Rész

   1 1|                  Virágnak mondanálak,~A rózsa, liliom,~Mint egy
   2 1|           virági~Virúlnak arcodon.~De a virág nem érez,~Ne légy
   3 1|            álom~S édesb titok felett.~A csillagfény hideg fény,~
   4 1|          mosolyogva~Ürömkönyûket önt.~A hajnalláng muló láng,~Ne
   5 1|             Örömkönyût nekem;~Oh légy a nagy világon~Egyetlen mindenem!~
   6 1|              enyhet és gyönyört lehel~A kunyhóban altatsz könnyet,
   7 1|              altatsz könnyet, sohajt,~A gazdagnál költesz tivornya-zajt.~
   8 1|              éj!~Homályodban kiléphet a leány,~S boldog lehet várt
   9 1|          Homályodban magát elrejtheti~A nõ, ha részeg férje kergeti.~
  10 1|             Szekrényünkben kutat, lop a zsivány.~Tréfás vagy éj!~
  11 1|      Csillagos az ég, szép csillagos,~A szellõ fuvalma bánatos:~
  12 1|               szellõ fuvalma bánatos:~A szellõ fuvalma sóhajom,~
  13 1|                                       A SZÉL ÉS A NAP.~Egykor régen
  14 1|                             A SZÉL ÉS A NAP.~Egykor régen szél urfival~
  15 1|            Lophatná le hamarabb.~Jött a szél s magát fölfúván~Zúgott-búgott;
  16 1|       Zúgott-búgott; mint csak tudta,~A köpenyt úgy húzta, fútta.~
  17 1|         köpenyt úgy húzta, fútta.~Hát a vándor mit csinál?~Elébb
  18 1|           Ijedten kap fűhöz-fához,~De a köpenyt majd a vállhoz~Szoritgatja
  19 1|        fűhöz-fához,~De a köpenyt majd a vállhoz~Szoritgatja s odébb
  20 1|     Szoritgatja s odébb áll.~Mosolyog a jó öreg nap,~S hő sugárral,
  21 1|                fényes-szépen~Megindul a tiszta égen.~Hát a vándor
  22 1|           Megindul a tiszta égen.~Hát a vándor mit csinál?~Lassabban
  23 1|         Lassabban megy, meg is izzad,~A meleget alig állja,~Majd
  24 1|              meleget alig állja,~Majd a köpenyt földhöz vágja,~S
  25 1|               döfte le.~Mi vár az ott a bérc fokán,~Mi zaj hangzik
  26 1|           Násznép vigad éj idején,~És a menyasszony s vőlegény~A
  27 1|              a menyasszony s vőlegény~A gyilkos és a nő.~1846~
  28 1|               s vőlegény~A gyilkos és a nő.~1846~
  29 1|             űl s oly búsan szól,~Hogy a levél hull az ágról.~Dõre
  30 1|            mért e bánat?~Hol tanúltad a nótámat?~Mert a bú, mit
  31 1|              tanúltad a nótámat?~Mert a bú, mit szerelem szûl,~Nekem
  32 1|                Üdvözöllek, mint anyát a gyermek,~Hû szerelmem forró
  33 1|          forró érzetében.~Szebb talán a rónaság vidéke,~Délibábos
  34 1|           Isten,~S messze mindaz, min a nagy világ csüng,~Sápadozva,
  35 1|            csüng,~Sápadozva, mint rab a bilincsen.~Forróbb itt a
  36 1|              a bilincsen.~Forróbb itt a szülõföld szerelme,~Szabadabb
  37 1|         szülõföld szerelme,~Szabadabb a szívnek dobbanása,~A gyönyörrel
  38 1|        Szabadabb a szívnek dobbanása,~A gyönyörrel félelem határos,~
  39 1|        félelem határos,~S nagyszerûbb a lélek gondolása.~Im az ég
  40 1|           árja,~Mely örök zöld s mint a büszke lélek~Fellegekben
  41 1|       szivárványt szõ,~Hajnal, alkony a táj kék egére.~Oh minõ kép!
  42 1|    legelésznek,~Csermelyek kigyódznak a határon,~És fészekként könnyû
  43 1|           síró vén sziklákon.~Itt kél a nap, itt nyugszik le késõbb,~
  44 1|           nyugszik le késõbb,~Itt néz a sas büszkén a szemébe,~Itt
  45 1|         késõbb,~Itt néz a sas büszkén a szemébe,~Itt ereszti meg
  46 1|        szárnyvitorláját,~Hogy elsápad a kelõ hold képe.~Itt zendíti
  47 1|          sokszor csöndes éjjel,~Kérve a hold édes mosolygását,~Bús
  48 1|             harmatos szemével.~Szánja a hold, föllebbenti fátylát,~
  49 1|              az erdõ-messzeségen.~Néz a pásztor, s bámulja világát,~
  50 1|          botjára hajolván,~S elmereng a távolban morajló~Fürészmalom
  51 1|       Fürészmalom s vizesés siralmán.~A hold fényén, éji pompájában,~
  52 1|            fényén, éji pompájában,~Im a vidék még egyszer kitárul,~
  53 1|             Árnyak nyulnak, himbálnak a légben~A virasztó hegytetõk
  54 1|           nyulnak, himbálnak a légben~A virasztó hegytetõk ormárul.~
  55 1|            visszhangok felelnek.~Majd a csendben a szomszédfalvakból~
  56 1|             felelnek.~Majd a csendben a szomszédfalvakból~Az ebeknek
  57 1|         nyikorgása borviz-szekereknek~A kanyargó úton megnyilallik.~
  58 1|        szememben forró könnyet érzek.~A várromok, az õsök sirhalma,~
  59 1|               Attilla népe?~Élt-e még a székely s hol van Erdély~
  60 1|    csillogásod.~De mért sírjak? Amott a sziklákon~Felrepülni sascsoportot
  61 1|      sascsoportot látok...~Hah e bérc a sasoknak tanyája,~S itt
  62 1|         villámok.~Tán e népnek majdan a sasokkal~A magasba szárnyal
