1-bizon | bizot-elfog | elfut-fenye | fenyi-harma | harmo-kasza | katon-kurja | kurta-megve | megvi-orsza | orult-szall | szalm-tomlo | torde-vizmo | vizsg-zweit
Rész
4019 5| halotti ének és tánczene õrült hangzavarként zúgtak fülébe.
4020 5| régi betegségébe, s bár az orvosok biztatása nem hiányzik,
4021 3| éppen nem sietett a bajt orvosolni; az új tisztviselõk, akik
4022 7| különben nem veszi be az orvosságot. Vigyázz egy kis kulcsra,
4023 8| derekáig, s csak a majorság õrzéséhez értett, megeredtek könnyei,
4024 7| földön, s még fejfa sem õrzi emlékét. Kímélni akartál
4025 2| nemes volt, aki büszkébb õseire, mint kiváltságaira, s akiben
4026 2| ajándékozott volt egyik õsének, saját kezével írva be nevét,
4027 1| amikor meglátogatta egyik õsét, aki igen kedves embere
4028 6| Aztán elmondotta, hogy az õsiség eltöröltetvén, teljes szabadsággal
4029 8| csak elvben törülték el az õsiséget, s a nemesi örökösödés szabályozását
4030 6| nemesi birtok. Elsajnálta az õsiségi intézményt, amely fenntartotta
4031 2| bámulta a régi alkotmányt s az õsök bölcsességét. Most sehol
4032 7| templomba, hogy alamizsnát osszon ki a szegények között, s
4033 4| él õ ott is, mint itt; te ostoba, takarodjál innét, õrizd
4034 3| Nem mondott meg semmit, ostobát mondott mindig. Mi lesz
4035 1| vonultak át. Pattogott az ostor, nyihogott a ló, szûkölt
4036 3| de hangjával majdnem egy ostromágyút helyettesített. A gazdasszony
4037 3| közelebb érkezett a csapat az ostromlandó házhoz, annál inkább csillapult
4038 1| elpusztított. Radnóthy 1848 õsze óta nem volt otthon, mert
4039 6| gyertyára bámult. Éppen akkor oszlottak a vendégek; az utolsó kocsi
4040 3| Erzsivel, s ott tölti az õszt október végéig.~Erzsi is
4041 1| jobbágyasszonyoknak, s alamizsnát osztogatni a szegényeknek. Itt gyûlt
4042 2| vendégszobában foglalt helyet; azt az otromba ruhaszekrényt a tiszttartó
4043 2| csalja, szeme közé nevet, s otthagyja keserûségének. Reggelenként
4044 3| nyelvben. A lányka egész ottmulatását néhány hónapra szabta, de
4045 7| kocsijába képzelte magát, amint ovációkkal fogadják a kortescsapatok,
4046 5| nagy ebéd volt, majd nagy ozsonna, egypárszor estélyt is adtak.
4047 1| erdélyi fejedelem, kétszer ozsonnált árnyaik alatt, amikor meglátogatta
4048 3| uram ahhoz nem ért, azért packáznak velünk. Megmutatom én nekik,
4049 6| velem nem lehet oly könnyen packázni. Ez is protestáció, ez a
4050 8| fényesen sütött a nap, és pacsirták énekeltek a levegõben. Három
4051 3| kardot kötött, egy nemrég a padláson megtalált régi kardot, amellyel
4052 2| csak tél-túl bedeszkázott padolaton mindjárt-mindjárt meg kelle
4053 1| disznók turkálták fel. A pajták és istállók bedõlve vagy
4054 2| kõcímert csináltatott. A pajtákat és istállókat egészen újra
4055 1| sokfelé ágazva rohant a pajtákba. Mindeniknek volt mellékága
4056 3| bizony most a mástól vett pálinka árultatása keveset jövedelmez.~-
4057 3| keveset ígért a vásárhelyi pálinkafõzõ? Most sem ad többet. A jó
4058 3| hogy állíttassa helyre pálinkafõzõjét, s árultassa saját pálinkáját
4059 1| gyümölcsös-, méheskertet, aszalót, pálinkafõzõt, malmot, egypár rétet, jó
4060 3| pálinkafõzõjét, s árultassa saját pálinkáját a falu kocsmáján, mert bizony
4061 3| csapatját, töltötte nekik a pálinkáspoharakat, és pirongatta a számtartót,
4062 1| hajdan sima volt, mint a palló, a kinn ácsorgó volt jobbágyokra,
4063 8| Aztán felhagyott a katonai pályával, és átvette a jószágot.
4064 2| szobájából keríthették ide; a pamlag bõr helyett háziszövettel
4065 6| mindketten sikoltva borultak a pamlagra, mert egy iszonyú csattanás
4066 7| semmit, keblébe öntötte panaszát, általa közlekedett az ügyvéddel,
4067 6| karszékében, pipára töltött, s panaszkodott, hogy a régi jó dohányt
4068 6| sem pörös földjeire. A panaszok és fenyegetések hosszadalmassága
4069 3| belõle azokat a gazembereket, panaszoljanak, pöröljenek, õk extra dominium,
4070 6| neki meg kell tanulni a pantomímiát, különben lehetetlen lesz
4071 8| ravatalra helyeztek. Három pap jött el szolgálni; egyik
4072 6| beszélt Kahlenbergerrõl, aki a papának fegyverengedélyt fog eszközölni,
4073 4| majd megtanítom én ezeket a pápaszemes Bezirkereket, hogy mi a
4074 2| a címlap elõtti tiszta papír is megvolt, ahova a családfõ
4075 8| belõle a legnagyobb darab papiroscsomót, dugd el jól, ne lássa senki,
4076 7| belõle a legnagyobb darab papirost, fekete galanddal van összekötve,
4077 4| már összeírtak egy szekér papírt, bizony Radnóthy uram oda
4078 3| illõen címezve; mindig a papírvágó ollóval vágta fel a pecsétet,
4079 7| Megfizette-e számtartó uram a szász papnak a sok német fordítás árát?
