és lovaknak is adjanak, ami
23 1| egész örömmel futott hozzá, és zokogva csókolta kezét.
24 1| gondviselést, hogy ide jöhetett, és rendbe szedhette a jószágot.
25 1| címere családja pusztulását és gyalázatát jósolná. Néma
26 1| Egypárszor szeme közé nézett, és hallgatást akart neki parancsolni,
27 1| hogy tenger a költség, és nincs jövedelem.~- Hát tiszttartó
28 1| pohara, ki kellett ömölnie, és arra, aki legelõször érinti.
29 1| hogy már valahára húzhatja, és sokáig, mert nem volt gazdasszony,
30 1| az ismerõs régi hangok - és szemébe könnyek facsarodtak.~ ~
31 2| Nehezen szokott mindehhez, és semmit sem szokhatott meg.
32 2| szokhatott meg. Hánykódott a múlt és jelen között; nem tudott
33 2| minden a múltra emlékeztette, és örömest feledte a jelent,
34 2| szelencét, sehol sem találta, és lármát ütött. István háromszor
35 2| kínozzák a hazatért gazdát, és ne engedjék nyugodni. A
36 2| a régi kényelmet, csínt és nyugalmat. Félbehagyta,
37 2| okleveleket, szerzõdéseket, és kötelezvényeket. Összeszaggatott
38 2| a széken, gondolkozott, és számlálgatta ujján a kötelezvények
39 2| de azért volt mit nézzen, és nézte az árvaságra jutott
40 2| hálóterem, a fiúk, a leányok és vendégek szobái sokkal több
41 2| vendégek szobái sokkal több és szánandóbb látványt nyújtottak.
42 2| nyújtottak. Itt minden összetörve és széthányva hevert egymáson,
43 2| elváltoztatott a por, penész és senyvedés. Õ mégis mindent
44 2| mégis mindent megismert, és sokáig elsajnálkozott rajtok.
45 2| ami szintén nagy esemény és szentesítõ erejû. Így a
46 2| ajándék Bibliáján. Leült és forgatta a Bibliát, amely
47 2| mulasztható kötelesség.~És írt, nehezen írt - mily
48 2| a háznál -, de azért írt és sokat szenvedett. Neje halálának
49 2| E folytonos felindulás és évõdés fölemésztették lelkiereje
50 2| tevékeny férfiú méla, álmodozó és ingerlékeny különc lett.
51 2| visszasüllyedt bosszúságába és merengésébe, ami aztán egész
52 2| becsületesen. Akaratlan és szüntelen csak a forradalomra
53 2| szüntelen csak a forradalomra és az oláh pusztításra fordult
54 2| vármegye, az ország dolgait és szívökbõl elkeseredtek.
55 2| magyar megyéket, székely és szász székeket, hogy idegen
56 2| magyar alkotmányt, nemzetet és királyt.~A vendégek szórakoztatás
57 2| A vendégek szórakoztatás és enyhítés helyett még ingerlékenyebbé
58 2| helyett még ingerlékenyebbé és búskomorabbá tették. Csak
59 2| Legrosszabban töltötte ünnep- és vasárnapjait. A templomban
60 2| találhatta föl a vigaszt és nyugalmat. Mit ér, hogy
61 2| ki nem állhatja bajuszos és szakállas arcát, rövid imádságait,
62 2| lelkész leolvadt fizetését, és nincs pénze. Ez több volt
63 2| adjon, aki a zavaros idõt és távollétét felhasználva,
64 2| csináltatott. A pajtákat és istállókat egészen újra
65 2| hazajött, néhány ökörnél és tehénnél, amelyeket otthon
66 2| áttanulta a magyar törvénytárt és történelmet, s politikai
67 2| küzdöttek egymással a megye- és országgyûléseken. Nem volt
68 2| küzdött a közpályán. A köz- és magánjogi reformok rögtönzésérõl
69 2| magánjogi reformok rögtönzésérõl és erõszakoltságáról elmélkedett,
70 2| azokat a régi nagy asztagokat és boglyákat emlegette, amelyek
71 2| udvarháza földúlatásáról, és ismételve megkérdett minden
72 2| a nagy, kongó ebédlõben és sokáig várakozva az ételekre.
