Rész
1 1| pálinkafõzõt, malmot, egypár rétet, jó darab erdõt s a családi
2 1| nyáj kolompja mint szíves „jó estét” csendült fülébe;
3 1| Erzsi, az õsi birtok és jó név e nagy reményû örökösei,
4 1| évben küldött ide egyik jó barátja, mert régi tiszttartóját
5 1| méltóságos úr, felesége csináljon jó vacsorát, a szomszéd faluból
6 1| faluból kerítsenek valami jó bort, a zsidótól hozzanak
7 2| volna szórakozást? Régi jó szomszédai nemigen látogathatták;
8 2| vendége is. Emlegették a régi jó idõket, a vármegye, az ország
9 2| már csak emlékezetben élõ jó vasárnapokat.~Szégyellni
10 2| foglalt helyet, itt egyik jó barátja, túl a tiszteletes,
11 2| cigányok húzták, a régi jó szokás szerint neve napját
12 3| szerették így nevezni. A jó cseléd még akkor szokott
13 3| folytatta az apa -, a régi jó idõben mily jó szerencsét
14 3| a régi jó idõben mily jó szerencsét tehetett volna;
15 3| s adjon nekünk még egy jó napot.~Egy ily, legalább
16 3| veszedelmen, s több tekintetbõl jó volna neki egy kis pénzt
17 3| elmondogatta: - Szegény jó fiam, édes kis Gézácskám,
18 3| mondja, rég áhítozik, és jó pénzt megadna érette.~-
19 3| pálinkafõzõ? Most sem ad többet. A jó gazdának mindent a maga
20 3| Valóban igazat mondott; hajdan jó gazda volt, s talán még
21 3| rontotta el mindazt, amit a jó számtartó valahogy rendbehozott.
22 3| s eddigi illetékét egy jó darab kukoricafölddel toldá
23 3| megyegyûlésekre járt. Mint a jó hadvezér, bátorítgatta csapatját,
24 3| gondolkozott, hogy mily jó lenne, ha a kertésznek nem
25 3| végett - nyugtatá feleségét a jó férj.~E nyilatkozatra kezdé
26 4| de mindhiába; Radnóthy jó emberei, régi ismerõsei
27 4| hallgasson, ne bosszantsa a jó nagynénit. Nem látja, hogy
28 4| Bécsben, erre tanított a te jó nagynénéd? Ezért küldöttem
29 5| belõle, s kivetkõztette jó szokásaiból; hiszen már
30 5| Erzsi kezét, ha beleegyezik jó, ha nem, akkor magával viszi
31 5| megvigasztalt Erzsi nyakába borult a jó néninek, összecsókolta,
32 5| éppen nem hervadt, folyvást jó egészségnek örvendett, s
33 5| Bizonyosan egy-két régi jó barátom látogatott meg fiastul,
34 6| hivatalnok neje tréfásan jó szívvel látta magát a mához
35 6| fõispán fiára? Õ nagyon jó fiú; gróf, de nem büszke,
36 6| tulipánok és nefelejcsek között? Jó tanuló volt mindig, és többre
37 6| kis birtokú nemesember, de jó gazda. Tudod, én sohasem
38 6| az Isten meghallgatja a jó leány imádságát. Ugye, Erzsike,
39 6| imádságát. Ugye, Erzsike, te jó leány vagy, szereted atyádat,
40 6| azt felelte: - De hazajõ, jó hírt hoz.~Megint ott ült
41 6| panaszkodott, hogy a régi jó dohányt még csak egypár
42 6| Kinézett az útra, várta a jó hírt, ki-kiesett a pipa
43 6| tárgyalás alá kerülvén, jó volna, ha mind õ, mind Kahlenberger
44 6| mérsékelné magát, azért jó lesz, ha sehová sem megy,
45 6| szóló levél rövidebb volt. A jó ügyvéd egy kis pénzt, egy
46 7| ha volna még abból a régi jó dohányból. István mindig
47 7| el-elmosolyodott, ha a régi jó idõbõl egy-egy tréfa jött
48 7| feledték a korán elhunyt jó fiút, a hálátlan leányt,
49 7| hogy ennyire rászedhette a jó öreget.~- Ej, uram, tréfaság! -
50 7| ijedten.~- Ó, dehogy, édes jó uram, hanem meggondoltam,
51 7| ember, amilyen én vagyok, jó, ha minden este elbúcsúzik,
52 7| elmélázva.~- Ó, az én édes jó uram még sokáig fog élni,
53 7| megbánta hibáját, s csak egy jó szóra vár. Alkalmasint fél
54 7| aki mindig javát akarta.~A jó cseléd gyöngéden akarta
55 7| azt akarta mondani, hogy a jó leány ápolni tartoznék atyját
56 7| róla, és leönti ruháját. Jó melegen add föl az ételt,
57 7| méltóságos úrról. Vigyázz, hogy jó legyen reggel a kávéja,
58 7| is haragítottam meg az én jó uramat.~- Nem haragszom,
59 8| A gazdasszony követte a jó példát. Radnóthy mindenben
60 8| István utasítását, nemcsak jó melegen, hanem valóságos
61 8| öltötte magára a mellényt. Jó volt úgy is, nem vette észre,
62 8| méltóságos asszonyt, hogy milyen jó volt, mily szép ruhában
63 8| szép ruhában járt, mily jó gazdasszony volt, mindig
|