4080 4| megérthessék, a szomszéd szász pappal lefordíttatom németre. Hadd
4081 3| úgy hallgatott reá, mint a papra. Remélni kezdett. Meg-megveregette
4082 1| méltóságos úr szobája egész paradicsom. Az elrabolt bútorokból
4083 3| nemesembernek mindig Bécs volt a paradicsoma, a magyar úriasszonynak
4084 8| Innen is, onnan is kemény parancsolat ment a kerületi biztoshoz,
4085 2| Hanem azért oly fennhéjázó parancsolatokat adott ki, mint gazdasága
4086 3| nagy kedvvel teljesíté e parancsolatot, õ is haragudott a kertészre,
4087 4| azokhoz folyamodom, akik nekik parancsolnak, a kormányzóhoz, a miniszterekhez,
4088 1| és hallgatást akart neki parancsolni, de ahelyett, maga sem tudta,
4089 1| csak azután, amikor mély, parancsoló hangon hallja kimondani
4090 6| is szükséges, tegye, amit parancsolok.~A számtartó a gazdasági
4091 4| érkezett a faluba. A jegyzõ parancsot kapott, hogy a házából kiûzött
4092 3| Sokszor meg is vigasztalta. Paraszt egyszerûségében annyi bensõséggel
4093 8| hogy a kis Mányi oly nagy parasztfoltokat vet ruhájára, s emlegette
4094 4| mérgét.~- Soha életemben ily parasztságot! Mûveletlen, barbár ember!
4095 4| Úgy bánni velem, mint egy paraszttal, mint egy jöttment emberrel,
4096 1| beljebb is szünetlen egy paripa ficánkolt, valamelyik kurtanemesé,
4097 7| mindig zsebében õriz, s éjjel párnája alá tesz. Ez kulcsa íróasztala
4098 7| beteget s megigazítva a párnát feje alatt.~- Ne gondoskodjál
4099 2| és szenvedései; a megyei pártharcok és ellenségeinek cselszövényei,
4100 3| inkább a curialisták érdekeit pártolták, s a közigazgatási eljárástól
4101 4| a házi komondor, amely pártul fogta gazdáját, s majdnem
4102 4| csinálsz? - ismétlé nagy pátosszal az ezredesné.~- Megbolondulok! -
4103 6| franciául, sõt e nyelven talán a Paul de Kock regényeit is elolvasgatja,
4104 1| látszott, széles zsindelyfödele pazar szeszéllyel nyújtózott a
4105 1| rendetlenségben, e számítás a pazarlás közepett, e gond a hanyagság
4106 3| csak róla beszél, hogyan pazarolja erdejét, mily rossz gazda,
4107 5| és várni, míg egy fekete pecsétes levél érkezik, fiát idegenek
4108 3| papírvágó ollóval vágta fel a pecsétet, s odaírta: vettem die mensis
4109 1| kopott. Rókamálos mentéje pecsétfoltos, s a zsinórzat rajta foszlásnak
4110 6| kiveszendõ régi magyar nemesek példányát, s fölküldi az Illustrierte
4111 2| mindent elváltoztatott a por, penész és senyvedés. Õ mégis mindent
4112 1| födele, betört ablakai, penésztõl sárgazöld fala, a pusztuló
4113 2| hangon kiáltá: - Negyvenezer pengõ forint! - hogy az ablak
4114 7| ügyvéd kell hozzá. Félnek a pennámtól. De azért befûtöttem nekik;
4115 5| gondoskodni fog leánya pénzbeli kárpótlásáról, ha beleegyezésével
4116 6| rész, amely drágaságban, pénzben és kötelezvényben mintegy
4117 2| leolvadt fizetését, és nincs pénze. Ez több volt bosszúságnál,
4118 1| minden jövedelmet; tulajdon pénzébõl is fordított már valamit
4119 3| az ezredes is alkalmasint pénzéért vette el. Mennyire elütött
4120 6| megfizethetetlen. De kevés pénzem van.~Aztán leült, elõvette
4121 3| Papa el ne feledkezzék a pénzküldésrõl.~A másik levél Milánóban
4122 7| jövedelem a jószágból, mert pénzre van szüksége. A számtartó,
4123 6| ügyvéd egy kis pénzt, egy kis perköltséget kért tõle, s ismerve gyöngéjét,
4124 7| gazdaságra, s az ügyvédnek perköltségre, a többit még nem fizette
4125 5| pedig éppen Siebenbürgens Perlének nevezte Erzsit, mire az
4126 5| nyakát. Ebbõl aztán nagy perpatvar támadt, az ezredesné görcsöket
4127 2| csüngött nemzete jövõjén. Most pesszimista vált belõle. Bár a forradalmat
4128 2| hamar belefáradt, odaült pihenni íróasztalához, s nézte hogy
4129 1| fogadták; szeme nemegyszer pihent meg egy-egy újabb boglyán
4130 3| õket, az apa pedig gyöngéd pillanataiban mindig így szólott hozzájok,
4131 3| hozzájok, s most folyvást e pillanatok varázsa alatt áll. A kis
4132 6| gondolt; elszunnyadt néhány pillanatra, majd hirtelen fölriadt,
4133 6| hallgatott, s egy fájó, édes pillantást vetve leányára, még egyszer
4134 1| vajon csakugyan mert-e a pimasz neki olyasmit mondani. E
4135 6| a jó hírt, ki-kiesett a pipa szájából, s elaludt.~Alkonyat
4136 6| Megint ott ült karszékében, pipára töltött, s panaszkodott,
4137 3| merjen nekem beszélni. A pipát is azért hagyom el, hogy
4138 1| kalappal és hosszú szárú pipával. Radnóthy most látta elõször
4139 2| a háznál, ott a cukor a pirított kenyér mellett. Ura is háromszor
4140 1| méltóságos asszony széttekinteni, pirongatózni, munkát adni a jobbágyasszonyoknak,
4141 6| is. Az ezredesné és Erzsi pirultak, nagyon szégyellték a sógort
4142 6| ott állott, és folyvást pisszegett.~- Mi bajod? - kérdé tõle
4143 6| valakit, a kis sánta Mányit, pisszegve s egy levelet tartva kezében.~
4144 3| nem volna puskája, de még pisztolya sem. Azonban késõ volt minden
4145 3| kertésznek puskája van; a béres pisztolyairól is tudott valamit, ami a
4146 6| a mulatságban, amely non plus ultra volt. Erzsi nyakába
4147 4| Radnóthy nyakig úszott a pörben, s helyzetét nagyon megnehezíté
4148 7| szeretném már tudni, hogy állnak pöreim. Jöjjön ki újra hozzám.