  63 1|              népnek majdan a sasokkal~A magasba szárnyal gondolatja,~
  64 1|        magasba szárnyal gondolatja,~S a szabadság viharos érzése~
  65 1|             félénk sugára~Mosolyog le a világra.~Majd föltetszik
  66 1|              világra.~Majd föltetszik a telõ hold,~Fényes lesz az
  67 1|            egész mennybolt.~Elnyugodt a föld lármája~És a menny
  68 1|           Elnyugodt a föld lármája~És a menny hármoniája~Megzendül,
  69 1|           menny hármoniája~Megzendül, a lélek halba,~Meg nem szûnik
  70 1|              TAVASZI NAP.~I.~Bolygunk a  mezõkön,~Virágot szedünk,~
  71 1|              ily kék az ég,~Ily piros a rózsa~Nem volt soha még!~
  72 1|           soha még!~II.~Virágesõ hull a fáról,~Szerelem hulló virága...~
  73 1|         szeretjük.~III.~Mint holdfény a kék Szamos vizében,~Fürdik
  74 1|      homlokodra lebben.~Mint körûlünk a nyugvó vidéket,~Éj és ábránd
  75 1|           környékez.~És szívünk, mint a madárka fészkén,~Társa mellett,
  76 1|           Mosolygva nyílnak kelyheik,~A föld tavasszát, éltök ifjuságát~
  77 1|               zajong és fáraszt,~Csak a szerelem éber boldogan.~
  78 1|         boldogan.~Ne gúnyolódj’, hogy a virág elhervad,~A szív érez
  79 1|                hogy a virág elhervad,~A szív érez csalódást és fájdalmat,~
  80 1|                                       A TÁVOZÓ.~Vándor felhõk jõnek-mennek,~
  81 1|         felhõk jõnek-mennek,~Ismerõsi a bérceknek;~Megyek a menõkkel,~
  82 1|          Ismerõsi a bérceknek;~Megyek a menõkkel,~Kik jõnek, irigylem,~
  83 1|          lehet pihennem!~Virág nyílik a völgyben már,~Rajta méh
  84 1|           esik megállnom:~Hajh de már a toronynak is~Csak tetejét
  85 1|               ereszkednek.~Tûnni kezd a vidék,~Oda van már minden...~
  86 1|            Oda van már minden...~Csak a vándorbot maradt meg,~Csak
  87 1|          rabigán:~Mi lesz majd sorsod a jövőben?~Ki tudja azt; sötét
  88 1|           Harsog körűlbe mindenütt,~S a vértől megszentelt mezőkre~
  89 1|             hang tán síri dal lesz,~S a szent sugár tán búcsufény,~
  90 1|             dicsően el.~Lesz legalább a történetben~Rólunk egy nagy
  91 1|               fiam?»»~«Piros vér foly a mentére.»~««Ne bánd, csak
  92 1|         szuronyt s csak elõre!»»~Megy a honvéd, áll a hadnagy,~Mély
  93 1|           elõre!»»~Megy a honvéd, áll a hadnagy,~Mély sebében összeroskad.~«
  94 1|                                       A SZÉKELYEK.~Vitéz s furcsa
  95 1|           furcsa nép valának~Régentén a székelyek,~Most is furcsák
  96 1|             õket áldja meg.~Nem magas a székely ember,~Inkább kardja
  97 1|             fõvel magasabb.~Hegyi nép a székely ember,~S még szegény
  98 1|              nincs, no de se baj,~Hoz a labanc eleget.~Nyugtalan
  99 1|              labanc eleget.~Nyugtalan a székely ember,~Hosszu harctól
 100 1|               így beszél.~Meg nem áll a székely ember~Ágyu s puskacsõ
 101 1|               mintha lõtt.~Nem tréfál a székely ember,~Tréfáljon
 102 1|          székely ember,~Tréfáljon bár a vezér.~«Vezess - szól -
 103 1|           rossz véget ér!»~Ritkán víg a székely ember,~De ha víg,
 104 1|           furcsa nép valónak~Régentén a székelyek,~Most is furcsák
 105 1|              Sirva sirnak veszedelmén~A magyar nemzetnek.~A sohajtás
 106 1|       veszedelmén~A magyar nemzetnek.~A sohajtás zajszelében~Hajlik
 107 1|       sohajtás zajszelében~Hajlik meg a zászló,~Szegény gyalog gazdájára~
 108 1|         gyalog gazdájára~Búsan nyerit a ló.~Csak egy régi, vén huszár
 109 1|             immár!~Nem rohamra harsog a kürt,~Nem a gyõzelem vár.~
 110 1|            rohamra harsog a kürt,~Nem a gyõzelem vár.~Tépd el, tépd
 111 1|            Huszár vagyok, zászlajával~A huszár együtt vész.~Foszlányai
 112 1|           együtt vész.~Foszlányai ezt a sebet~Legjobban takarják...~
 113 1|         Szegény Magyarország!»~Dörren a csõ, piros vér foly,~Meghajlik
 114 1|             piros vér foly,~Meghajlik a zászló;~És haldokló gazdájára~
 115 1|       haldokló gazdájára~Búsan nyerit a ló.~Honja sirján ott feküszik~
 116 1|                Sirján, kik elestek~   A véres csatákon,~   Halott-koszorúnak~   
 117 1|              kardotoknak,~   Szemeink a könnytõl~   Nem mosolyoghatnak~   
 118 1|          Enyhe harmat és madárdal?~   A harmat könnyé lett,~   A
 119 1|              A harmat könnyé lett,~   A dal hattyuének,~   Társim
 120 1|             És viharrá nõvén~   Járom a világot,~   Szálljon a zsarnokra~   
 121 1|          Járom a világot,~   Szálljon a zsarnokra~   Vér, sohajtás,
 122 1|            Úgy elnémúltatok.~Széttört a lant, eltört a kard,~Mély
 123 1|               Széttört a lant, eltört a kard,~Mély sebben vérzik
 124 1|              kard,~Mély sebben vérzik a kebel;~És messzi föld vidékirõl,~