73 2| megjelent, újra eltûnt, és nem látott senkit, csak
74 2| felköszöntések hangzanának, és zene riadozna, mint annyiszor
75 2| félbe:~- Elég már, elég! - és szíve eltelt keserûséggel.~
76 2| tornácon töltötte. Unta magát, és sokáig elnézett mindent,
77 2| hamar kioltotta a gyertyát, és édes álomra merült. Ritkán
78 2| valaha fájt. Ifjúkori vágyai és szenvedései; a megyei pártharcok
79 2| szenvedései; a megyei pártharcok és ellenségeinek cselszövényei,
80 2| cselszövényei, rágalmai; a férji és szülõi gondok; három gyermekének
81 2| három gyermekének halála és haldokló neje; honvédhuszár
82 2| szúrja agyon, s trombitahang és ágyúdörej tölti be a levegõt.
83 3| vissza, hogy búsítsa urát, és szidalmat nyerjen fáradsága
84 3| világon nem volt két ily derék és okos gyermek, ismételték
85 3| gyermek, ismételték untalan, és mélyen sóhajtottak reá.
86 3| örült ura csendesedésének, és vigasztalni bátorkodott.
87 3| sokáig nézegette, s a remény és aggodalom fölindulásai közt
88 3| vettem die mensis ekkor és ekkor. Most is az olló után
89 3| csináltattam -, aztán tavaszira és nyárira is kell ‑, máskor
90 3| körülményes tudósítást - és száraz jelentést kapott.
91 3| de midõn sógorasszonya és leánya levelére jött a sor,
92 3| s még folyvást gazdasági és kereskedelmi zavarban szenvedõ
93 3| egypár száz forintot fia és leánya számára, de ez kezdetnek
94 3| emellett a gazdaság folytatása és saját magánszükségei is
95 3| eszik a sok drága zabot és szénát.~- Hát én mivel utazom
96 3| eszi-e az a három ló a zabot és szénát, hogy úgy sajnálja?
97 3| tisztje mondja, rég áhítozik, és jó pénzt megadna érette.~-
98 3| lásson. Mindig úgy tettem és sosem bántam meg.~Valóban
99 3| nem éri annyi politikai és családi csapás, és jószága
100 3| politikai és családi csapás, és jószága régi állapotjában
101 3| összetévesztése a múltnak és jelennek, hol büszkeségbõl,
102 3| zavarba hozták minden dolgát, és szakadatlan keserítették.
103 3| gazdasága rendezéséhez, és kettõs hévvel rontotta el
104 3| meg az eddigi tartozást, és szerzõdjenek újra: különben
105 3| folyvást táplálta a magyar és oláh elem közti súrlódást.~
106 3| gazdasszonyt elcsábította a háztól, és nõül vette. Emellett gyanúja
107 3| föllelhetõibõl. E leghálátlanabb és leghatalmasb ember megbüntetésével
108 3| fölfegyverezte cselédeit, kard és puska hiányában, kit amivel
109 3| nekik a pálinkáspoharakat, és pirongatta a számtartót,
110 3| látszott.~Hosszas készülõdés és tervelgetés után végre kiindultak.
111 3| ballagtak a vezérek: Radnóthy és a számtartó, ez utóbbi nagy
112 3| csatlakozott a gazdasszony és a kis sánta Mányi, akik
113 3| földre, miáltal a jobb- és balszárny egyaránt zavarba
114 3| asszonynak való dolog - csitítá, és tolta be feleségét a kertész.~-
115 3| Egyik elõrenyújtotta nyakát, és tátott szájjal hallgatózott;
116 3| eljõ a kerületi biztos, és igazságot tesz. Szóval,
117 3| mintegy elismeri felsõségét, és csendesen viseli magát.
118 4| eddigi jogaiban, míg a közte és hajdani földesura közt fennforgó
119 4| fölfokozott benne minden fájdalmat és gyûlöletet. Magánkívül járt
120 4| a szobát. Radnóthy némán és mozdulatlan állott, mintha
121 4| adják tudtára, hogy fogoly, és készüljön.~- Értem, hallom
122 4| készüljön.~- Értem, hallom és protestálok minden erõszakoskodás
123 4| magyarul, s csak nézett és bámult.~- Mégsem távoznak? -
124 4| jelenlevõket, hogy udvarháza és személye megsértése mellett
125 4| gazdasszony csipõjére tette kezét és kérdezte, hogy õ kinek fõzzön,
126 4| el, azt az áldott embert, és sírva forgatott ujján egy
127 4| cigányt, száraz kenyeret és vizet adnak neki; úgy él
128 4| egyszer s a kerületi biztosnál és csendõrtisztnél is jobban
129 4| sokat veszekedik a biztossal és a csendõrtiszttel, alighanem
130 4| Radnóthy kéthavi vallatás és fogság után kezességre szabadon
131 4| számadása alól felmentést és kárpótlást követelt, s egyszersmind
132 4| Ami az enyém, nem másé, és ezt semmiféle ostromállapot
133 4| lecsöndesíteni. Radnóthynak betegség és szenvedés fokozta ingerlékenysége
134 4| ezredesnének írt, s kéréssel és könyörgéssel alázták meg
135 4| utazott vissza jószágára, és lázas tevékenységgel fogott
136 4| elkeseredett lelkében. Személyét és földjét védve, hazáját és
137 4| és földjét védve, hazáját és nemzetét hitte védeni, s
138 4| vallatás alatt csak rendetlenül és töredékesen mondott el,
139 4| mondott el, rendszeresen és bõvebben akarta kifejteni.