4149 6| csak sok a gondom, csak pöreimet végezhetném be, csak bátyád
4150 4| hijába kérte, hogy hagyja reá pöreit, s ne elegyedjék semmibe,
4151 6| ugyanezt kérte Radnóthy többi pörére nézve is, melyeket õ, amennyire
4152 5| Megszaporodott házi kiadásai és a pörköltségek miatt kénytelen volt eladni
4153 1| aztán az adó, szállásolás, pörlekedés felemészt minden jövedelmet;
4154 7| régen a maga személyében is pörölhetett az ember, most ügyvéd kell
4155 3| Miért menjek panaszra, miért pöröljek? - mondogatta számtartójának -
4156 3| gazembereket, panaszoljanak, pöröljenek, õk extra dominium, nekik
4157 4| elegyedem velök szóba, hadd pöröljön velök ügyvédem, úgyis kedveli
4158 5| jegyzõvel, tisztviselõkkel kelle pörölnie, hanem két nõvel s egy kiskutyával
4159 3| adósságaikról tudni, ügyvéde be is pöröltette õket, de az új törvényszékeket
4160 6| maga rongyos házára, sem pörös földjeire. A panaszok és
4161 2| követelésekkel állott elõ, s pörrel fenyegette hajdani gazdáját,
4162 1| volna, azonban István, aki a poggyászt hordta fel meghallván a
4163 7| természete.~- Ne hozzak egy pohár borsos meleg bort? Csak
4164 1| Csordultig telt keserûségének pohara, ki kellett ömölnie, és
4165 2| terem, több volna a vendég, poharak csendülnének, felköszöntések
4166 2| nézte az árvaságra jutott pohárszéket, kifordult sarkú ajtóival,
4167 4| szétszaggatta Figarót. Valóságos pokoli lárma keletkezett, amelyben
4168 2| visszariadt a kihívó kockáztató politikától. Nem sokat olvasott, keveset
4169 4| érzéketlen arccal s útias pongyolájában is cifrán és tetszelgõn.
4170 8| Nem volt az idõnek oly pontja, a szobának oly zuga, amely
4171 1| rávilágíthasson a táj szebb pontjaira s a tornácon ülõ nejére,
4172 1| hársfasor a kert legkisebb pontján, amely közepütt tágas körré
4173 6| semmi sem illeti. Megírta pontokban foglalva, hogy minden fekvõ
4174 3| körülvették. Ekkor minden ponton megkezdõdött a támadás,
4175 2| mindent elváltoztatott a por, penész és senyvedés. Õ
4176 1| emelkedtek. Az egész tért porcsfû vonta be, kopott szõnyegként
4177 1| benõtte a fû, a kocsiút porondját elmosták a záporok, s a
4178 1| majd mindeniket átvágta a porondos kocsiút, amely büszkén húzódott
4179 4| fõbb háborúkat, kivált a poroszt és franciát, amelyekben
4180 6| kék tintával írva, aranyos porral meghintve, s megtömve mindazzal,
4181 3| rendetlenül vagy éppen nem járt posta Bécsbõl Erdélybe, az ember
4182 3| örömest odaadta volna a postamesternek, ha szánakozik rajta, s
4183 8| harmóniára. Az ebédlõt fekete posztóval vonták be, s festett címereket
4184 5| része különben is mindig pótolható készpénzben.~E terv közben
4185 4| Compilata Constitutiót, Pragmatica Sanctiót; az 1791-i törvényeket
4186 3| Radnóthy - az valóságos prédálás lenne. Nem tudja, számtartó
4187 2| nélkül mond el, világias prédikációit, amelyek valóságos hírlapi
4188 3| címezik alispánnak, s a prédikátumot is kifeledték. Több hónap
4189 3| szeretném én látni azt a prókátort, aki kúriámat elpörli. Majd
4190 6| könnyen packázni. Ez is protestáció, ez a vis inertiae. Tudja
4191 2| most is láthatni némely protestáns egyház ily ajándék Bibliáján.
4192 6| mehetne. E gyászos esetben a protestantizmus és magyar nemzetiség egyik
4193 6| németül, franciául, versben, prózában. Majd magyarra fogva a beszédet,
4194 7| fõtisztelendõ református püspöknek, aki most oda szorult Enyedrõl.
4195 3| fölfegyverezte cselédeit, kard és puska hiányában, kit amivel lehetett.
4196 3| kötvén a csapatnak, hogy a puskától ne féljenek, azzal csak
4197 3| álmából fölvert kertész puskával állott ki a küszöbre, csúnyán
4198 6| forradalom alatt, az oláh pusztítás idejében. A végrendelet
4199 1| Erdély iszonyú csaták- és pusztításoknak volt a színhelye. Nem csoda,
4200 2| forradalomra és az oláh pusztításra fordult a beszéd; Radnóthy
4201 4| legtöbbet beszélt az oláh pusztításról, udvarháza földúlatásáról.