 125 1|             És közel börtön mélyirõl.~A hang nem hallik el.~Ejts
 126 1|            hogyha tudsz,~Ha adhat még a fájdalom,~S míg lelked a
 127 1|              a fájdalom,~S míg lelked a múltakba hal,~Zendüljön
 128 1|           múltakba hal,~Zendüljön meg a régi dal,~Mint visszhang,
 129 1|            meghalt, jobban nyughatik,~A rab egy percre felvidúl,~
 130 1|            rab egy percre felvidúl,~S a bujdosó megérti majd:~Bár
 131 1|           nincs, nézze mily szép zöld a fa.»~««Mikor száradt, öcsém
 132 1|               Aztán még is szép halni a hazáért.»~««Nem is azért
 133 1|             hallhatnám szavadat?~Visz a szél s hullám hajója,~S
 134 1|                Illatot hoz fürteidrõl~A szelek fuvalma még,~A hullámok
 135 1|      fürteidrõl~A szelek fuvalma még,~A hullámok tûkörében~Napszemed
 136 1|              el utánad,~S mint örvény a viz alatt,~Meg-megkapja
 137 1|         igazán.~Tûnõ hajód vitorláján~A hajnal sugára ég,~Síkján
 138 1|              hajnal sugára ég,~Síkján a futó folyamnak~Ott egy fekete
 139 1|               TAVASZÉJ.~Szeretek kinn a szabadba’ járni,~Tavaszéjben,
 140 1|      Tavaszéjben, egyes-egyedül.~Mint a balzsam, a lég olyan enyhe,~
 141 1|        egyes-egyedül.~Mint a balzsam, a lég olyan enyhe,~Elbolyongok
 142 1|             enyhe,~Elbolyongok messze a ligetbe’~És mélázva lelkem
 143 1|          mélázva lelkem elmerül.~Hold a tájra mintha fátyolt szõne,~
 144 1|                Melyet néha meglebbent a szél;~A nyugvó természet
 145 1|               néha meglebbent a szél;~A nyugvó természet föl-fölérez~
 146 1|       álmodozva édes szót beszél.~Ing a lomb s egy-egy virágot hullat,~
 147 1|              múló ifjuság!~Búsan zeng a bokrok csalogánya,~Fáj talán,
 148 1|                Fénybogárkák ragyognak a fûben,~Csillag fenn és csillag
 149 1|           lenn;~Sötét az éj, sötétebb a bánat,~Csillag fénye csak
 150 1|        hulláma fájva összerendûl,~Míg a csermely víg-csevegve zendûl,~
 151 1|               összefoly.~Illatot hord a völgyek fuvalma,~Egyik virág
 152 1|               hõ lehellet,~Mint susog a nyíló kelyhek mellett~Hívó
 153 1|             édes szerelem!~Mint emlék a boldogabb idõkbõl,~Bércek
 154 1|    Fényhomályból mennyi kép kifejlik,~A hangokban mennyi titok rejlik,~
 155 1|          szövõdik bûvös sejtemény!~És a sziv úgy önmagába sûlyed,~
 156 1|                               NE HOZD A BORT!~Ne hozd a bort, nem
 157 1|               NE HOZD A BORT!~Ne hozd a bort, nem ihatnám!~Miért
 158 1|          Könnyemtõl méreg lehetne,~És a méreg megölhetne,~De nem
 159 1|           ittunk másért,~De legtöbbet a hazáért,~H’jába folyt a
 160 1|               a hazáért,~H’jába folyt a bor, a vér.~Ide mégis, iszom
 161 1|          hazáért,~H’jába folyt a bor, a vér.~Ide mégis, iszom egyet,~
 162 1|                Ne tegyetek koporsóba,~A mezõre vigyetek!~Kísérjen
 163 1|             mezõre vigyetek!~Kísérjen a kelõ hajnal~S könnyü bárány-fellegek;~
 164 1|                S mint holdsugár, mely a hársfák~Nyíló lombjain pihen;~
 165 1|         hársfák~Nyíló lombjain pihen;~A csalogány lágy dalánál~Álmodozzam
 166 1|                II.~Még se, még se,~Le a földbe!~Ott az elzárt völgy
 167 1|          majdan nékem,~Hogy ne tudjon a világ,~Hogy ne halljak semmi
 168 1|             öröm sohajtott~Nyugtasson a síri ágy!~Csak a hû, a szeretett
 169 1|           Nyugtasson a síri ágy!~Csak a hû, a szeretett lyány~Látogasson,
 170 1|     Nyugtasson a síri ágy!~Csak a hû, a szeretett lyány~Látogasson,
 171 1|             Mint ha ajkam dalt susog.~A lyány sir, szíve dobog,~
 172 1|              titkok pihennek,~Oltárán a természetnek;~Hol az ég
 173 1|               ég is felindúlva~Olykor a földig borút,~S bûnös ember
 174 1|         Mennydörgés kiáltja túl~S míg a völgyeken sohajt a gyáva
 175 1|              S míg a völgyeken sohajt a gyáva bú,~Fenn a szabadság
 176 1|               sohajt a gyáva bú,~Fenn a szabadság levegõje fú.~Ott
 177 1|         levegõje fú.~Ott fekügyem én,~A bérc tetején,~Örökzöld fenyülombok
 178 1|             alatt,~Ott zugja, dörögje a vihar haragomat~A haza romja
 179 1|             dörögje a vihar haragomat~A haza romja felett siró dalomat!~
 180 1|            Nem hallod-e, hogy’ sohajt~A szél a falevelem?»~««Csak
 181 1|         hallod-e, hogy’ sohajt~A szél a falevelem?»~««Csak hangodat
 182 1|             egy csillagot~Hullani ott a habon?»~««Csak szemedet
 183 1|             ujra jött.~Mi lehetne gát a földön~Két szerelmes szív
 184 1|             szív között?~Hajh de most a szél sohajja~Szélvész lõn
 185 1|             szél sohajja~Szélvész lõn a habokon,~És a csillag villám
 186 1|            Szélvész lõn a habokon,~És a csillag villám fénye,~És
