Rész

 1 1|           Mely hogyha felköszönt,~Ég és föld mosolyogva~Ürömkönyûket
 2 1|                      CSILLAGOS AZ ÉG...~Csillagos az ég, szép
 3 1|   CSILLAGOS AZ ÉG...~Csillagos az ég, szép csillagos,~Rózsafa
 4 1|    éretted hulla le!~Csillagos az ég, szép csillagos,~A szellõ
 5 1|          a lélek gondolása.~Im az ég és tiszta levegõje,~Im az
 6 1|       zöld az erdõ,~Oh ily kék az ég,~Ily piros a rózsa~Nem volt
 7 1|      anyja,~Rajtok tettek villáma ég;~Versengünk puszta semmiségen,~
 8 1|          fölöttünk mind borúsb az ég.~Hah mennyi gúny! győzelmi
 9 1|        fényed hol van?~Tiszta kék ég mért jelensz meg~Oly korán
10 1|            Szégyen és gyalázat~   Ég lelkünk haragján,~   Megtagadva
11 1|    tûkörében~Napszemed visszfénye ég.~Oh ha zúgó szél lehetnék,~
12 1|        vitorláján~A hajnal sugára ég,~Síkján a futó folyamnak~
13 1|           búcsúcsókján,~Csillagos ég boruljon rám;~S mint holdsugár,
14 1|    Oltárán a természetnek;~Hol az ég is felindúlva~Olykor a földig
15 1|            Fölötte fényes, tiszta ég.~Az elhunyó nap végsugára~
16 1|       koszorút fûz,~Bérceidet kék ég öleli,~Zúg a fenyves, a
17 1| megáldjalak,~Nem hallgatja meg az ég;~Átkozni nem átkozhatlak,~
18 1|    kedvesebb? - Oh irgalmas szent ég!~Melyiket szeressem?...
19 1|       csalj meg engemet,~Mosolygó ég, meleg sugár,~Ne csalj meg
20 1|        lől,~Mi hamvadoz, megéled, ég~S pokollá gyúl gyötrelmeidtől.~
21 1|         Hiába álom, éjtszaka,~Ott ég szemednek csillaga,~Ott
22 1|           szemednek csillaga,~Ott ég, viraszt és mosolyog.~Nem
23 1| hajnalhozó,~Amely dicsõ szemedben ég.~Hadd környezzen e néma
24 1|         ember emleget!~Szentséges ég, ugyan hát mit vétettél,~
25 1|          van szivem,~Mely lángol, ég, örûl, fáj, szenved, érez,~
26 2|      fátylát,~Mégis tiszta kék az ég.~Látszik, hallik az enyészet,~
27 2|           édes nesz,~Fel-felvidul ég s a föld.~Nyílik akkor is
28 2|         érdemetlen dolmány mellin ég~Rendcsillagod, magyar népszerûség!~   
29 2|         hoztalak.~Az alkony fénye ég~Az ablak üvegén,~Fényén
30 2|           fényét,~Amint szemedben ég,~Boldog, mosolygó arcád’ -~
31 2|           Kit vigaszúl küldött az ég.~Hû gondom õrzé gyermekséged,~
32 2|        most ott kinn a világ:~Kék ég, zöld fû, ezer nyiló virág,~
33 2|        sem néz, de szemébe’~Harag ég, és kendejébe~Rejti pirult
34 2|         megbátrul,~Vadrózsa bokra ég a napsugártul;~Fény mindenütt,
35 2|          zaj minden zugolyban,~Az ég mosolyján a föld szíve dobban.~
36 2|          Szivem lángol, de el nem ég,~Be nem fogad se föld, se
37 2|          Be nem fogad se föld, se ég.~Csak bújdosom örökké.~1883~~
38 2|            vigasztalásul~Adott az ég téged nekem;~S a régi seb
39 2|        Dolgunk’ ne zavarja!~Kiket ég egymásnak szánt,~Nem félik
40 2|      Zengik róla: vége, vége,~Oda ég s föld minden éke,~S romjain
41 2|           Izgalomban a természet,~Ég megújul, föld feléled,~Mindenütt
42 2|   reménységet,~S a föld keble, az ég napja,~Mennyit igért, meg
43 2|          osztályrészed;~Sátrad az ég szelid kéke,~Csendes, vidám,
44 2|      tenger lettem,~S végtelen az ég felettem,~Boldog leszek,
45 2|     fergeteg immár elûl,~A tiszta ég pirkadni kezd;~Éltünk is
46 2|            Vége már a télnek:~Kék ég, fénysugárzó,~Zöld fű, víg
47 2|          báránykák~Be-bejárják~Az ég tágas kék mezejét.~Néha
48 2|         bánat.~Szép, ha derűlt az ég boltja,~Egy-két felhő minden
49 2|     virúlj sokáig dúsan,~Szálljon ég áldása rád.~Nékem ültetett
50 3|         volt;~Felhők borongnak az ég boltján,~Ki sem pillant
51 3|          léget~És arca felpirulva ég.~Kevés ész az egész beszédben,~
52 3|           Elhagyta õt a föld s az ég.~Oly férjet tesz boldogtalanná,~
53 3|          Veszélytõl ójja meg a jó ég,~Találjon vígaszt és reményt...~
54 3|         Megnyúgodhatnám sorsomon;~Ég áldja, néha gondoljon rám,~
55 3|       Együtt sohajtnak egy imát:~«Ég ója a szegény hazát.»~Telegdi
56 3|            S egy uj vihartól ójon ég.~Nem árulás gyõzött le minket,~
57 3|    sorsába~És olthatatlan lánggal ég,~Dicsfény, erõ és hõsiség.~