4202 5| ha elmondotta, hogy így pusztul ki lassanként minden erdélyi
4203 1| lehet kétkednie, s a rom, pusztulás igenis kézzelfogható. De
4204 4| a falu végéig, s háza, a pusztulásában is drága udvarház, mindinkább
4205 8| keservesen vonított.~Így pusztult el a régi udvarház, nem
4206 5| ő kezességre kibocsátott rab, aki nem lépheti át az ország
4207 6| gyöngéjét, így is, amúgy is rábeszélni igyekezett, hogy legyen
4208 3| alatt mersz hadonászni, te rabló, te tolvaj! - kiáltá Radnóthy
4209 4| meg nem változtathatja. A rablót szabad megölnünk, a tolvajtól
4210 3| egyet-mást, ami az udvarházból raboltatott el, s a gazdasszony segítségével
4211 6| megeredtek könnyei. Zokogott, ráborult Istvánra, földúlt családja
4212 1| kastélyait szokás megtisztelni. A Radnóthyé e kettõ közt foglalt helyet,
4213 4| franciául Erzsihez, magyarul Radnóthyhoz. Erzsi folyvást pattogott
4214 2| közhangulat a reformok felé ragadták. Becsületes táblabíró, derék
4215 2| ellenségeinek cselszövényei, rágalmai; a férji és szülõi gondok;
4216 7| durva vonásain mindig csak ragaszkodást olvasott, a dörmögõ hang,
4217 2| nagyatyjától örökölte, a fiú ragaszkodik hozzájok szokásból, kegyeletbõl;
4218 8| hogy õt levetkõztesse, e ragaszkodó, de vele bánni nem tudó
4219 3| foglalásaikhoz még akkor is ragaszkodtak, midõn más nemû kihágásokkal
4220 2| nélkül, drága fegyverei nem ragyogtak többé ott, az õsi képek
4221 5| senki elől nem térni ki, s ráhajtott a főhivatalnok kocsijára.
4222 1| megkárosítani, pénzt csikarni rajtam, aztán elcsapni. Nem oda
4223 5| róla, azért néha szörnyen rájuk mordult, mire az ezredesné
4224 3| diadalmasan gyûjtötte egy rakásba. Néhány pillanat alatt a
4225 2| Bibliát, amelyet a buzgó I. Rákóczi György fejedelem ajándékozott
4226 4| viszem a pört, ha mindenemet ráköltöm is. Úgy bánni velem, mint
4227 7| haladt a tél, annál jobban rakta a tüzet, minél hosszabbak
4228 2| láb alatt, mint a zsibárus raktárában. Hiába fogott a rendezéshez;
4229 3| tépelõdött, hogy mibõl fogja õket rangjokhoz méltóan eltartani. Mennyi
4230 3| kihúzván kardját, egymaga akart rárohanni a kertészre, amit a számtartó
4231 7| lelkéből nevetett, hogy ennyire rászedhette a jó öreget.~- Ej, uram,
4232 4| csinálni. Atyjának merõn rászegzett, éles, átható szeme egészen
4233 1| s a kertész, aki nyalka, rátartó volt, s nagyon is a gazdasszony
4234 5| jár atyjának, de ha csak rátekintett is haragos arcára, már elhagyta
4235 8| törvénytelenséget követett el. A fiskus rátette kezét jószágára, a nagyenyedi
4236 4| formából a csendõrtiszt rátevén kezét, elmondhatta tiltakozását
4237 5| magát, s Radnóthy fölrúgta a ráugató Figarót.~Így telt el néhány
4238 8| koporsójában, amelyet magas ravatalra helyeztek. Három pap jött
4239 5| azért utazott Erdélybe, hogy rávegye Radnóthyt Erzsi férjhez
4240 1| késni, hogy még egyszer rávilágíthasson a táj szebb pontjaira s
4241 1| kíváncsiságból figyelni kezdett reája.~A tiszttartónak sem kelle
4242 7| elfordult búsan, s e szavakat rebegte: - Te is az õ pártját fogod,
4243 8| reformált, civilizált. A reform és a civilizáció miatt egypár
4244 8| terveket forgatott fejében: reformálni akarta a jószágot és civilizálni
4245 8| jószágigazgatójával mindent reformált, civilizált. A reform és
4246 7| s add át a fõtisztelendõ református püspöknek, aki most oda
4247 7| aki ezer apró történetet regélt el róla. Hallgatta, oly
4248 6| nyelven talán a Paul de Kock regényeit is elolvasgatja, ha el nem
4249 5| ahelyett érzékeny német regények olvasásával töltötte az
4250 5| dicsérték a romladozó udvarház regényességét, Kahlenberger pedig éppen
4251 3| Az ily éjszakákra virradó reggelek voltak legkomorabb órái.
4252 8| varrni, mint egy szabó. A reggeli felöltöztetést sem engedte
4253 5| öltözködött, el-elkésett a reggeli- vagy ebédtõl, kevés kedvet
4254 3| tért vissza udvarházába reggelizni.~ ~
4255 7| aludt el, álmodozott, s reggelt panaszolt, hogy rosszul
4256 8| marosvásárhelyi diákság reggeltõl estig készült a nagy harmóniára.
4257 1| századnál, s egy udvarháznál régibb és nagyobb dolgokat is megviselt
4258 6| nemesembert, akinek õsei régibbek az övéinél; tudja, hogy
4259 4| hívatna ad audiendum verbum regium, így kard nélkül lépjek-e
4260 3| oda ment ki, hogy Géza már régóta beteg, még most is kórházban
4261 4| kardot csakugyan Radnóthy rejtegette, vagy a kis sánta Mányi
4262 4| Radnóthy egy Kolozsvárott rejtve tartott kardját hozta falura,
4263 5| hosszas beteg még kevésbé. Reméljen az ember, ameddig lehet,
4264 3| hallgatott reá, mint a papra. Remélni kezdett. Meg-megveregette
4265 8| vakmerõ iratai, s az örökség reményében az ezredesné és Kahlenberger
4266 1| birtok és jó név e nagy reményû örökösei, hol maradtak?
4267 2| ébren s félálomban. Úgy rémlett neki, mintha szellemek látogatnák,
4268 3| a jó számtartó valahogy rendbehozott. Kivált elfoglalt földjeinek
4269 6| tanúk aláírják. Midõn minden rendben volt, lehajtotta fejét a
4270 7| beszédemet: „Tekintetes Karok és Rendek! Meddig él még vissza türelmünkkel
4271 8| találták. A temetés ez utóbbi rendelése következtében az elhunyt
4272 8| örökösödési rendet szabályozó rendeletek. Szegény Radnóthy egyszer
4273 2| két magyar hazában, mily rendeleteket ad ki Bach miniszter, ki
4274 4| amint ezt az újabb törvények rendelik.~- Miféle újabb törvények?