 187 1|              csillag villám fénye,~És a sejtés fájdalom.~Hullámzajban,
 188 1|    Mécsvilágnál, vidám dallal~Vár reá a hû leány.~Halld csak kinn
 189 1|             hû leány.~Halld csak kinn a haldoklónak~Végsõ hangját:
 190 1|           Halld csak, benn még suttog a dal~Édes ríme: szerelem.~
 191 1|          szerelem.~III.~Parton mereng a leány,~Várja, bár tudja
 192 1|             Oly nyugtalan, úgy sohajt~A szél a falevelen...~A lyány
 193 1|          nyugtalan, úgy sohajt~A szél a falevelen...~A lyány remeg
 194 1|          sohajt~A szél a falevelen...~A lyány remeg és susog~«Oh
 195 1|           csillag,~Majd hull s elvész a habon~Fut, sir, felsí a
 196 1|               a habon~Fut, sir, felsí a leány~«Oh ragyogó csillagom!»~
 197 1|              szállj palotába~És ápold a honfi bánatát~Légy sugár,
 198 1|               õszig éltet, enyhet ád.~A bánatnak is vagyon virága~
 199 1|              jõ éjtszakára,~Megmozdúl a fájdalom.~Gyermekhittel,
 200 1|              Annyi búval, szerelemmel~A szív csak egyszer szeret.~
 201 1|            EMLÉKSZEL-E...~Emlékszel-e a pillanatra,~Jut-e eszedbe
 202 1|               Jut-e eszedbe néha még?~A földön virágok tavassza,~
 203 1|         elhunyó nap végsugára~Reszket a csöndes tóvizen;~Körûlünk
 204 1|             alszik,~Elnyúgodt fészkén a madár,~Csak vízesés morajja
 205 1|            vízesés morajja hallszik~S a szellõ, mely suttogva jár.~
 206 1|           Bólingat már az álmos erdõ,~A bércen estcsillag ragyog,~
 207 1|             bércen estcsillag ragyog,~A völgy oly illatot lehellõ,~
 208 1|             több tavasz virága~Virúlt a völgyben s hervadott,~De
 209 1|              hervadott,~De hosszu õsz a szív világa,~Felhõk takarják
 210 1|               világa,~Felhõk takarják a napot;~S ha olykor az est
 211 1|              jelenti, hogy már éj van~A félig meghalt föld felett.~
 212 1|               föld felett.~El-eljárok a tó partjához~Az õszi csöndes
 213 1|         ifjuságát siratom;~S irígylem a pillangó sorsát,~Mely ha
 214 1|        pillangó sorsát,~Mely ha átéli a tavaszt,~Hulló virág takarja
 215 1|       szerelem viraszt.~Bolygó felhõk a hamvas égen,~Bágyadt fény,
 216 1|          sohajtó szélben,~Borongó köd a bérc fokán:~Úgy illenek
 217 1|               SZÜRETI LAKOMÁN.~Hegyen a köd fehér-kéken~Napsugár
 218 1|       Napsugár csókjába vész,~Diófán, a hegy tövében,~Víg madárka
 219 1|             fütyörész.~Csak visszhang a víg madárdal,~Nincs virág,
 220 1|            víg madárdal,~Nincs virág, a lomb lehull;~De bár minden
 221 1|           nyájas napsugár,~S termésén a kedv tövének~Megcsendûlne
 222 1|             kedv tövének~Megcsendûlne a pohár!~1850~
 223 1|                     HONVÁGY.~Mi vonja a fecskét keletre,~Túl bérceken,
 224 1|               jött.~Mi bántja ész’kon a virágot,~Mely déli tájt
 225 1|            Mely déli tájt virulva nõ?~A föld, mit hóval fedve lát
 226 1|               lát ott,~S amit beszív, a levegõ.~Mi az ott a távol
 227 1|           beszív, a levegõ.~Mi az ott a távol ködébe,~Oh mi az ott
 228 1|              Oh mi az ott kelet felé?~A hervadó virág búm képe,~
 229 1|             hervadó virág búm képe,~S a szálló fecske vágyamé.~1851~
 230 1|               már ideje,~Oly fárasztó a búcsu pillanatja;~Mellettem
 231 1|              s nincs véle édes anyja;~A városon parasztleánynak
 232 1|     menyegzõre~Szilaj-vigan vágtatnak a lovak.~«Szép útunk lesz, -
 233 1|               nyájasan -~Tavaszi est, a nap im lemenõben.»~A lyány
 234 1|             est, a nap im lemenõben.»~A lyány nem szól, de úgy sír,
 235 1|                szégyenli tõlem.~Immár a végsõ ház elõtt megyünk
 236 1|           végsõ ház elõtt megyünk el,~A jegenyék bucsúra inganak.~
 237 1|     menyegzõre~Szilaj-vigan vágtatnak a lovak.~««Oh ifju úr, engem
 238 1|               Oh ifju úr, engem megöl a bú.»~«Ej, ej milyen bohó
 239 1|              vagy, szép babácskám!»~««A faluban egy jó legény szeret,~
 240 1|              és vissza-visszanéz még,~A falunak már tornyát látni
 241 1|     menyegzõre~Szilaj-vigan vágtatnak a lovak.~«Ne sírj babám, hisz
 242 1|        menyasszonyom,~Hogy’ táncolunk a hû pár menyegzõjén.»~Egyet
 243 1|     menyegzõre~Szilaj-vigan vágtatnak a lovak.~Vállamra hajtja fáradtan
 244 1|          reményben játszó édes emlék.~A nyugvó nap, mint búcsuzó
 245 1|               szerelmes~Csókokat hint a völgy viráginak.~Az ostor
 246 1|     menyegzõre~Szilaj-vigan vágtatnak a lovak.~Ott virrasztok és
 247 1|               és úgy irígyelem,~Kirõl a lyányka álmodik ölemben.~
 248 1|             álmodik ölemben.~Hajh hol a sziv, mely érettem dobog?~
 249 1|              nem várnak engem.~És kél a hold törõdött felhõk alján,~
