Rész

1 1|        Elpusztuljon udvaromból még ma, ebben a pillanatban.~-
2 2| megtisztelni. Õ nem is tudta, hogy ma neve napja van, bámész arccal
3 3|           elfeledte, hogy a cseléd ma sem hozott levelet, a cseléd
4 6|            tovább kegyetlenségeit, ma reggel elutaztak Bécsbe,
5 7|         Emlékszel-e, István, éppen ma négy esztendeje, hogy utolszor
6 7|           az ember, ha megvénül, s ma hidegebb van, mint tegnap.~
7 7|        megálmodják holnapra, amire ma nem emlékeznek.~- Istenem,
8 7|        estéjén. - Tudod-e, István, ma éppen negyven esztendeje,
9 7|          tízet.~- Hogyisne? Hiszen ma szilveszter éjszakája van.