4275 6| eltöröltetvén, teljes szabadsággal rendelkezik vagyonáról minden esetre,
4276 8| szükségem ugyan reá, de úgy rendelte István.~- Úgy, méltsás uram.~-
4277 5| Erdélybe, egyik közel városkába rendeltetvén, mindennap látogatója lehetett
4278 1| falusi temetõ felé. E rend a rendetlenségben, e számítás a pazarlás közepett,
4279 2| raktárában. Hiába fogott a rendezéshez; nem tudta visszavarázsolni
4280 3| törvényszékeket még csak most rendezik, a pör hosszasan folyhat,
4281 4| arról, hogy miképp kell rendezni az ország ügyeit s visszaállítani
4282 8| következõ hét egyik estéjén rendkívül erõs szelek fúttak. Rengett
4283 4| törvényeket s Anonymustól kezdve rendre a történetírókat. Többször
4284 2| vélte feltalálni a megyei rendszerben. A hajdan tevékeny férfiú,
4285 4| töredékesen mondott el, rendszeresen és bõvebben akarta kifejteni.
4286 8| rendkívül erõs szelek fúttak. Rengett belé a vén ház, s egyik
4287 2| szürkületben nyugtalanul repdesõ denevéreket. Amint sötétült,
4288 6| galambokat, amelyek enyelegve repülnek szét a dúcos kapuról, és
4289 7| egészen meggörbedt belé. Restellett járni, nem szeretett beszélni,
4290 2| mégis valaki jõni talált, restellte, bosszankodott, mert még
4291 2| munkára ösztönözte volna, restségre szoktatta, mert sokáig elbeszélt
4292 6| Elmondta, hogy az anyai rész, amely drágaságban, pénzben
4293 2| azonban némi gyér örömben is részesítette. Néhány kedves könyvét találta
4294 2| sokáig tart, halk nyöszörgés reszkedez, a kisgyermek sírásához
4295 2| imádságait, amelyeket áhítatosan reszketõ hang nélkül mond el, világias
4296 1| Radnóthy, egész testében reszketve a méregtõl. - Hogy mer egy
4297 1| gondolt, most a legapróbb részlet is eszébe jut, eszébe juttatják
4298 1| tiszttartónak sem kelle több, még részletesebben, még hangosabban erõsítette,
4299 2| ismételve megkérdett minden apró részletet. A napszámosokat rendesen
4300 5| mutatott a ház gondjaiban való részvételre, ahelyett érzékeny német
4301 7| dicsősége e napjait, s Istvánban részvevő hallgatóra talált. Mindketten
4302 1| pálinkafõzõt, malmot, egypár rétet, jó darab erdõt s a családi
4303 3| seprûzte a kocsist. A bivalos rettenetesen forgatta a petrencés rudat,
4304 6| mindennap háromszor kapok reumát.~- Kahlenberger majd írni
4305 7| egyszer aludt a leckén, éppen revokáció volt, én hirtelen megdöftem,
4306 4| sírva forgatott ujján egy réz karikagyûrût, amelyet a
4307 3| amivel lehetett. István rézfokost villogtatott, a béresek
4308 3| meg-megütögette, hogy kirázkódjék a rézpor, de akkor is csak annyit
4309 2| a nagy kalamáris, a nagy rézporzó s az a sok irat, itt a hivatalosak,
4310 1| egymásba ütköztek. A kurjantás riadó zenébe veszett, s a tánc
4311 2| felköszöntések hangzanának, és zene riadozna, mint annyiszor neve napján.
4312 2| megrozsdásodott sarka csikordulva ríja: „Fáj, fáj!” Máskor egyhangú „
4313 3| Gyilkos... gyilkos! - rikoltotta az asszony, megragadva a
4314 2| volna tanyát szobáiban, aki ringatja, költi, ide-oda csalja,
4315 7| ifjúság édes emlékei, s lágyan ringatták, mint a bölcső a gyermeket.