 250 1|     menyegzõre~Szilaj-vigan vágtatnak a lovak.~1851~
 251 1|         Madárfütty az erdõn,~Vizomlás a sziklán!~Érzem levegõdet,~
 252 1|             Érzem levegõdet,~Megállok a bércen,~Erdély, szegény
 253 1|               S leborulok sirva,~Mint a vándor gyermek,~Ki édes
 254 1|            von engemet?~Könnybe lábad a szemem pillája~S ajkamon
 255 1|               pillája~S ajkamon sohaj a felelet.~Fájdalom von engemet
 256 1|         engemet te hozzád,~Legerõsebb a láncok között;~Hadd csókoljam
 257 1|          Termõ földed kenyeret adott.~A te völgyed, a Szamos vidéke,~
 258 1|         kenyeret adott.~A te völgyed, a Szamos vidéke,~Virág nyílott
 259 1|            szép emléke,~Zúgásában sír a szerelem.~Szent földedben
 260 1|              vagy, ennyi változásban,~A természet hozzád hû maradt,~
 261 1|           Mennyi új seb bájaid alatt.~A tavasz rád ezer koszorút
 262 1|           Bérceidet kék ég öleli,~Zúg a fenyves, a patak folyót
 263 1|              ég öleli,~Zúg a fenyves, a patak folyót ûz,~S tájaid
 264 1|                Újabb bájad lett talán a bánat,~Avagy érzõbb most
 265 1|               most az én szivem?~Mert a búból néha szentség támad~
 266 1|              szentség támad~S tisztul a sziv szenvedésiben.~Mit
 267 1|         megholt, -~El nem veszhet, él a fájdalom!~1851~
 268 1|             emlék mindkettõnk szívén,~A gyermekkor virágporát, derûjét~
 269 1|              puszta,~Tudja Isten, hol a gazda!~Nem jó helyen járok
 270 1|            talán?~Milyen nagy lett ez a kis lyány;~Irul-pirul s
 271 1|               csoda, már nem gyermek.~A hegedû a korcsmából~Ki-kiszól,
 272 1|             már nem gyermek.~A hegedû a korcsmából~Ki-kiszól, de
 273 1|                  hejh azóta~Szomorúbb a magyar nóta!~Én Istenem,
 274 1|        Mindent másképen találok.~Csak a harang beszél hozzám.~Szomorúan,
 275 1|           nászkoszorúnak~Virágot szed a leány,~Mellette egy ifjú
 276 1|            Szomorú és halovány.~Indul a lyány s nem mozdúlhat~És
 277 1|             hadd beszéljen~Szó nélkül a szerelem.~Emlékszel-e? Én
 278 1|            fölött szerelmem virraszt,~A csalódás keresztjével.»~
 279 1|               csalódás keresztjével.»~A lyány hallgat, nem tekint
 280 1|                Mint liliom halványul,~A nászkoszorú virága~Megreszket
 281 1|          Átkozni nem átkozhatlak,~Fáj a gondolat is még.~Lelkem
 282 1|           áldás közt, -~Mint viharban a tört sajka,~Csak a hullám
 283 1|           viharban a tört sajka,~Csak a hullám és szélvész zúg,~
 284 1|          hullám és szélvész zúg,~Néma a haldokló ajka,~Majd ha fájni
 285 1|               mi sohajt fel?~Sejted-e a lombok nyelvét,~Bujdosó
 286 1|            szellők szerelmét?~Érted-e a víz siralmát,~Szikla keblén
 287 1|              megtört habját?~Hallod-e a búgó hangot,~Bújában a vadgalambot?~
 288 1|       Hallod-e a búgó hangot,~Bújában a vadgalambot?~Nem vetted-e
 289 1|             vetted-e néha észre,~Hogy a lég mint beszél félre?~Mélán
 290 1|             hangok,~Mint, ha tűz van, a harangok,~Egymás ellen búval
 291 1|           feleselnek,~Míg haraggal jő a szélvész,~Zúg az erdő s
 292 1|             az éj csendes,~Nem hallik a legkisebb nesz,~Minden alszik,
 293 1|          vágyba’ reszket;~Mintha majd a hold sugára~Szelid álmot
 294 1|          eddig rejtve volt benn,~Mint a szellő, bűvös hangon,~Mely
 295 1|               amint erősben árad,~Sír a kéj, mosolyg a bánat,~Melyre
 296 1|              árad,~Sír a kéj, mosolyg a bánat,~Melyre szó és eszme
 297 1|          nincsen,~Csak egy érzés benn a szívben - -~   Most felhangzott,
 298 1|    felhangzott, újra elhalt,~Hallod-e a csalogánydalt!?~1851~
 299 1|               itt velem!~Fent viraszt a kopasz hegytető,~Kis falucska
 300 1|     mondhatatlanul;~Gúnyosan néz fent a hold reám~S úgy kacag, hogy
 301 1|                                       A BUJDOSÓ.~«Szelek szárnyán
 302 1|            Előtted van az út,~Ne várd a sarkantyút,~Csak előre,
 303 1|             Csak előre, sebesebben,~S a világból vigy ki engem!»~««
 304 1|         megnyughassam,~Az út mellett, a csárdánál,~Hátha inni befordulnál!»»~
 305 1|              befordulnál!»»~Nem felel a vitéz,~Mindig csak hátra
 306 1|                Verítékét, vérét~«Mint a vadat űznek engem,~Csak
 307 1|          Eressz, hadd forduljak~Ennek a falunak,~Ahol az a kis lyány
 308 1|              Ennek a falunak,~Ahol az a kis lyány lakik,~Mulatoznánk
 309 1|             ott hajnalig.»»~Nem felel a vitéz,~Szomorúan oda néz,~
 310 1|              jó vacsorát.»»~Nem felel a vitéz,~Föl a magasba néz,~
 311 1|                Nem felel a vitéz,~Föl a magasba néz,~Nincs csillag
 312 1|             előre, sebesebben!»~Ekkor a hű állat~Neki búsul, vágtat,~
