Rész
1 1| faalkotmányocskán holmi kis harangnak is beillõ csöngettyû,
2 1| kettõkor az uraknak. Rendesen a kis sánta Mányi csengetett,
3 1| Nem hallgatsz már te, kis béka! - Itt jelent meg reggelenként
4 1| alá bízott kert egy egész kis tartomány volt; se a régi
5 1| Egy kékesfehérre festett kis filegorja díszeleg itt,
6 1| kõ-Neptun ontja orrán-száján egy kis patak vizét. A falusiak
7 1| a tiszttartó, egy köpcös kis ember, egy ingben, rongyos
8 1| Sokkal örömestebb szemlélte a kis sánta Mányit, aki egész
9 1| menedékén, hogy repült belé a kis ember, s az alsó udvarig
10 1| csengettyû, kezdett ébredezni - a kis Mányi húzta, s egész erejébõl,
11 2| hogy az ablak alatt elmenõ kis Mányi elsikoltá magát, s
12 2| akart jõni orrán-száján a kis patak vize, fenyegette a
13 3| magával, hogy lásson egy kis világot, s gyakorolja magát
14 3| eldicsérték, elsajnálták a kis Gézát s a kis Erzsit, kik
15 3| elsajnálták a kis Gézát s a kis Erzsit, kik ugyan elég nagyok
16 3| pillanatok varázsa alatt áll. A kis Gézából más körülmények
17 3| lovagolt az egész ezredben. A kis Erzsi a Küküllõ mentén legszebb
18 3| mellékelt a levélhez egy kis cédulát, amely így hangzott:~
19 3| emlegetjük -, küldjön nekem egy kis pénzt - a télen sok báliruhát
20 3| tekintetbõl jó volna neki egy kis pénzt küldeni.~Bármennyire
21 3| leverõen hatottak reá. Egy kis vigasztalást, a szeretetnek
22 3| vigasztalást, a szeretetnek egy kis melegét várta, vagy legalább
23 3| Szegény jó fiam, édes kis Gézácskám, mennyit szenvedhettél! -
24 3| csináltassa meg a kocsiszínt, a kis sánta Mányi kergesse el
25 3| csatlakozott a gazdasszony és a kis sánta Mányi, akik nem voltak
26 3| hajdani gazdasszonyt, a kis Mányi mind azt visította: -
27 3| kihányásával foglalatoskodtak. A kis Mányi megismert egyet-mást,
28 4| vissza a kertészi lakba, a kis sánta Mányi jajgatva s el-elbukva
29 4| neki a múlt vásárkor. A kis Mányi ilyenkor mindig elkezdett
30 4| azt mondotta -, hogy ez a kis béka mindenbe beleszól.~-
31 4| Radnóthy rejtegette, vagy a kis sánta Mányi dugta volt el
32 4| vigyázatlanságból az ezredesné kis fekete kutyájára nem lép,
33 4| fuldoklott Radnóthy.~A kis haszontalan kutya még élesebben
34 5| kaució letétele okoz egy kis nehézséget, amelyet Radnóthynak
35 5| leányostul, s Erzsi egy kis mulatságot rendezett számukra.
36 6| titkos örömüket, hogy a kis intermezzo nem adott botrányra
37 6| Erzsike, most három éve, egy kis bált adott volt szegény
38 6| megcsókolva leányát -, aki mindig kis feleségének hívott? Mondhatom,
39 6| megkérdi, mit csinál az õ kis felesége. Mit feleljek neki,
40 6| Atyjának van valamije, kis birtokú nemesember, de jó
41 6| csinosabb menyecske, mint az én kis Erzsikém.~- Du Unmensch!
42 6| nagy zajjal, hogy most a kis fekete kutya is megbátorodott,
43 6| küszöbén talált valakit, a kis sánta Mányit, pisszegve
44 6| eszterhaj fecskefészkeit, ahol a kis fecskék vígan csevegik körül
45 6| végre megakadt a szeme a kis sánta Mányin, aki még mindig
46 6| hirtelen, s ellökte magától a kis Mányit, aki ijedten szaladt
47 6| rövidebb volt. A jó ügyvéd egy kis pénzt, egy kis perköltséget
48 6| ügyvéd egy kis pénzt, egy kis perköltséget kért tõle,
49 7| hallgatta, mint hajdan a kis Géza, midõn a hû cseléd
50 7| ellenkezett urával, egy kis idõhaladékot kért, panaszolta,
51 7| megértvén, hogy neki is egy kis nyugdíjat hagyott, megcsókolta
52 7| engem megcáfoljon? Az a kis fekete báró, akit cigány
53 7| belölrõl az István nyögése s a kis Mányi sírása hallatszottak
54 7| hallatszottak ki.~- Úgy... úgy kis Mányikám - folytatta a haldokló
55 7| orvosságot. Vigyázz egy kis kulcsra, amelyet nappal
56 7| kiáltá az ágyra boruló kis Mányi folyvást zokogva.~-
57 7| István bácsi - dadogta a kis Mányi, betakarva a beteget
58 8| amikor István helyett a kis Mányi lépett be, hogy õt
59 8| emlékeztette volna Istvánra. A kis sánta Mányi nem tudta úgy
60 8| kellett várni az ételre. A kis Mányi követve István utasítását,
61 8| Sokat zúgolódott, hogy a kis Mányi oly nagy parasztfoltokat
62 8| nem vette észre, s midõn a kis Mányi sírni kezdett, hogy
63 8| tûrt maga körül, csak a kis Mányit. István végakarata
64 8| mit tudott beszélni vele a kis együgyû lyányka? Emlegette
65 8| lábához borulva.~- Szegény kis Mányi, sajnálsz! - szólalt
66 8| nem bocsátják be õket...~A kis Mányi letérdelt, egész éjjel
67 8| lefeküdt és halni készült.~A kis Mányi megijedt, s ki akart
68 8| szögeztek a koporsó födelére. A kis Mányi a tavasz legszebb
69 8| Mindenki odatekintett. A kis Mányi sírt, miért meg is
70 8| gazdasszony, fülébe kiáltva: „Te kis béka, még zavart csinálsz!”
71 8| történt is zavar, de nem a kis Mányi okozta. Midõn éppen
72 8| megindult a templom felé. A kis Mányi, akinek sánta lábát
73 8| újra megpirongatta. „Te kis béka, itt is zavart csinálsz!”
74 8| cselédek elszéledtek, a kis Mányi Erzsi miatt nem is
|