4316 4| házából kiûzött kertészt rögtön helyezze vissza, s oltalmazza
4317 2| köz- és magánjogi reformok rögtönzésérõl és erõszakoltságáról elmélkedett,
4318 1| tréfának vélve a dolgot.~- Mit röhög? Azt hiszi, hogy engem meglophat,
4319 6| Fremdenblatt egy-két száma a légbe röpült.~Radnóthy összehúzta szemöldökét,
4320 6| Radnóthynak szóló levél rövidebb volt. A jó ügyvéd egy kis
4321 6| az utóiratba szorult; itt röviden tudtára adta Radnóthynak,
4322 4| ezredesné, s félájultan rogyott a karszékbe, mikor aztán,
4323 3| aztán István jelt adott a rohamra, szívére kötvén a csapatnak,
4324 4| ezredesné cselédei ijedve rohantak be, s velök együtt Maros,
4325 6| úrfi? - kérdé István urához rohanva.~- Meg! - felelt Radnóthy
4326 1| hanyagabb, mondhatni kopott. Rókamálos mentéje pecsétfoltos, s
4327 7| cselédje volt, hanem barátja, rokona, dajkája. A szeretet és
4328 1| fõdíszéül szolgált, azaz csak romjaikat, mert a kõcímer összetörve
4329 1| udvaron sem vár reá öröm. Romjait is alig láthatta annak,
4330 5| mosolyogtak, s dicsérték a romladozó udvarház regényességét,
4331 6| bevezetésben hazája és családja romlását siratta. Aztán elmondotta,
4332 2| fel-felköltötte a zaj.~A puszta vagy romlásnak indult épületekben mindig
4333 1| fala, a pusztuló udvar, a romok, az elhagyottság s az egyetlen
4334 7| valóságos szégyen ezt a régi rongyot viselnie. Nagy méregbe jött,
4335 2| kérte, hogy feküdjék le, ne rontsa egészségét, holnap is nap;
4336 5| idõt, vagy Saphir Wilde Rosen-jei mellett ábrándozott Kahlenberger
4337 8| szükséget szenvedett. Az ebédek rosszabbak lettek, fölbomlott a rend,
4338 1| hol balra csapja, amint a rosszkedve hozza magával. Minden, ami
4339 3| hogy ezt is elrabolták, s rosszkedvébe ismét visszaesve törte föl
4340 1| keservesen a szó, s éppen roszkor, mert a kocsi egy gübbenõbe
4341 3| fillérig, s a tömlõcben rothad.~- Mit? Még az orrom alatt
4342 6| csináltattunk neked, még rózsaszín ruhát? Kislány létedre is
4343 4| Papa, az istenért, ne rugdalja szegény Figarót! - esengett
4344 6| ezredesné felé, ahelyett olyat rúgott a kiskutyán, hogy az egy
4345 6| Erzsiért tartozom: koszt, ruha, szállás és nevelés. Koronként
4346 8| mellékelve. Díszes magyar ruhába öltöztetve nyújtóztatták
4347 8| milyen jó volt, mily szép ruhában járt, mily jó gazdasszony
4348 4| magát: különben is kopott ruhája úgy állott rajta, mintha
4349 8| belekapaszkodott a gazdasszony ruhájába, amiért ez újra megpirongatta. „
4350 8| nagy parasztfoltokat vet ruhájára, s emlegette Istvánt, aki
4351 5| bécsi szalonját. Erzsi új ruhákat csináltatott, s panaszolt
4352 5| nevezte Erzsit - komédiásnõ ruhákban látta maga elõtt, többször
4353 2| foglalt helyet; azt az otromba ruhaszekrényt a tiszttartó szobájából
4354 1| bizarr bájt, vadon szépséget ruházott reá. A kertész mindig jobbágycsaládból
4355 8| kegyelmes adományozás útján ruháztassék nejére az egész õsi jószág.
4356 8| Mányi, akinek sánta lábát rútul megviselték a múlt napok
4357 7| roskatag födélrõl, az esõ rútúl megviselte a bolthajtást,
4358 3| folyama alatt pedig éppen oly sajátjának tartott minden kezén lévõt,
4359 2| akiben a régi s új eszmék sajátságos vegyületben olvadtak össze.
4360 2| hajdaniakról; dicsekedett velök, sajnálkozott rajtok, s elballagott, meg
4361 8| borulva.~- Szegény kis Mányi, sajnálsz! - szólalt meg Radnóthy
4362 3| hanem hol Grazban, hol Salzburgban; szegény testvére halálát
4363 4| Constitutiót, Pragmatica Sanctiót; az 1791-i törvényeket s
4364 6| élest ordítva elnémult, és sántítva kullogott ki a szobából.
4365 5| Ilyenkor aztán eldicsérték Saphirt, ábrándoztak a boldogságról,
4366 3| annál többet fecsegtek, sápítoztak. Minél közelebb érkezett
4367 1| mindegyre megjelent, hol sápítva, hol nyelvelve, mint akin
4368 1| betört ablakai, penésztõl sárgazöld fala, a pusztuló udvar,
4369 2| amelynek megrozsdásodott sarka csikordulva ríja: „Fáj,
4370 2| jutott pohárszéket, kifordult sarkú ajtóival, az összetört csillár
4371 7| atillámat, kardomat s a sastollas föveget. Közgyűlésre megyünk.
4372 6| föl-fölsóhajtott: - Welch’ ein hartes Schicksal!~- Elisabeth, komm zu mir! -
4373 5| Kahlenberger úr valóságos Schöngeist. Most nagy ebéd volt, majd
4374 5| Schweigend lieben, liebend schweigen!~- Ach! meine Elisabeth,
4375 5| beglückter Lieb’, ist eigen,~Schweigend lieben, liebend schweigen!~-
4376 3| kapott nem mély, de jókora sebnek. Rohant a faluba, fellármázni
4377 1| a szakács ellenõrzõje, segédje, s ha kell helyettesítõje,
4378 4| eldönti; továbbá utasítsa, segélje a csendõrtisztet az erõszakoskodók,
4379 4| ismerõsei közül senki sem tudott segíteni. Elvégre is sógornõje, az
4380 4| sógornõje, az ezredesné segített rajta, ki az ügyvéd fölhívására
4381 7| Ejnye, no! Nem jut eszembe. Segíts, István, te jobban tudod.~-
4382 8| beszélni akart, s nem volt, aki segítse és meghallgassa; amikor
4383 3| magyarok közül Radnóthy segítségére sietve.~- Megmondtam, hogy
4384 3| egyszer sem fogatott be, sehova sem utazott, ha pedig éppen
4385 6| magát, azért jó lesz, ha sehová sem megy, s tovább is betegnek
4386 5| zweites, theueres gefunden,~Sein Herz ist jetzt mein Vaterland~
4387 8| fõiskolának hagyta. Szegény nem is sejtette, hogy végrendelete könnyen
4388 4| pöreit, s ne elegyedjék semmibe, nem tudta lecsöndesíteni.