140 4| Folyvást szobájában ült és írt. A számtartó hijába
141 4| volt, vagy az ezredesnétõl és Erzsitõl, akik Erdélybe
142 4| elfojtott évelõdését örökös és kitartó harag váltotta fel.
143 4| harag váltotta fel. Járt alá és föl szobájában. Forgatta
144 4| a királyhoz! Még jobban és bõvebben kifejtek mindent,
145 4| odaírt, ami szívén feküdt, és sok olyant, ami szorosan
146 4| tisztviselõk tudatlanságát és önkényét. Íveket írt össze
147 4| háborúkat, kivált a poroszt és franciát, amelyekben azt
148 4| Werbõczyt, az Approbata és Compilata Constitutiót,
149 4| történetírókat. Többször átolvasott és kijavított minden ívet,
150 4| szenved, haragszik, fárad és vénül.~Ez idõ alatt még
151 4| reá; hosszú borzas haja és szakálla még mogorvábbá
152 4| Bécsbõl megérkezett ezredesné és leánya szobájába léptek.~-
153 4| csodaállatot.~Radnóthy megfordult és feltekintett, de nem sógorasszonyára;
154 4| nézte, hosszasan nézte, és nem tudta megismerni, mert
155 4| megismerni, mert az megnõtt és elváltozott. Erzsi úgy állott
156 4| pongyolájában is cifrán és tetszelgõn. Sehogy sem találta
157 4| beesett arc, hosszú õsz haj és szakáll oly kellemetlenül
158 4| Mennyit aggódtam érted és Gézáért. Lásd, miattatok
159 4| Ez nem illik egy jónevû és elõkelõ nemesemberhez. Um
160 4| Erzsi folyvást pattogott és sírt. István és az ezredesné
161 4| pattogott és sírt. István és az ezredesné cselédei ijedve
162 5| verte magát, hogy sógornõje és leánya kényelmesebben lakhassanak,
163 5| lábon álljon sógornõjével és lányával, de az éppen felbõszítette,
164 5| az ájuláshoz. Erzsi sírt, és Radnóthy szitokra fakadt.~
165 5| nemesember, tüstént vita, szitok és sikoltozás támadt belõle.
166 5| mindent a lármás megyei és országgyûlésnek tulajdonított,
167 5| a sok cifra szónoklatot és fölterjesztést, betyároknak
168 5| magyart, mind hazugságot és ostobaságot írnak, s ha
169 5| ily deli, vitéz, mûvelt és nagy befolyású férfiút,
170 5| Megtiltotta Erzsinek a francia és német csevegést, különben
171 5| az ezredesné görcsöket és migrént kapott. Erzsi beteggé
172 5| innen is, onnan is hamar és kedvetlenül tértek haza.
173 5| minden család magába vonult, és sebeit kötözgette. A régi
174 5| volna el az idõ. Rom, bú és szegénység üdvözölték mindenütt
175 5| miniszter mily szép, okos és derék ember, s egy estélyen
176 5| a mulatság. Az ezredesné és Erzsi a két legszerencsétlenebb
177 5| Saphir Wilde Rosen-jeit és sóhajtani Kahlenberger után.~-
178 5| hogy szabadságot kér, jõ - és mégsem jõ... Ah, jól mondja
179 5| Elhagytam érte hazámat, és utána mentem. Hogy dobogott
180 5| mégis egész nap sóhajtozott, és szavalta Saphir kétségbe
181 5| később elhozták nejeiket és leányaikat is, akiknek kedvéért
182 5| aztán néhány fiatal tiszt és hivatalnok is bemutattatá
183 5| zenekarából egypár zenészt és táncoltak reggelig. A pusztuló
184 5| Megszaporodott házi kiadásai és a pörköltségek miatt kénytelen
185 5| nem eshetett meg kisebb és nagyobb keserűség nélkül.
