Rész
1 1| halmok, völgysíkok hazája.~Mind hiába... köztetek születtem,~
2 1| semmiségen,~S fölöttünk mind borúsb az ég.~Hah mennyi
3 1| székely szabadság.»~««Halljunk mind a ketten!»» egymást átölelik,~
4 1| ez a kert~Egykor engem mind igen jól ismert!~Itt születtem,
5 1| Hallgatnám ajkad suttogását,~Mely mind csak engem emleget.~Még
6 1| szeretem, csodálom,~De mind hiába csüggök élvein,~Meg-megszáll
7 1| melyet úgy imádok,~Ezért mind nem nyujt kárpótlást nekem.~
8 1| A patakkal és szellővel,~Mind a kettő véle van még,~Hogy
9 1| Szépen álmodozni hagyják,~S mind csak arról sugnak-bugnak,~
10 1| megsírnak-rínak szótlan.~Még mind alszik és mosolyog,~Szellő,
11 1| mosolyog,~Szellő, patak még mind susog.~S amit dalol a madárka:~
12 1| Rólad, rólad álmodozom!~Mind csak az a gondom~Mit csinálsz
13 1| Csalogánydal, lepke szárnya~Mind oly szép, úgy szeretem.~
14 1| titok,~Rá minden új nap mind meg annyi ok~Hírlap beszéli,
15 1| kegyetlen censorokká lettünk,~S mind két felõl csak kard villog
16 1| nemzetgazdaság.~Aki rossz gazda mind csak errõl ír,~Ez a nemzet
17 1| összehord:~Ami csak érzés, mind azon nevet,~Gyülölve gúnyol
18 1| õ az új próféta.~A tûzre mind, mit eddig irtatok,~Én épen
19 1| még kétszer oly bolond,~Az mind Széchenyi szentelt hagyománya,~
20 1| Habár kevés, s kimélõ mind e szó,~De így is értsd meg
21 2| elhalad!~De mosolyod még mind a régi,~Átsugárzik az éveken,~
22 2| kis ágyon,~Míg elalszik mind a három;~Majd megindul,
23 2| dalt.~Úgy elborulok s tova mind szomorúbban~Érzem, szivem
24 2| uj módi táblabíró.~Mert mind híjába him’zünk-hámozunk.~
25 2| divat,~Sajtónk fejlõdik, mind inkább halad,~Drágúl a tinta
26 2| helyét megállja,~Az elveket mind feljebb licitálja.~Profitja
27 2| Szivbõl-szivbe, - oh higyétek -~Mind örökre, mind tiétek!~Im
28 2| higyétek -~Mind örökre, mind tiétek!~Im a vásár, jertek,
29 2| Heves, hiú, könnyelmü vagy.~Mind elhiszed, mit jót magadról~
30 2| szívem titkos, néma harca~Mind rég elmult... játszik velem~
31 2| Vesztett ifjúság, szerelem!~Mind elvesztjük, hiába sírunk,~
32 2| Titkolod, bár aggva kérdem,~Mind hiába, úgy is értem~Búdat,
33 2| vidám társaságnak;~Nõ, férfi mind örül, tréfál, nevet.~A jó
34 2| kirakat~El-elnézi hosszan.~Mind hiába, fel nem vidúl képe,~
35 2| falucska karcsu tornya.~Mind, mind a régi s még sem az
36 2| falucska karcsu tornya.~Mind, mind a régi s még sem az nekem,~
37 2| nekem mi szépet, jót adott.~Mind visszavészi s itt hagy kifosztottan,~
38 2| enyhítgette~Mámora.~Bele fojtá mind a kettõt,~Úgy vigadt,~Sírva
39 2| szõke kis lyány;~Pisztrángot mind oda adnám,~Hogyha õt elhalászhatnám!~
40 2| pettyes kendõ!~Csak szomorít mind a kettõ.~II.~Eltévedt egy
41 2| azt mondja;~Arra megyünk mind ketten,~Találkozunk véletlen.~
42 2| emlék, csak a bánat.~ Mind hiába rágalmaznak.~Kedves
43 2| zöldjét,~Újabb ősz gyümölcsét,~Mind hiába várja.»~1890~~
44 2| TISZA-VIDÉKI DALOK~I.~Zúg a patak, mind azt zúgja:~Aki szeret, sok
45 2| sok a búja;~Zeng a madár, mind azt zengi:~Nem szeret úgy,
46 2| Mérnök helyett mérõ... ha mind egybevészed:~Jó magyar nyelven
47 2| Kidûlnek mellõlünk~Egyenként mind, akik szeretteink voltak,~
48 2| megtréfáltam~Hozzá alig szóltam,~Mind mással táncoltam;~Hogy boldog
49 2| Fel-felvillan s ködbe vész.~A tüzet mind nézem s nézném,~De immár
50 2| Gondja õrzött, gondja védett,~Mind tied volt, szava, tette,~
51 2| után!~A régi nyárfák még mind ott virúlnak,~De hajh, ti
52 2| az élet,~Szivemnek vágya mind betelt.~De kedv, öröm madárként
53 2| hervad el korán:~A kandallót mind kevesebben~Ültük körűl évek
54 3| ahonnan elriadt;~A holtakat mind eltemették,~Az élő hallgat
55 3| házasság, ki mondja meg?~Talán mind kettõ fél is tõle~És csak
56 3| egy kézcsókba fult.~Ilonka mind hiába várja~Romhányit, ki
57 3| tudná boldogságba’ hagyni,~S mind újabb aggodalma kél.~Hogyan
58 3| tõle sokat vártak,~Pályáján mind feljebb hatolt.~De martiusnak
59 3| amely a bûnbe játszik~S mind inkább véle összefoly.~Ilon
60 3| bosszu, zsarnok önkény~Kitör, mind egy vad zivatar,~És megtámadt
61 3| Higyétek, sokkal többet ér,~Mind honvédegyletink gyülése~
62 3| kinja éled~Önérzetén s ez mind kevés:~Mert érzi, nem sokáig
63 3| De híven érzi kebelem;~Mind od’adnám, amit adhattam,~
64 3| és mosoly,~Örök hûség - mind füsgomoly.~Oh nincs egyetlen
65 3| eljátszott, föl nem támad,~Mind hasztalan a késõ bánat,~
66 3| képzelt jövõben él,~S ha mind azt könnyen el nem érik,~
67 3| se’ tesz.»~A két öreg pap mind csak ünget:~«Az Isten tudja,
|