4389 6| koronára nem szállhat többé semminemû nemesi birtok. Elsajnálta
4390 4| Az ügyvéd látván, hogy semmire sem mehet vele, bosszúsan
4391 8| hogy végrendelete könnyen semmissé válhatik. Egész 1848-ig
4392 7| Istvánt tûrte maga körül. Más senkije sem volt a világon; csak
4393 2| elváltoztatott a por, penész és senyvedés. Õ mégis mindent megismert,
4394 3| sírva, nyelvelve, átkozódva seprûzte a kocsist. A bivalos rettenetesen
4395 4| folyvást tiltakozva ez újabb sérelem ellen. Késõbb visszaküldött
4396 4| magánsérelme mintegy nemzeti sérelemmé alakult át elkeseredett
4397 4| Elpanaszolta a személyén esett sérelmet, s bebizonyítani törekedett,
4398 4| alkalmasnak látta az idõt saját sérelmével is elõállani; számadása
4399 7| vágott, s kikérte magának a sértegetést. Én erre azt feleltem: „
4400 6| tudom, duellumra hívná e sértésért, megszúrná, levágná, összeaprítaná,
4401 1| sajnálta a régit, talán mert sértette az a szégyenítõ lárma, amelyet
4402 6| amelyet különösen az tett sértõvé, hogy nem volt kiszámítva,
4403 2| megtanítja becsületre. Aztán sétált egyet, s eltévedt a gyom-felverte
4404 6| azt mondá: - Es versteht sich. Egy mérnök figyelmezteté
4405 5| Kahlenberger pedig éppen Siebenbürgens Perlének nevezte Erzsit,
4406 4| hogy az ezredesné ápolására siessen.~- Hát a gyermek leckézi
4407 6| hiszen ifjú vagy még. Miért sietnél? Annál több idõd marad,
4408 6| fölkeltek mindketten és vidoran siettek elébe. Az ezredesné sajnálta,
4409 6| bõszített. Lehet, hogy ezek siettetni fogják az ügy bevégzését,
4410 8| börtönre ítéltetett. Az ügyvéd sikerrel tudta húzni-halasztani a
4411 5| roskatag fedelet, s a zaj siketen hangzott végig a csendes
4412 6| szobából. Az ezredesné nagyot sikoltott, a kiskutya után akart szaladni,
4413 5| tüstént vita, szitok és sikoltozás támadt belõle. Az ezredesné
4414 4| ezredesné három nyelven sikoltozott, németül a kutyához, franciául
4415 1| kergették, a félénk asszonyok sikoltoztak, a sürgõ cselédek egymásba
4416 6| Erzsit; aztán mindketten sikoltva borultak a pamlagra, mert
4417 1| el. A felsõ udvar a domb síksága volt, amelyet kert övezett,
4418 1| rossz útra, amely hajdan sima volt, mint a palló, a kinn
4419 4| vonta lányát, s elkezdte simogatni.~- Erzsike, hát nem ismered
4420 1| fák pedig beégett derékkal sindevésztek.~Lesütötte fejét; úgy tetszett
4421 4| fogadni a vendégeket? - sipított az ezredesné, egy idõs,
4422 2| reszkedez, a kisgyermek sírásához hasonló, amely lassanként
4423 8| Radnóthy elõtt, hogy meg sem sirathatta. Némán nézte a halottat
4424 7| haragudott meg. Ó, hogy a sírba kell vinnem haragját! Kérj
4425 2| látogatnák, akik nem nyughatnak a sírban, múltakról suttognak, gyönyörködve
4426 1| állapotban levõ épület, a családi sírbolt, amelyet úgy kiemel az alkonyfény,
4427 2| ideiglenesen a városi templom sírboltjába tették le holttetemeit,
4428 8| tart beszédet, a harmadik a sírboltnál búcsúztatja el a világtól.
4429 1| darab erdõt s a családi sírboltot a falusi temetõ felé. E
4430 7| Milánóba Géza barátjának a síremlék ügyében, a számtartót azért,
4431 7| érti! Vigyázzon!~Ekkor a síremlékrõl a pörre fordult figyelme.
4432 6| hogy elhasította...~- Ne sírj, veszek én neked majd szebb
4433 6| birtokából, mert megfordulna sírjában, ha az idegen kézre kerülne.
4434 2| el, a harmadiknak már a sírköve is elpusztult a temetõben,
4435 7| máskor -, hogy egy szép sírkövet csináltassak Gézának. Ott
4436 7| gyönyörködött a nehezen síró sustorgásban, a vígan föllobogó
4437 5| migrént kapott. Erzsi beteggé sírta magát, s Radnóthy fölrúgta
4438 8| népség, megzendült az ének, sírtak a vénasszonyok, susogtak
4439 6| velem.~- Skandal! Infamie! - sivított az ezredesné egy székbe
4440 6| Te itt maradsz velem.~- Skandal! Infamie! - sivított az
4441 8| vagy? - kérdé egy estve, a sötétben Istvánnak gondolva a belépõ
4442 2| repdesõ denevéreket. Amint sötétült, s megkondult az esteli
4443 3| volt az egész falu: minden sövénynél ugatott egypár kutya, s
4444 4| hosszabb a szakáll, mint a sógorasszony nagy, bolond vuklija, azt
4445 4| és feltekintett, de nem sógorasszonyára; leányát nézte, hosszasan
4446 3| még a gyermeki szív is. Sógorasszonyom rontotta el szegényt bizonyosan.
4447 5| mulatságától is elesett, hogy sógorával versengjen, mert Radnóthy
4448 5| ellenséges lábon álljon sógornõjével és lányával, de az éppen
4449 6| a sógornõmtõl, küldje a sógornõm után. Én nem fizetek egy
4450 6| pénzt kért.~- Kérjen a sógornõmtõl, küldje a sógornõm után.
4451 6| pirultak, nagyon szégyellték a sógort és szegény papát, mentegették
4452 2| zokogással kezdi, aztán nagyot sóhajt, mintha azt mondaná: „Jaj!” -
4453 5| Saphir Wilde Rosen-jeit és sóhajtani Kahlenberger után.~- Ah! -
4454 5| Kahlenberger után.~- Ah! - sóhajtotta Erzsi nemegyszer - én sokkal
4455 3| ismételték untalan, és mélyen sóhajtottak reá. Ily beszélgetés alatt
4456 5| boldogtalanságba, azért mégis egész nap sóhajtozott, és szavalta Saphir kétségbe
4457 3| nem érkezem -, megyek egy soirée dansante-ba - ott lesz Kahlenberger
4458 6| vontad az ifjúság figyelmét. Sokan megtáncoltattak. Istenem,
4459 1| ketrecekhez; a negyedik sokfelé ágazva rohant a pajtákba.