186 5| kétséges. Mindjárt fogatott, és sietett haza. Hazulról egyenesen
187 5| határát; neki otthon kell ülni és várni, míg egy fekete pecsétes
188 5| idegen kézre jut. Búval és haraggal telt el. Leányára
189 5| telt el. Leányára gondolt és Kahlenberger kapitányra,
190 5| annyira búsítja. Haldokló és gyógyuló fia, megváltozott
191 5| gyógyuló fia, megváltozott és újjászületendõ leánya alakjai
192 5| megütötte volna. Fia temetése és leánya menyegzõje egy bõsz
193 5| össze lelkén, a halotti ének és tánczene õrült hangzavarként
194 5| együtt tarthatnám meg fiam és leányom lakodalmát! Örömest
195 6| mint õ, de a valcerben és polkában keresni kellett
196 6| Kahlenbergert, s a tréfa és vígság általános volt.~Az
197 6| zenét, karon fogta vendégeit és egyenként bemutatta Radnóthynak,
198 6| köztársalgásba is. Az ezredesné és Erzsi pirultak, nagyon szégyellték
199 6| nagyon szégyellték a sógort és szegény papát, mentegették
200 6| Elhagyta a bú, a harag s remény és vigasz; valami érzéketlen
201 6| Elõször is levelet írt, és pénzt küldött haldokló fiának,
202 6| papírra. A bevezetésben hazája és családja romlását siratta.
203 6| Elõszámlálta, hogy mije volt és mije van, fölemlítette,
204 6| amely drágaságban, pénzben és kötelezvényben mintegy negyvenezer
205 6| foglalva, hogy minden fekvõ és föllelhetõ vagyonát fiának
206 6| esetben a protestantizmus és magyar nemzetiség egyik
207 6| míg a fölhívatott lelkész és számtartó megérkeztek, hogy
208 6| Kezébe vette a végrendeletet és gyertyát, s az ezredesné
209 6| beléptére fölkeltek mindketten és vidoran siettek elébe. Az
210 6| volt. Erzsi nyakába borult, és sokat beszélt Kahlenbergerrõl,
211 6| tartozom: koszt, ruha, szállás és nevelés. Koronként küldöttem
212 6| fordított az ezredesnének és hallgatott. Leányát nézte,
213 6| nincs különbség a mágnás és nemes közt. Maholnap bizonyosan
214 6| hogy olvassa kedves lapját és hallgasson, s nem ügyelve
215 6| hallgasson, s nem ügyelve sûrû és hangos átkozódásaira, folytatta
216 6| szélû velinen, tulipánok és nefelejcsek között? Jó tanuló
217 6| Jó tanuló volt mindig, és többre vitte volna, mint
218 6| megbátorodott, s vele együtt ugatta és harapdálta Radnóthyt.~Radnóthy
219 6| élest ordítva elnémult, és sántítva kullogott ki a
220 6| Bécsbe vagy ahova akarja, és többé nem fog idejönni soha ‑
221 6| közül. Ott állott az atya és nagynéne között, nem tudva,
222 6| egyikre, hol másikra nézett, és föl-fölsóhajtott: - Welch’
223 6| Sokáig aludt a terhes út és izgalmas éj után, s fáradtabbnak
224 6| pörös földjeire. A panaszok és fenyegetések hosszadalmassága
225 6| csevegik körül anyjokat, és sóhajtott; nézte a vidám
226 6| repülnek szét a dúcos kapuról, és mormolt valamit foga közt;
227 6| hízelegve csúszott lábához, és fölkiáltott, amint megsimogatta: „
228 6| aki még mindig ott állott, és folyvást pisszegett.~- Mi
229 6| úgy illik”, azt feleltem, és futottam. A kisasszony utánam
230 6| elfordult, lehajtotta fejét és gondolataiba mélyedt. -
231 6| levelét, újra elolvasta és széttépte.~- Bárcsak egy
232 6| lehetetlen... lehetetlen - és összefogván kezét, imádkozott,
233 6| negyedóra óta áll elõtte, és beszélni akar vele.~A számtartó
234 6| aztán fölnézett Istvánra és hallgatott. István nem merte
235 6| Radnóthy intett fejével, és nem szólott semmit. A lelkész
236 6| Istvánra vetette szemét és hallgatott. Így telt el
237 6| fölemelkedett székérõl, és mintha most akarna válaszolni
238 7| õsz. A hanyatló természet és a pusztuló udvarház oly
239 7| nézte a vörösödõ ecetfákat és a kõrisfák hulló leveleit,
240 7| rajta, elveszõdött vele, és mulatta magát. Gyermek volt,
241 7| benne élt. Mióta reá borult és megölelte, megszakadt a
242 7| rokona, dajkája. A szeretet és fájdalom csatolta õket össze,
243 7| beszélt, azaz kérdezõsködött, és engedte beszélni Istvánt,
244 7| maradjon.~Hivatta a lelkészt és a számtartót, amazt azért,
245 7| aztán áttért az ügyvédre és a számtartóra, akire gyanakodni
246 7| hátradûlt karszékén, megvidult és beszédessé vált.~- Emlékszel-e,
247 7| megtámadtuk a csak helyettesített és nem országgyűlésen választott
248 7| beszédemet: „Tekintetes Karok és Rendek! Meddig él még vissza
249 7| embernek nevezni.” Mily nevetés és éljen harsogott a teremben.