 313 1|       haragjába’~Szikrákat hány lába.~A szélvész sem érte utól,~
 314 1|             érte utól,~Ki is ment tán a világból.~1851~
 315 1|             fris rózsáin~Mosolyt hint a fehér jázmin;~Szép a rózsa,
 316 1|             hint a fehér jázmin;~Szép a rózsa, szép a jázmin,~Oh
 317 1|            jázmin;~Szép a rózsa, szép a jázmin,~Oh de szebb a liliom,~
 318 1|            szép a jázmin,~Oh de szebb a liliom,~Mely mint legszebb
 319 1|              szűzi párta,~Nyílik fent a homlokon.~Nézlek némán,
 320 1|          Homlokodnak liljoma,~Arcodon a rózsa s jázmin~Még szebben
 321 1|               nincs, ád az Isten,~Ott a kréta, rajzol egy párt,~
 322 1|             kellett,~Jó hajlós vessző a nyele,~Csak úgy csattint-pattint
 323 1|                    PÓKAINÉ.~Emelkedik a nap már a hegyek fölé...~
 324 1|          PÓKAINÉ.~Emelkedik a nap már a hegyek fölé...~Kelj föl
 325 1|        Báthori, verjen meg az Isten!»~A két fiu hallgat, az ablakra
 326 1|                mélyen eltemetve,~Hogy a sokaságnak ne telhessék
 327 1|             föleszmélve büszkén -~Övé a gyõzelem, miénk a becsület,~
 328 1|                 Övé a gyõzelem, miénk a becsület,~Oh de hogy lássalak
 329 1|            fátyolt vet magára,~Fekete a fátyol, jól illik arcára,~
 330 1|               mint szolga, sírok mint a gyermek.»~Trónján ûl Báthori,
 331 1|             Büszke homlokáról oda van a fönség.~««Im itélt közöttünk
 332 1|          közöttünk Isten sujtó karja,~A pártütõ hadat sírhalom takarja;~
 333 1|               trónodra vágyott.~Fiaim a székely szabadságért küzdtek,~
 334 1|             Bitófák állanak sûrûn ott a téren,~Székelyek függenek
 335 1|             harmincnégyen.~««Pártütés a székely híres szabadsága,~
 336 1|     kegyelmezz!»~««Egyiknek kegyelem, a másik haljon meg,~Válaszd
 337 1|        Pókainé, mint egy tébolyodott,~A börtönbe rohant s fiaira
 338 1|                édes anyám!»»~Elnémult a börtön, csak sírás hallatott,~
 339 1|         börtön, csak sírás hallatott,~A bús atyafiak elhozták a
 340 1|               A bús atyafiak elhozták a papot;~Villog már a pallos,
 341 1|          elhozták a papot;~Villog már a pallos, belépett a hóhér;~
 342 1|         Villog már a pallos, belépett a hóhér;~Porkolábtól rabot,
 343 1|        szõlõág,~Az én mátkám meghalt: a székely szabadság.»~««Halljunk
 344 1|           szabadság.»~««Halljunk mind a ketten!»» egymást átölelik,~
 345 1|          melyiket szeretem!»~Elnémult a börtön, csak sírás hallatott,~
 346 1|             sírás hallatott,~Az anya, a fiu, a pap imádkozott,~Villog
 347 1|            hallatott,~Az anya, a fiu, a pap imádkozott,~Villog már
 348 1|            pap imádkozott,~Villog már a pallos, elõbb lép a hóhér~
 349 1|               már a pallos, elõbb lép a hóhér~Porkolábtól rabot,
 350 1|                Hogy’ suhan ki gyorsan a hóhérral bátyja.~«Hol van
 351 1|              hol van? Mondjátok meg!»~A bús atyafiak könnyekkel
 352 1|         felelnek.~Kiáltás hangzik fel a vérpad lépcsején:~«Temess
 353 1|               lettem, gyermek vagyok,~A szerelem, a szerelem,~A
 354 1|           gyermek vagyok,~A szerelem, a szerelem,~A szerelem játszik
 355 1|               A szerelem, a szerelem,~A szerelem játszik velem.~
 356 1|              ne futnék te utánad!~Hol a madár is elfárad,~Épitem
 357 1|              madár is elfárad,~Épitem a tündér-várat,~Vágtat hintóm
 358 1|             sírok, nagyon könnyen,~Ez a világ bosszant engem,~De
 359 1|       gyermeknek maradok,~Úgy is csak a gyermek boldog,~A szerelem,
 360 1|             is csak a gyermek boldog,~A szerelem, a szerelem~Játszadozzék
 361 1|           gyermek boldog,~A szerelem, a szerelem~Játszadozzék sírig
 362 1|              vad,~Lelkem szomju, mint a mezõ nyáron!~Bájaidnak verõfénye
 363 1|              hajnalomnak.~Nem érzed-e a tavasz bûbáját?~Reszket
 364 1|               tavasz bûbáját?~Reszket a lég, szédül a pillangó,~
 365 1|        bûbáját?~Reszket a lég, szédül a pillangó,~Egyik virág a
 366 1|               a pillangó,~Egyik virág a másikhoz hajlik,~S mint
 367 1|               másikhoz hajlik,~S mint a hõ csók, csattog a madárszó.~
 368 1|               mint a hõ csók, csattog a madárszó.~Ne tagadd el,
 369 1|                Hallgatunk, pedig fogy a bor,~És sohajtunk, mint
 370 1|             sohajtunk, mint körültünk~A süvöltõ õszi szél;~Jól illik,
 371 1|           hogy ide ûltünk,~Hull reánk a falevél.~Hajdanában nem
 372 1|              bárkit kérdezz:~Pezsgett a szív, szólott a hegy,~Milyen
 373 1|              Pezsgett a szív, szólott a hegy,~Milyen vígan, mily
 374 1|            Milyen vígan, mily nagyot!~A hegy hallgat, a szív szenved,~
 375 1|               nagyot!~A hegy hallgat, a szív szenved,~A lõpor meg