4460 2| volt bevonva, s annyi s oly sokféle szék állott mindenütt láb
4461 5| szépségében, amelyet nem sokra becsültek, tûrni Radnóthy
4462 7| új dolmányt, amelyet csak solemnis alkalmakra volt szabad fölvennem.
4463 1| levett kalappal, csapatonként sorjáztak fel a méltóságos alispán
4464 3| barátja írta, akivel együtt sorozták be. Az egész rövid tudósítás
4465 2| isten õrizze meg õket a sors csapásaitól, jobban, mint
4466 3| szabadult föl õ is, holott sorsa hasonló volt a jobbágyokéhoz,
4467 1| föllázadt oláhság. De bár sose látta volna; nem tetszett
4468 1| méltóságra emelkedett. Négy sovány ökröt fog ki a járomból
4469 2| pedig búskomoly mélájába süllyedt, s napokig nem lépte át
4470 6| csaholásait, sem a szobaleány sürgetését. Az ebédlõben sem volt senki,
4471 4| kibocsátását több nyomatékkal sürgethessék. Ügyvéde mindent elkövetett
4472 2| jegyzõvel, majd a közmunkát sürgetõ falusi bírót kergette ki
4473 1| asszonyok sikoltoztak, a sürgõ cselédek egymásba ütköztek.
4474 1| hajdan gyönyörködtette. Nem sürögtek a cselédek, nem lepték el
4475 8| tavaszi délután volt, fényesen sütött a nap, és pacsirták énekeltek
4476 7| hallgatta a vízmorajt s a szél süvöltését, nézte a vörösödõ ecetfákat
4477 3| felelt Radnóthy kardjával suhintva -, hogy visszafoglaljuk
4478 4| Bár az új kormányrendszer súlyát eddig is érezte, de az elsõ
4479 3| magyar és oláh elem közti súrlódást.~Radnóthynak számos ily
4480 6| hallgasson, s nem ügyelve sûrû és hangos átkozódásaira,
4481 2| hallani képzelte õket, amint susognak, nevetnek, tréfálkoznak.
4482 8| sírtak a vénasszonyok, susogtak a férfiak, s az elhunyt
4483 7| gyönyörködött a nehezen síró sustorgásban, a vígan föllobogó lángokban,
4484 2| nyughatnak a sírban, múltakról suttognak, gyönyörködve tépik fel
4485 6| velem, jer a szobámba - suttogta gyöngéden az atya, fölemelkedve
4486 6| nem egy csípõs megjegyzést suttogtak. Legelfogulatlanabb volt
4487 2| úrbéri ügyekben mindig a szabadelvûekkel szavazott. Látköre korlátolt
4488 6| õsiség eltöröltetvén, teljes szabadsággal rendelkezik vagyonáról minden
4489 3| férvén fejébe, hogy miért nem szabadult föl õ is, holott sorsa hasonló
4490 8| õsiséget, s a nemesi örökösödés szabályozását a következõ országgyûlésre
4491 8| az új örökösödési rendet szabályozó rendeletek. Szegény Radnóthy
4492 8| annyi mindent, ezt is rég szabályozta Bach kormánya. Aztán vallatása
4493 2| Hogyisne? Falun, különösen régi szabású nemeseinknél, minden bútornak
4494 5| s panaszolt a kolozsvári szabókra, akik elrontják pompás kelméit.
4495 3| ottmulatását néhány hónapra szabta, de a háborús idõk odarekesztették,
4496 2| egy-egy mély „huh” üvöltés szaggat meg; hirtelen csend áll
4497 2| ruháját, amelyet ki tudja, hol szaggatnak; többször kerestette tajtékpipáit,
4498 3| azért hagyom el, hogy ne szaglálódjanak utánam a fináncok. Én pálinkát
4499 2| valaki szénnel, nagyatyja szájába pedig makrapipát.~Semmi
4500 6| hírt, ki-kiesett a pipa szájából, s elaludt.~Alkonyat felé
4501 4| állott meg, ahol õket a falu szájai még egyszer s a kerületi
4502 3| ordítá a kertész, ahogy száján kifért, örülve a karjára
4503 3| elõrenyújtotta nyakát, és tátott szájjal hallgatózott; a másik megjegyzé,
4504 2| Mindenütt kerestette régi szakácsát, egyik jobbágya fiát, akit
4505 2| hallotta hírét, kénytelen volt szakácsnõt fogadni. Fogadott is Kolozsvárról
4506 3| hozták minden dolgát, és szakadatlan keserítették. Most is alig
4507 6| ha fia halálával magva szakadna, mert a koronára nem szállhat
4508 4| olyan, mint egy fáról szakadt. Miért hanyagolja el ennyire
4509 4| reá; hosszú borzas haja és szakálla még mogorvábbá tették. Mióta
4510 2| nem állhatja bajuszos és szakállas arcát, rövid imádságait,
4511 1| kipödörve, ahelyett hosszú szakállat eresztett, ami még mogorvábbá
4512 6| házigazda bozontos õsz haját, szakállát, különös úti öltözetét,
4513 4| nem vágatja le azt a nagy szakállt? Legalább borotváltassa
4514 6| most veszem észre, hogy szakasztott mása vagy anyádnak. Mikor
4515 2| de csakhamar e kiáltással szakította félbe:~- Elég már, elég! -
4516 1| a zsidótól hozzanak két szál gyertyát, a kocsisnak és
4517 6| megölelve a karjai közé szaladó Erzsit; aztán mindketten
4518 5| vett jószág, s így a fiára szállandó ősi örökséget nem csonkíthatja
4519 6| Erzsiért tartozom: koszt, ruha, szállás és nevelés. Koronként küldöttem
4520 1| sincs elég, aztán az adó, szállásolás, pörlekedés felemészt minden
4521 2| holttetemeit, s csak késõbb szállították ki a családiba, nem is tudja,
4522 5| jószág hű megőrzését, hadd szálljon az firól fira, unokáról
4523 2| kocsmához sem, amely egészen szállodává alakult, s címere többé
|