250 7| mind a muszkákra panaszolt, és átkozta Szibériát.~Minél
251 7| tegnap.~Kifogyván a dicsőség és boldogság emlékeiből, ifjúkori
252 7| bohóságaikra tértek. Radnóthy diák és jurátus kalandjait emlegette,
253 7| belezavarodtak az évszámokba és nevekbe, vitatkoztak, meg
254 7| szólítja a professzor. Fölkelt és kiült. A professzor csak
255 7| tizenkettõt, eltelt az óév, és nem jött senki, aki újévet
256 7| Oly egyedül érezte magát, és félni kezdett; a szoba kihûlt,
257 7| mert elfeledkezik róla, és leönti ruháját. Jó melegen
258 7| ágyhoz, de annyira lesújtott és tehetetlen volt, hogy a
259 7| búcsúszó. Betelt utolsó vágya, és fájdalom nélkül halhatott
260 7| felcsilloghatott a szeretet és hála utolsó szikrája.~ ~
261 8| hosszú téli est, ködével és unalmával, s nem volt senki,
262 8| s nem volt, aki segítse és meghallgassa; amikor István
263 8| értett, megeredtek könnyei, és sohasem száradtak föl.~Talán
264 8| utolsó támasza dûlt ki, és semmi sem maradt, ami többé
265 8| öltözött föl nagy kínnal és rendetlenül; felemáson húzta
266 8| kedvére, õ is elbúsulta magát, és sajnálta Istvánt.~A számtartó
267 8| sajnálta Istvánt.~A számtartó és lelkész, akik néha benéztek
268 8| egyébrõl, mint feleségérõl és Istvánról. De mit tudott
269 8| beszélni, õ is sóhajtott és sírt, mint gazdája.~- Te,
270 8| Mányi nem mert szólani, és gyertyát gyújtott.~- Vagy
271 8| összeomlani az udvarházat, és tartsa meg sokáig gazdájával
272 8| Radnóthy is imádkozott, és másnap fölvette az úr vacsoráját.
273 8| csakugyan rosszul lett, lefeküdt és halni készült.~A kis Mányi
274 8| sem ébredt. A vén orvos és a fõtisztelendõ püspök csak
275 8| fényesen sütött a nap, és pacsirták énekeltek a levegõben.
276 8| beszaladt a féleszû bivalos, és jelentette, hogy csendõrök
277 8| fölhasználni az ezredesné és Kahlenberger befolyását;
278 8| fölforgattak, amit az idõ, befolyás és ügyvédi furfang építettek.
279 8| reményében az ezredesné és Kahlenberger is megfeszítették
280 8| minden elfoglalt telkét és földjét, a csendõrök éppen
281 8| curialistákat lakjaikból, és elfogták az ellenszegülõket.
282 8| romjaira, várta gazdáját, és keservesen vonított.~Így
283 8| 1848-ig jól ismerte a köz- és magánjogot, ami azután történt,
284 8| annyiszor hallotta a nemesi és nem nemesi birtok és személy
285 8| nemesi és nem nemesi birtok és személy egyenlõségét, hogy
286 8| jutalmazására, akik a német nyelvben és irodalomban legnagyobb elõmenetelt
287 8| felhagyott a katonai pályával, és átvette a jószágot. Nemsoká
288 8| is merte magát mutatni, és elbujdosott; a komondort
289 8| reformálni akarta a jószágot és civilizálni a falut. A curiális
290 8| reformált, civilizált. A reform és a civilizáció miatt egypár
291 8| tovább folytatta a reformot és civilizációt. Egyébiránt
292 8| úgy, mint õ, de a polkában és valcerben keresni kell párját;
|