 376 1|              hallgat, a szív szenved,~A lõpor meg elfogyott.~Komoran
 377 1|             meg elfogyott.~Komoran ûl a vén gazda,~Nincs már többé
 378 1|          többé vidám napja.~Rajta még a régi mente,~Régi kedve nincs
 379 1|               sem mosoly.~Rá-ráhuzzák a cigányok,~De a tánchoz senki
 380 1|            Rá-ráhuzzák a cigányok,~De a tánchoz senki sem fog,~Elindulnak,
 381 1|      Elindulnak, tovább lépnek,~Elhal a hang szomoran;~Ifjusága
 382 1|               hang szomoran;~Ifjusága a vidéknek -~Hol és hol nem -
 383 1|              nem - oda van.~Fa alatt, a dombok alján,~Ül, mereng
 384 1|             tudja senki,~Hol nyugszik a võlegény.~Az unalom egymáshoz
 385 1|      egymáshoz ûz,~Leülünk, hol lobog a tûz,~És beszélünk a multakról,~
 386 1|             lobog a tûz,~És beszélünk a multakról,~A szó gyakran
 387 1|             És beszélünk a multakról,~A szó gyakran megreked...~
 388 1|             el-elgondol~És felszítjuk a tüzet.~Köd a völgyben, éj
 389 1|               felszítjuk a tüzet.~Köd a völgyben, éj a bércen,~Már
 390 1|             tüzet.~Köd a völgyben, éj a bércen,~Már a tûz is alvófélben.~
 391 1|            völgyben, éj a bércen,~Már a tûz is alvófélben.~Halvány
 392 1|          Halvány hold és sötét árnyak~A felhõk közt oda fenn...~
 393 1|               felhõk közt oda fenn...~A halottak fel-feljárnak, ~
 394 1|          halottak fel-feljárnak, ~Sok a sír a völgyeken.~1851~
 395 1|             fel-feljárnak, ~Sok a sír a völgyeken.~1851~
 396 1|                                       A SZÜLŐI HÁZ.~Ez a város,
 397 1|                      A SZÜLŐI HÁZ.~Ez a város, ez a ház, ez a kert~
 398 1|            SZÜLŐI HÁZ.~Ez a város, ez a ház, ez a kert~Egykor engem
 399 1|              Ez a város, ez a ház, ez a kert~Egykor engem mind igen
 400 1|             madárnak, fészkem volt ez a fa,~Oh mi sokszor pihentem
 401 1|               nagy képes könyvben.~Ez a szellõ, mely arcomra lebben,~
 402 1|              E rezgõ fény most is még a régi...~Gyermeki kedv édes
 403 1|            szép emléki!~Hova pusztult a nagy kályha innen?~Mennyi
 404 1|             is örömtûz szikrázott.~Ez a küszöb! itten ölelt által~
 405 1|      nyughatatlan vágya~Üzve ûzött ki a nagy világba,~Itt sohajtá:
 406 1|           vidéken,~Nyilt kapuja hívta a vendéget,~S nem egykönnyen
 407 1|             Kapuja nincs, gyepes lett a járt út,~Gyalog ösvény a
 408 1|              a járt út,~Gyalog ösvény a fû közé elbútt,~Egy kis
 409 1|             sok gazza...~Hova tünt el a jó szivü gazda?~Nem lelhette
 410 1|            gazda?~Nem lelhette honját a hazában,~Messze bolyong
 411 1|       Felkapott egy tüzes huszárlóra.~A fiát is elvivé magával,~
 412 1|           édes apját,~De csak nem jõ, a helyett egy éjjel~Im kozák
 413 1|              megöl úrnõt és cselédet,~A házat is nyomban rá felgyujtja,~
 414 1|           felgyujtja,~Vér is, láng is a vad kozák utja.~Igyen lett
 415 1|            kozák utja.~Igyen lett rom a vén udvarházból,~Három éve
 416 1|             Napról napra, jobban õrli a bú,~Omladozik, ha erõsebb
 417 1|        Omladozik, ha erõsebb szél fú.~A teremben, hol egykor vigadtak,~
 418 1|           bagoly laknak,~Az se’ lakik a szélsõ szobában,~Törmelékén
 419 1|             magában.~Jobb idõbõl csak a vándor fecske,~Régi fészkét
 420 1|        fecseget, mint régen.~De akadt a háznak új barátja~Ihszalag,
 421 1|          takard!... Vajha így elfödné~A remény is, sarjadva fris
 422 1|                                       A TÁVOLBÓL.~Már útnak indul
 423 1|       szobádban,~S amig süvöltöz kinn a szél,~Beszélgetnénk a félhomályban,~
 424 1|            kinn a szél,~Beszélgetnénk a félhomályban,~A hamvadó
 425 1|         Beszélgetnénk a félhomályban,~A hamvadó tûz fényinél.~És
 426 1|          mosoly szép szemedben~Föléri a napsúgarat,~Pacsirta sem
 427 1|             édesebben,~Mint lelkemben a gondolat,~Hogy jó kedvem
 428 1|     leszögzett szárnyit~Feloldád, itt a kikelet,~Kebledre szaggatnám
 429 1|          volna éjjelem;~Legédesb álom a világon,~Midõn viraszt a
 430 1|              a világon,~Midõn viraszt a szerelem.~Meg-megpihennél
 431 1|             gyermek~Mosolyog, játszik a remény,~Dalolva pillangókat
 432 1|                  Nem vagy te legszebb a világon,~Tán oly szép sem,
 433 1|            szép az élet,~És boldogság a szerelem.~Mért lennél szebb,
 434 1|            Csak tégedet szeretlek én.~A szép arc, mint tavasz virága,~
 435 1|                                       A FŐVÁROSBAN.~Szép e nagy
 436 1|            emlékeim’;~S mint csónakot a hullámok dagálya,~Akaratlan
 437 1|              vidékit járja~És üdvözli a kedves bérceket.~Ti gúnymosollyal
 438 1|               szokhatom meg~Hol illem a szív s elmésség az ész.~
 439 1|            szív s elmésség az ész.~És a mûvészet, melyet úgy imádok,~
 440 1|             nézve átok,~Szivemnek itt a kéj is idegen.~Oh szülõföldem
 441 1|           árnyas fák alatt,~Hol engem a szeretet võn karára.~S a
 442 1|              a szeretet võn karára.~S a barátság viselte gondomat~
 443 1|            mely lemond, de nem feled.~A múlatságok kábitó zajába’~
 444 1|            Megcsendül mélán lelkemben a bús dal:~«Én is oda, oda
 445 1|              az angyalok sem szebbek,~A kellem, izlés meg-megtántorít,~
 446 1|              Szívem csupán kettõt tud a világon:~Örûl vagy szenved,
 447 1|              teremtő hatalom;~Más nap a felhőtlen égen,~Más föld
 448 1|              felhőtlen égen,~Más föld a hullámokon.~Oh ha ki tudnám
 449 1|              víg húr megszakadna,~Hol a bűn és gőg tobzódnak~S a
 450 1|              a bűn és gőg tobzódnak~S a vad lélek, kegyetlen szív~
 451 1|              mosolyogva áldna Istent;~A szenvedő reménypárnán~Álmodoznék
 452 1|             reménypárnán~Álmodoznék s a szegény~Tündér szigethez
 453 1|             kínját szerelmemnek:~Mint a tengeren, hol mélység~És
 454 1|               És magasság ölelkeznek;~A vihar fölvetne minden~Gyöngyöt
 455 1|              fölvetne minden~Gyöngyöt a szív mélyirűl~S kiderűlne
 456 1|          kiderűlne minden csillag,~Ha a vész elcsöndesül.~Oh ha
 457 1|            győzhetetlen~Lelkesűlne ez a nemzet,~És a zsarnok, nem
 458 1|            Lelkesűlne ez a nemzet,~És a zsarnok, nem védhetné~Szivét
 459 1|             lesz felírva~Szenvedett-e a halott!~1853~
 460 1|             emlékezet,~Mely élni vágy a sírok szélin.~Ne csald meg,
 461 1|             hígy szavamnak, kedvesem!~A régi dal viszhangjai~Rezdűlnek
 462 1|               meg csak lelkemen;~Csak a múlt hervadt mezején~Szakítgatok
 463 1|           Mint hajdan - bár mély volt a seb -~Lehetne sorsom nyomorúbb~
 464 1|           sokkal bűnösebb:~Megáldanám a kínokat,~Gyönyörrel nézném
 465 1|             szeretsz,~S érzed, mi kín a szerelem,~Midőn akit gyűlölni
 466 1|                           JÁROM ÉN IS A VILÁGOT...~Járom én is a
 467 1|              A VILÁGOT...~Járom én is a világot,~S tanulom, hogy
 468 1|         eltemettem,~Milyen számos már a sír!~Gyöngeségem néha értök~
 469 1|             és könnyet sír.~Elhangzik a végső dal is,~És a könny
 470 1|          Elhangzik a végső dal is,~És a könny lassan fölszárad,~
 471 1|             mit jelent:~Megtagadni mi a szívben~Örök, igaz, drága,
 472 1|               Ez tehát az élet titka,~A boldogság tudománya?~Az
 473 1|              Álmait és ifju kedvét,~S a szerelmet, bárha érte~Ezer
 474 1|                                 SÉTÁL A LYÁNY...~Sétál a lyány,
 475 1|                SÉTÁL A LYÁNY...~Sétál a lyány, kinn a kertben sétál,~
 476 1|          LYÁNY...~Sétál a lyány, kinn a kertben sétál,~Mint a madár,
 477 1|            kinn a kertben sétál,~Mint a madár, idébb vagy odább
 478 1|              amott rózsa,~Mintha csak a gondolatja vóna.~Rajtok
 479 1|               gondolatja vóna.~Rajtok a nap végsugára reszket...~
 480 1|            várja, várja már az estet,~A szép esti csillagot az égre;~
 481 1|         hullani én is vele,~S mint az a mag, mely már földben aluszik,~
 482 1|             Ki se’ nyilva, bimbajában a remény,~Elfeledném, hogy
 483 1|         életem,~Nem melegít, búcsuzik a szerelem.~S majd amikor
 484 1|               S majd amikor beköszönt a kikelet,~S a hideg föld
 485 1|         amikor beköszönt a kikelet,~S a hideg föld érzi már a meleget,~
 486 1|               S a hideg föld érzi már a meleget,~Mint a bokor, mely
 487 1|              érzi már a meleget,~Mint a bokor, mely új lombot, bimbót
 488 1|        virágoznám én is majd.~Hajh de a szív csupán csak egy tavaszt
 489 1|                                       A VÁNDOR FIÚ.~Az utfélen vadalmafa,~
 490 1|              szegény, de hogy’ is ne?~A nap oly melegen süt le.~
 491 1|             Hazunnan együtt indult el~A patakkal és szellővel,~Mind
 492 1|           patakkal és szellővel,~Mind a kettő véle van még,~Hogy
 493 1|            otthon van:~És megáll kinn a pitvarban~S úgy örvend,
 494 1|          pitvarban~S úgy örvend, hogy a komondor~Farkat csóvál,
 495 1|             is egyet, hanem kettőt.»»~A vén cseléd csak elbámul,~
 496 1|               cseléd csak elbámul,~De a fiú hozzá járul:~«Hogy van,
 497 1|            egymást nézni.~Aztán belép a szobába,~Borúl anyjának
 498 1|              mind susog.~S amit dalol a madárka:~Talán az ő édes
 499 1|         Szeretnélek még egyszer látni~A kertben, ott a fák alatt,~
 500 1|          egyszer látni~A kertben, ott a fák alatt,~Hallgatni édes